Címlap
Belépés

Impresszum
Sigmasoft, Szekelyudvarhely

Archívum böngésző
« december 2017  
V H K Sze Cs P Szo
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31            

warning: Parameter 2 to views_rss_views_feed_argument() expected to be a reference, value given in /var/www/drupalroot/includes/module.inc on line 203.
Nagy-Korodi István: A környezeti geokémiától a szénhidrogén-kutatásig (avagy a partiumi síkságon is születnek geológusok...)
Submitted by SilyeL on kedd, augusztus 27, 2013 - 21:34 | | | |

Bevezető helyett

Kedves Olvasó, ha a főcím nem vette el a kedved a beszámoló elolvasásától, akkor bízom abban, hogy velem maradsz a cikk végéig, és ezekkel a sorokkal (valamennyire) sikerül kielégíteni a kíváncsiságodat, valamint bepillantást nyersz a szénhidrogén-kutatás felé vezető út szerteágazó ösvényeibe is.

Nehezen tudnám kihagyni a kezdetek kezdetét, vagyis a kérdést, hogy miért éppen a geológiát választottam? Szatmár mellett születtem egy községben, Mikolában. Viccesen fogalmazva felénk a „hegyek” akkorácskák, mint a könyvek, amelyeket a közepükön kinyitottak… A legtöbb kollégának a szülőhelyéből többnyire már adódik a hivatás, az én esetemben a hegyek nem voltak adottak, viszont a kövek világához már gyerekkoromban közel kerültem a mezőkön lelt különböző kőkorszaki szerszámok (1. kép) felfedezésével.


 
1. Mikolai csiszolt neolit kőbalta (a kőzetszeletke kb. 2,5 cm hosszú)
 
Azonban azt is el kell mondanom, hogy a földtan előtt a biológia még mélyebben megérintett. A középiskolai tanulmányaim végén is azon gondolkoztam, hogy jó lenne valami olyan szakmát választani, amelyben mindkét vonzalmamat ki tudom majd élni. Így jött az ötlet, hogy az akkor (2002-ben) még működő biológia-földtan képzésre iratkozzam be a BBTE-re.

 

Egyetemi szárnypróbálgatások

A kolozsvári egyetem több lehetőséget is biztosított a szakmai fejlődésre, boldognak mondhatom magam, hogy ott képeztek, és hogy ott tanulhattam lelkiismeretesen oktató Tanáraimtól. Ugyanakkor a földtani ismeretek elsajátításában és a különböző geológiai kutatási területekben való elmélyülésben nagy hatással volt rám az ELTE is, ahol mindig örömmel fogadtak. Mert mondjuk ki nyíltan: a földtani tanszékekre általában kevés diák jár, így a tanár-hallgató kapcsolat a szakmai kötelékeken túlterjed, és adott esetben valami emberi többlettel gazdagít, amilyet egy „ipari méretekkel” rendelkező egyetemi kar sehogyan sem tud vagy fog megadni. A korábban említett egyetemeken a szakmai gárda lelkesen támogatja és segíti az egyetemisták szaktantárgyakon kívüli „szárnypróbálgatásait” – így adódott lehetőség arra, hogy foglalkozhassak régészeti-geológiával (archeometriával), radioaktív hulladékok kerámiákba történő tárolásával, savas bányavizes környezetszennyezésekkel (2. kép), valamint több százéves múltra visszatekintő mészkőtemplomok építőanyagának (3. kép) mállási folyamataival.

2.    a.)

2. b.)

 
2. Geológia a biológiában – vagy biológia a geológiában? a.) Savas bányavizes szennyezés és b.) Euglena mutabilis – acidophil protiszta.
 
 
 
3.  Egy mészkő vékonycsiszolata: gastropoda szemcsevázú kőzetben (kolozsvári Kálvária templom).

Gyakorlatilag körbevesz bennünket a geológia, bárhová is nézünk, találkozunk vele. Az élőlényeknek különböző életfolyamataikhoz szükségük van ásványi anyagokra, ércekből nyerjük ki a periódusos rendszerben lévő elemek több mint 95 százalékát, vagy ha egy egyszerűbb példát szeretnék mondani, akkor egy sáros (agyagos-valószínűleg szmektites) bakancsot emlegetnék, amilyennel már valószínűleg mindegyikünknek akadt dolga J.

A természettudományok bármelyike sajátos világba kalauzolja el az egyetemistát, a földtudományok sem mindig a „föld-közelben” tartják meg az érdeklődőt, a különböző határtudományok szerepe egyre jelentősebbnek mondható az utóbbi évtizedekben.

 

A nagy betűs munka avagy helyet keresve a világban

A főcímben is szereplő környezeti geokémia („geobiológia”) mindig is az érdeklődésem középpontjában állt, azonban egy adott ponton választanom kellett érdeklődés – vonzalom és szakmai orientálódás – megélhetés között, ilyen megfontolásból kezdtem szénhidrogén-kutatással foglalkozni. Először is egy lelkes, sepsiszentgyörgyi szakember nyújtott bepillantást a szeizmikus értelmezés rejtelmeibe, akinek ezúton is külön köszönettel tartozom. Aztán részt vettem egy amerikai cég (International Logging Inc./Datalog Ltd.) munkaerőtoborzóján, melynek kimeneteléről sokat elárul az, hogy a többségiben déli (értsd Bukarest környéki) – összesen 26 – személy közül csupán 4 személyt alkalmaztak, 2 moldvait és rajtam kívül még egy, ugyancsak a BBTE-n végzett szászvárosi jelentkezőt. Mudlogging geológusként Dániában kezdtünk el dolgozni. Az Északi-tenger követelményrendszereihez tanítottak be minket. A szakmai képzést műszerészismeretek elsajátítása és túlélési kiképzés követte; ez utóbbira, ha tehetném, mindenkit beíratnék… Bár igaz, hogy nem kell tudni mindenkinek tengerbe zuhanó helikopterből menekülni, de az elsősegélynyújtás oktatása vagy egy kigyulladt épületből való menekülési stratégia elsajátítása hasznosabb készségnek mondható, mint pl. a deriválás (matematikus – statisztikus beállítottságú olvasóimtól ezúton is elnézést kérek eme igazság boncolgatásáért J).

A következő öt év leforgása alatt Dánián kívül alkalmam volt dolgozni Angliában, Skóciában (4. kép), Svédországban, Izraelben, Elefántcsontparton és Ghánában (5. kép) is. A globalizációbónak köszönhetően relatíve könnyű utazni, sőt a szakma egyenesen megkívánja azt.

 
4. Napnyugta az Északi-tengeren, a Rowan-Gorilla-6 nevű (2009-ben Európa legnagyobb s a világon a 3. legméretesebb) jack-up platformján
 
 
 
5. Vörös homokkő alkotta tengerpart Takoradiban (Ghána, Atlanti-óceán).

Az angol nyelv ismerete és szakmai képzettség, valamint a rátermettség elég alapot biztosítanak a nemzetközi tapasztalat megszerzéséhez. A korábbi felsorolásban a sorrend bizony valóban mérvadó, egy nemzetközi munkaközösségben elengedhetetlen az angol nyelv ismerete.

 

Geológusnak – szénhidrogén-kutatónak lenni…

Mint minden szakmának/hivatásnak megvannak az előnyei és hátrányai is, viszont érdemes elgondolkodni azon, hogy amit választ az ember, azt valóban szeresse, mert máskülönben könnyen nyűggé válik. A legszerencsésebb helyzet az, ha nem is választásról van szó, hanem hivatásról, mert azt szívvel-lélekkel végezzük.

A szakma hátrányai közé tartozhat a távollét, mert bizony ezt a munkám sokszor megköveteli. Persze ez nem annyira szembetűnő akkor, amikor a párod ugyancsak geológus. Viszont ez általában nem így van, és több válást is eredményezett már az adott esetben huzamosabb távollét (megj.: sajnos statisztikával nem szolgálhatok arról, hogy ez más szakmákban hogyan nyilvánul meg, egy azonban bizonyosnak mondható: az ember így jobban megtanulja megbecsülni az együtt töltött időt!). Továbbá más negatívuma lehet a viszonylag rövid időn belül változó elvárások – munka-megbízatások (itt nem kell feltétlenül megijedni, mert a mai munkamorál egyre inkább abba az irányba mutat, hogy minden munkavállalónak mind rugalmasabbnak kell lennie, egyre sokrétűbbnek).

A szakma előnyei között – a már említett „világ-járás” mellett – az emberi vonatkozásokat emelném ki elsősorban. Különböző országokban, különböző emberekkel – sokszínű kultúrával találkozhatunk. Az egyik legkedvesebb élményem az volt, amikor Elefántcsontparton, egy platformon húsvét előtt/alatt együtt dolgozhattam muszlimokkal, hindukkal, helyi keresztényekkel és törzsi hívőkkel. Mindenki ünnepelt valamit, és mégis mind jól megértettük egymást.

A különböző helyszínek más és más földtani kifejlődést mutatnak, így újabb és újabb rétegződéseket – tároló szerkezeteket ismerhetünk meg. Szénhidrogén-kutatóként részt vehetünk a világ energiaigényének ellátásban (6. kép).

6.      Szabad, barnás kőolajat tartalmazó homokkő magfúrás (MOL NyRt. jóváhagyásával, Magyarország).

Ugyanakkor, geotermális energiákkal foglalkozó szakemberként a megújuló energiaforrások hasznosításában is döntő szerepet játszhatunk. Gyakorlatilag nagyon nehéz lenne felsorolni, hogy hol is van szükség geológiai képesítéssel rendelkező szakemberre, mert a határtudományoknak is hála, a lista nagyon hosszú.

 

Állások – lehetőségek

Valójában teljességgel igaz az a gondolat, hogy bármit választhat szakmaként magának egy pályakezdő, mindig is lesz állása, ha nagyon jó abban, amit végez. Nem kell ahhoz geológusnak lenni, bármi lehetsz, hogyha igazán jó szakember vagy.

Geológusként alapvetően két fő szakirányban lehet jól fizető keresetet biztosítani: ércek és drágakövek, valamint energiahordozók. Az egyetemi felkészülés alatt persze másra is lehet és érdemes szakosodni, meteorit-vadászokra vagy régészeti-geológusokra is nagy szükség van, viszont ezekre a szakemberekre irányuló kereslet nagyságrendekben különbözik a már korábban említett két fő szakirányt követőkétől.

Jó szakemberekre mindig is szükség van, és a BBTE renoméja nemzetközi szinten is jónak mondható. Úgy gondolom, hogy az álláskeresésben -találásban az 1989-es eseményeket, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat követően változások álltak be. A piac megnyílt, bárki szabadon kereshet és vállalhat külföldön munkát. Ugyanakkor szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy a legtöbb munkáltató szeniorokat keres (a munkatapasztalat azonban relatíve könnyen megszerezhető itthon vagy akár Magyarországon is).

Még mielőtt rátérnék az álláskeresésben használható weblapok ismertetésére, egy dologra hívnám fel a figyelmet: a geológiában is működő (és gyakorlatilag mindennapi életünknek szerves részét képező) marketingre. Bár igaz, hogy egy jó szakembernek a hírneve magától is terjed, de ha nemzetközi munkahelyre vágysz, akkor érdemes besegíteni. Az utóbbi 3-4 év meghatározó szakmai honlapjává nőtte ki magát a LinkedIn. Gyakorlatilag szakmai munkacsoportokba és álláskereső-kínáló cégekhez is be lehet így jelentkezni. Ez egyfajta Facebook, azonban túlmutat rajta. Szerintem érdemes minden geológusnak személyes felületet létesíteni, mert így nem csak a kapcsolattartása lehet könnyebb, hanem – ahogyan arra már utaltam – különböző állásokra jelentkezhet, beiratkozhat az őt foglalkoztató kérdésekre választ kereső munkacsoportokba.

Álláskeresésben hasznos honlapok (megj.: természetesen a felsoroltakon kívül érdemes regisztrálni a nagy cégek saját, belső adatbázisát megcélozva is):

www.linkedin.com

www.rigzone.com

www.oilcareers.com

www.oilandgasjobs.com

www.jobrapido.com

www.geobrains.com

www.atlas4jobs.com

www.earthworks-jobs.com

www.simplyhired.com

www.geosociety.org

 


[ SilyeL blogja | A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Újabb erdélyi magyar geológus kapott chilei munkaszerződést
Submitted by SilyeL on csütörtök, március 7, 2013 - 16:05 | | |

Kedves geológus kollegák, érdeklődők!

Talán emlékeztek még a Van még hely erdélyi geológusok számára (is) a nagyvilágban! (MUNKAAJÁNLATTAL!)címen ugyanezen a portálon közzétett tájékoztatóra és a chilei munkavállalásra szóló FELHÍVÁS-ra.

Az általam közzétett levél és felhívás, úgy látszik, élénk érdeklődésre talált, hiszen a megjelölt címre több komoly jelentkezés is érkezett, amelyek gazdag szakmai tapasztalatról és komoly elhatározásról tettek tanúbizonyságot. A komoly elhatározást külön is kiemelném, hiszen a jelentkezők bizonyára tudatában voltak annak, hogy egy chilei munkavállalás a hazától, családtól, barátoktól távol, a világ túlsó végén igen nagy változást jelent az eddig megszokott életformához képest.

A jelentkezők leveleiből az is kitűnt, hogy előtérbe helyezték a szakmai fejlődés lehetőségét, a tapasztalatszerzést, egy a mienktől lényegesen eltérő (dél-amerikai) környezet vonzását, és végül, de egyáltalán nem utolsó sorban a hazainál osztályokkal nagyobb kereset vonzerejét.

Kitűnt továbbá, hogy az utóbbi években, évtizedekben egyre fejlődő chilei gazdaság, és azon belül a legfontosabb húzóágazat, a geológia és a bányászat a szakemberekre is jelentős vonzerőt gyakorol, ugyanakkor épp a világ talán legjelentősebb bányászatával rendelkező országában igen komoly kihívást jelent világszinten művelni a szakmát.

A Santiago de Chile-i székhellyel rendelkező, de a Copiapo városa melletti Tierra Amarilla bányásztelepülésen tevékenykedő Sociedad Contractual Minera “Carola” bányavállalat Igazgatótanácsának 2012. októberi ülésén döntés született arról, hogy a jelentkezők közül Kun Tivadar Hunor erdélyi magyar geológusnak ajánlanak két évre szóló munkaszerződést, amely meghosszabbítható.

Kun Tivadar Hunor Vajdahunyadon született 1988. szeptember 5-én. Középiskolai tanulmányait a dévai Téglas Gábor Líceumban végezte, ott érettségizett.

2007-ben a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Biológia-Geológia Karára, Geológia szakra felvételizett, ahol 2010-ben Geológus B.Sc. fokozatot szerzett.

2010-2012 között a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen az Ásványtan-Kőzettan-Geokémia-Ásványi nyersanyagok-Archeometria szakirányon folytatta tanulmányait, ahol megszerezte a Geológus M.Sc. fokozatot.

Terepi geológus-tevékenységét a Szekler Resources Ltd., sepsiszentgyörgyi telepén kezdte, majd a sárbogárdi Mining Support Ltd.-nél folytatta. Az utóbbi két évben kutatási asszisztensi munkakörben dolgozott a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

Részt vett több tanulmányi kiránduláson, illetve szakmai terepbejáráson itthon és külföldön is. Ezek közül kiemelkedik a Society of Economic Geology (SEG) által egyetemisták és fiatal gyakorló geológusok számára, Chilében, az „IOCG and Copper-Silver Districts of Northern Chile” címen szervezett szakmai terepbejárás, amelyen közvetlen tapasztalatokat szerzett a Punta del Cobre-Candelaria típusú ércesedések szerkezeti, metallogéniai, kutatási, művelhetőségi viszonyairól.

Már nem titok, hogy ennek meghatározó szerepe volt a Sociedad Contractual Minera Carola cég Igazgatótanácsának döntésében, amikor több jelentkező közül Kun Tivadar Hunorra esett a választásuk.

A chilei bányászat jelenlegi és prognosztizált fejlődési üteme alapján joggal bízhatunk abban, hogy a továbbiakban is szükség lesz felkészült geológusokra, és remélem, hogy az erdélyi magyar geológusok is jó eséllyel pályázhatják majd meg a felkínált állásokat.

Amikor erre lehetőség adódik, és segíteni tudok, késedelem nélkül értesítelek majd benneteket abban a reményben, hogy az erdélyi magyar geológusok is növelni tudják részvételüket és hírnevüket a világhírű chilei bányászatban.

 

Tisztelettel,

Valdman István Ph.D

Projekt vezető geológus

SCM Carola, Chile

 

 Laguna Santa Rosa (3757m) flamingókkal, háttérben a Tres Cruces (6749m) hófödte vulkáni kúpok 

Laguna Santa Rosa (3757m) flamingókkal, háttérben a Tres Cruces (6749m) hófödte vulkáni kúpok

 

Explorációs bányaterület (Melendez projekt) az Atacama sivatagban 

Explorációs bányaterület (Melendez projekt) az Atacama sivatagban

 

A Society of Economic Geology (SEG) szakemberei fúrómagokat tanulmányoznak (Melendez projekt)

A Society of Economic Geology (SEG) szakemberei fúrómagokat tanulmányoznak (Melendez projekt)

 

Romániai geológusok és chilei bányászati szakemberek a mélyszinten (Melendez bánya) 

Romániai geológusok és chilei bányászati szakemberek a mélyszinten (Melendez bánya) 

 

Manto-típusú kalkopirit ércesedés a Melendez bányában 

Manto-típusú kalkopirit ércesedés a Melendez bányában 


[ SilyeL blogja | A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Simó György: munkahelyi lehetőségek a nemzetközi szénhidrogénkutatásban
Submitted by kobold on csütörtök, november 29, 2012 - 13:23 | | |

 
 

Nevem Simó György, a régebbi Gekko-sok még Golyós Tollként is ismernek.

Jelenleg Marosvásárhely mellett, Marosszentannán lakom.

Miért is lettem geológus? Mindig is az akartam lenni, mert érdekeltek a kövek, az ahogyan keletkeztek és világéletemben irtóztam mindenféle irodai munkától, kint akartam lenni a természetben. Ezért is mentem Ásványtanra, viszont a jobb anyagi lehetőségek miatt végül a kőolajnál lyukadtam ki. 2000-ben végeztem Kolozsváron a mérnöki Ásványtan román nyelvű szakán. Ezután 2002-ben befejeztem a mesteri képzést is. Ugyanebben az évben sikerült munkát kapnom a medgyesi Dafora fúrócégnél, mint mud logger (fúróiszap leíró) majd később data engineer (adatkezelő mérnök) lettem.

Mivel nem vagyok biztos benne, hogy tudjátok mit takarnak ezek a foglalkozások, inkább elmagyarázom:

 Mud logging kabin belulrol
Egy furásnál a ”mud logging” cég  van megbízva a minták begyűjtésével és leírásával, a felszínre kerülő gáz összetételének kromatográfiás elemzésével, valamint különböző furási paraméterek állandó megfigyelésével. Rengeteg ilyen cég létezik, a nagyobbak közül megemliteném a Geoservices, Geolog, Baker-Hughes, Datalog nemzetközi cégeket. Romániából a frissen végzett és olajiparban érdekelt geológusok általában ezeknél a cégeknél helyezkednek el. A „mud-logger” a kezdő szint, ő gyűjti és elemzi a mintákat. A „data engineer” más néven TDC a felelős az egész munkáért, ő ellenőrzi a mud logger munkáját, elkészíti a különböző jelentéseket, karbantartja a szenzorokat. További részletekért nézzetek szét a Google-on Mosolyg�s.

A Dafora-val (jelenleg Daflog) számos helyen fúrtunk az országban, főleg földgáz után kutatva. 2004-ben átmentem az olaszországi Geolog-hoz, mint data engineer és több helyen dolgoztam velük Libiában és Olaszországban. 2007-től a francia Geoservices-nel dolgozom, amely 2010-től a Schlumberger-hez tartozik. Több éven keresztül Angolában dolgoztam különböző tengeri fúrótornyokon. Jelenleg az ugyancsak afrikai Kongóban dolgozom, valahol 200 km-re bent az Atlanti óceánon. Általában 4-5 hetet tart a munka, majd ugyanennyi szabadságot kapunk. Én úgy szoktam mondani, hogy egy évben 6 hónapnyi fizetett szabadságom van Kacsint�s.

A fizetés változó cégenként, de nagyjából egy szinten mozognak. Nálunk van egy alapfizetés amit mindig kapsz, még otthon is. Ehhez hozzáadodik egy terepi napi fizetés (szorozva annyi nappal amennyit fúrótornynál vagy). A kezdők úgy kb 500 eurót kapnak és kb 30-40 eurót minden terepi napért (kihangsúlyozom, hogy ezek a számok nagyon változóak, függnek a cégtől és az alkudozóképességedtől). Később a fizetés emelkedik úgy kb 1500-1800 euró/hó plusz 80-100 euró/nap. Általában ebből levonódik egy 18%-os nemzetközi jövedelmi adó.
Mindezt csak azért írom meg, hogy legyen fogalmatok az anyagiakról is, mert általában ezt a témát mindenki kerüli. Baráti tanács: nagyon vigyázzatok a CV (önéletrajz) elkészítésénél, mert tényleg sokat számit mint első benyomá. Nem szabad elfuserálni.

Ha bármi kérdésetek van szivesen válaszolok az sgyl77@mailbox.hu címen.

Végezetül mellékelek egy pár weboldalt ahol több információhoz juthattok:

Munkahelyeket az olajiparban meg itt kereshettek:

[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Erdélyi geológusok a nagyvilágban
Submitted by kobold on kedd, február 21, 2012 - 23:15

Mit jelent geológusnak lenni? A geológus egy foglalkozás vagy egy életforma megtestesítője? Kérdések, amelyeket gyakran tesznek fel maguknak a földtudományi képzésről álmodozók, de legfőképpen a földtan szakos egyetemi hallgatók. Nekik (is) szólnak a világot járó és változatos földtani kérdésekkel foglalkozó erdélyi magyar geológusok beszámolói szakmáról, pénzkeresésről, kalandokról, megpróbáltatásokról és legfőképpen a földtani kérdések iránti határtalan lelkesedésről.

Erről szól a www.foldtan.ro portál most kezdődő sorozata. Neked, kedves olvasó, nem kell mást tenned, mint beszippantani a sorokat, és figyelni az érdekes kérdéseket magukba rejtő szövegekre.

A sorozat felkért szerzői örömmel válaszolnak mindazokra kérdésekre, amelyeket a szövegek, esetleg az azokat kísérő fotók felvetnek benned. Egyes szerzők megoldható/megoldandó feladatokkal is kedveskednek a geológus hallgató olvasónak. Megoldásuk természetesen nem kötelező, de aki sikeresen megbirkózik egyikükkel-másikukkal, bónuszpontokat szerezhet a témában érdekelt tanároknál.

 
   Geológus kalapács és kézi nagyitó, a geológus leggyakoribb eszközei


Valdman István: Van még hely erdélyi geológusok számára (is) a nagyvilágban! (MUNKA AJÁNLATTAL!)
Submitted by kobold on kedd, május 8, 2012 - 17:24 | | |

    Nagy érdeklődéssel és nem rejtett izgalommal olvastam a www.foldtan.ro portál meghírdetett sorozatáról, amely “Erdélyi geológusok a nagyvilágban” cím alatt a világ minden táján felbukkanó geológusokat igyekszik megszólaltatni.
    Azért nem rejtett izgalommal, mert több megközelítésben is a célkeresztben éreztem magam: hosszabb-rövidebb megszakításokkal már 15 éve a “nagyvilágban”, Chilében folytatom geológus munkámat kutatási és feltárási projektek keretében és ezzel párhuzamosan több éve a kolozsvári BBTE keretében a geológia szak magyar  hallgatóit igyekeztem, illetve igyekszem beavatni az ércteleptan, valamint a fúrástan és bányászat érdekes világába.
    Az erdélyi magyar geológusoknak és az egyetem mérnökgeológia szakos hallgatóinak ezen az úton is azt üzenem, hogy bőven van még hely a “nagyvilágban” erdélyi geológusok számára.
    A világ szinte táján a hasznos ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése - és ezzel szoros összefüggésben a geológia és a bányászat - eddig nem ismert fejlődési időszakban van. Mi, erdélyi geológusok sajnos kedvezőtlen helyzetben vagyunk, mert vidékünkön, de a Kárpát-medence egészében is, a kedvezőtlen gazdasági és egyéb feltételek miatt a hasznos ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése, enyhe kifejezést használva, stagnál.
   Sajnos, a mi érclelőhelyeinket nem vihetjuk más kontinensre (ahol valószínűleg a hasznositás sokkal előrehaladottabb szakaszaiban lennének), ezért a most egyik járható út a “nagyvilágban” munkát találni, értékes szakmai tapasztalatokat szerezni, a helyszínen megismerkedni a szakma és a piac realitásaival és követelményeivel és nem utolsó sorban hazai körülmények között jelenleg elképzelhetetlen szintű jövedelemre szert tenni. Az “idegenlégióskodás” után talán több esély és lehetőség adódik majd hazai környezetben is kamatoztatni a szakmai tapasztalatokat a remélhetőleg pozitív irányba elmozduló változások eredményeként.
    Felhívom a honlap olvasóinak figyelmét, hogy napjainkban is van lehetőség külföldi szerződésre és az alábbiakban
FELHÍVÁST
 teszek közzé chilei munkavállalásra. Ennek kapcsán pontokban szeretném megvilágítani a chilei munkavállalás helyét, körülményeit, feltételeit.
 
     1. A munkavállalás helye: Chile, Atacama sivatag, Punta del Cobre-Candelaria, Fe-Cu-Au (Iron Oxide Copper-Gold - IOCG) tipusú ércesedések övezete

Chile, mint ismeretes, a legnagyobb rézérckészletekkel rendelkező ország, de egyéb hasznos ásványi nyersanyagok (Au, Ag, Fe, Mo, Li stb) tekintetében is óriási készletekkel rendelkezik.
    Az alábbi táblázat jól érzékelteti Chile élenjáró helyét a világ réztermelésében.
 A világ legfontosabb réztermelő országai az utóbbi években
     A Chile középső és északi részén, a Csendes óceán partja mentén húzódó ún. Parti Kordillerák (Cordillera de la Costa) és az Andokhoz tartozó Magas Kordillerák (Cordillera de los Andes) között, észak-dél irányban több száz km hosszúságban elterülő Atacama sivatag nem a szó általunk megszokott értelmében sivatag. Az Atacama sivatag szépsége a felszínen, gazdagsága viszont a mélyben található.  A felszínen is jól megfigyelhetők az üledékes kőzetek rétegződései, a vulkáni, vagy intruziós kőzetekkel való érintkezési, ún. kontaktzónák, a kőzetek sokszínű mállási termékei, ércesedett szerkezetek, a vetők, a gyűrődéses szerkezetek, stb.
    Az Atacama  sivatag altalaja Chile és egyben a világ legnagyobb rézérc készleteit rejti. Észak-dél irányban gyöngyfűzérszerűen sorakoznak itt az olyan óriási felszíni kitermelésű bányák, mint Collahuasi, Zaldivar, Escondida, Chuquicamata, Salvador, Mantoverde, Candelaria, stb. Hatalmas felszíni aranykitermelésekkel is találkozhatunk, mint Maricunga, Coipa, Refugio. A Parti Kordillerákban elsősorban vasércet bányásznak. A Fe-Cu-Au (Iron Oxide Copper-Gold - IOCG) tipusú ércesedések az ún. Parti Kordillerák júra – korai kréta korú magmás-vulkáni ívéhez kapcsolódnak.
   A Peru déli részétől Chile középső övezetéig terjedő, elsősorban extenziós tektonikával jellemezhető ívben a tholeites-mészalkáli összetételű magmás testekhez kapcsolódó ércesedéseknek igen nagy szerepük van a világ Cu és Au termelésében. A fő elemeken kívül helyenként jelentős mennyiségű Co, U, Mo, Zn és ritka fémeket is tartalmaznak.
Az Andok vonulatában és ezen belül az Atacama sivatagban található Fe, Cu, Au, (±Ag) érctelepeket Sawkins F.J. az 1990-ben megjelent „Metal Deposits in Relation to Plate Tectonics” című könyvében, lemeztektonikai szempontból a fő ívekhez kapcsolódó, ún. „egyéb ércteleptípusok” kategóriájába sorolja, amelyek ebben a régióban mintegy átmenetet képeznek a massziv vas (magnetit) és a rézporfíros érctelepek között. Sillitoe R.H., a Fe, Cu, Au, (±Ag) ércesedések kiváló ismerője és akivel személyesen is alkalmunk volt tanulmányozni a Candelaria–Punta del Cobre övezet ilyen tipusú ércesedéseit, többek között az „Iron Oxide-Copper-Gold Deposits: an Andean View” című cikkében (Mineralium Deposita, 2003)  a fő ívek csapásirányában elhelyezkedő, a Parti Kordillerák mélységi magmás szerkezeteihez és a hozzájuk kapcsolódó törésrendszerekhez társítja.
A Copiapo-folyó termékeny völgye az altalajkincsekben gazdag Atacama törésrendszer csapásirányában. Előtérben a Punta del cobre és a Carola bányaterületek.
A Copiapo folyó termékeny völgye az altalajkincsekben gazdag Atacama törésrendszer csapásirányában. Előtérben a Punta del cobre és a Carola bányaterületek.
 
 2. Földtani környezet

    A Punta del Cobre – Candelaria (Copiapo város közelében) övezet  Fe-Cu-Au ércesedései a Chilei Parti Kordillerákhoz tartozó, a késő júra – korai kréta vulkanogén és a neokom karbonátos tengeri üledékei határán felnyomult, nagy kiterjedésű, É-D irányban elnyúló, granodioritos és dioritos összetételű magmás testekhez kapcsolódnak. Az abszolút kormeghatározási (radiometriai) adatok alapján az ércesedések elsősorban az korai kréta magmás-hidrotermális tevékenységéhez kötődnek. Időben az ércesedések kelet felé migráltak szoros összefüggésben az ugyancsak kelet felé nyomuló magmás tevékenységgel.
    A fontosabb ércesedések kora: Candelaria, 116-114 millió év (40Ar/39Ar, Re-Os, Marchik és Fontboté, 2001), Mantoverde, 123-117 millió év (Vila et al., 1996), Carola, 125-85 millió év (40Ar/39Ar, K-Ar, Pop et.al., 2000).
    Nagyszerkezeti szempontból az ércesedések a szubdukció csapásirányában elhelyezkedő, É-D irányban több mint 1000 km hosszúságban elnyúló Atacama-törésrendszer közelében foglalnak helyet.  Az Atacama-törésrendszernek szerkezeti kontroll-tényező szerepe igen jelentős nemcsak a Punta del Cobre-Candelaria övezet  Fe-Cu-Au ércesedéseire, hanem a Chilei Parti Kordillerákban előforduló egyébb (pl. magnetit) ércesedésekre is.
    Az ércesedések az korai kréta vulkáni és vulkanoklasztos formációiban, valamint a Parti Kordillerákat alkotó intermedier magmás kőzetekben fordulnak elő.  Az ércesedések változatos teleptipus-formákban jelentkeznek: telérek (gyakoriak a masszív szövetű, szulfidos, elsősorban kalkopirit kitöltésű telérek), magmás-hidrotermális és/vagy hidraulikus breccsák, stockwork, manto (a vulkáni vagy vulkanoklasztos és az üledékes formációk kontaktzónájában), hintett ércesedések.
 
 Fúrómagminták a Melendez projekt egyik mélyfúrásából. Jól látható az kalkopirites ércesedés tipusa és szöveti jellemzői.
Fúrómagminták a Melendez projekt egyik mélyfúrásából. Jól látható az kalkopirites ércesedés tipusa és szöveti jellemzői.
 
 3. A geológust alkalmazó vállalatról röviden

    A Sociedad Contractual Minera Carola chilei magánszemélyek által alapítottt részvénytársaság.
    Az érctelep Tierra Amarilla helység közvetlen közelében, a Punta del Cobre kitermeléstől délre, annak szomszédságában, a Copiapó folyó jobb partján található. A rendszerezett és magas fokon gépesített mélyszínti bányaművelés 1991-ben kezdődött. A Carola bánya övezetében valamint a szomszédos területeken történt geológiai feltárások nyomán a felbecsült szulfidos rézérckészlet  kb. 230 millió tonna  1,25%-os Cu tartalommal. Az utóbbi 15 évben a termelés folyamatosan nőtt és az 1991-es évi 300 ezer tonnáról ma már eléri az évi 1,5-1,8 millió tonnát 1,3-1,4%-os Cu tartalommal. Az intenzív és eredményes geológiai feltárásoknak és előkészítő munkálatoknak köszönhetően a  bánya kapacitása hamarosan eléri az évi 2,2 millió tonnát.
    A kitermelt ércet saját ércdúsító üzemben (Coemin S.A.) dolgozzák fel. A 25,5-27% Cu, 5 gt Au és 48 g/t Ag tartalmú koncentrátumot az állami szektorban értékesítik.
    A vállalat geológiai tevékenységét kizárólag romániai (többségében erdélyi, köztük több magyar) geológusok irányítják.
    A vállalat hamarosan megnyítja a második bányát is a szomszédos Melendez övezetben, ahol jelenleg a feltárási munkálatok folynak.
 
 Az új Melendez bánya bejárata
Az új Melendez bánya bejárata.
 
 4. Munkahelyi elvárások

   Olyan geológusra van szükség, aki megfelelő elméleti felkészültséggel rendelkezik és esetleg gyakorlati tapasztalata is van geológiai feltárásokban, kutatófúrásokkal és bányamunkálatokkal.
    Alapvető szakmai feladatok:
  • kutatófúrások telepítése, térképezése, mintavételezése, geológiai szelvények, térképek készítése;
  • bányamunkálatok telepítése, térképezése;
  • ércesedett szerkezetek, érctestek körvonalazása, behatárolása;
  • érckészletek felbecsülése;
  • aktív részvétel a jövendő bányaművelés levezetésében és koordinálásában;
  • kontroll és felülvizsgálat a kitermelésre kerülő és a kitermelt érc mennyiségi és minőségi paramétereinek biztosítására.

5. Egyébb feltételek és elvárások

  • Dinamikus, kezdeményező szellemű, munkáját önnállóan elvégezni tudó geológusra van szükség;
  • Elvárjuk, hogy a jelentkező legalább alapszinten használni tudja az alapvető számitógépes programokat, az Autocad szoftver kezelése előny;
  • A munahelyen használatos nyelv a spanyol, de figyelem, nem feltétel a spanyol nyelv ismerete

6. Szerződés, utazás, szállás, javadalmazás

    A vállalat a munkaszerződést általában két évre ajánlja.
    Az utazás teljes költségét a vállalat fedezi. A szerződés lejárta után a vállalat biztosítja a geológus hazaszállitását.
    Copiapo városban  a vállalat bérlakást biztosít kb. 250 USD havi fizetség ellenében. A munkahelyre, illetve a lakáshoz való szállitást  (kb.18 km) a vállalat bitosítja.
    Kezdő fizetés geológusok számára: 2700-3000 USD, amelyből az adózás után kb.2400-2700 USD marad.

    Mindazok a geológus kollégák, akiket érdekel a chilei munkavállalás és úgy gondolják, hogy eleget tudnak tenni a fenti elvárásoknak, küldjék el fényképes szakmai önéletrajzukat román és angol nyelven. Nyilván több CV közül kerül majd kiválasztásra az, amelyet a vállalat Igazgatótanácsa a legalkalmasabbnak nyilvánít.
Az érdekelt és jelentkezni kívánó kollegák az alábbi címen kaphatnak további tájékoztatást és küldhetik el szakmai önéletrajzukat:
 
 
Szívélyes üdvözlettel:
Valdman István,
Chile.


[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Szakács Sándor: Chilei élmények - vetélkedő kérdések
Submitted by kobold on szombat, március 10, 2012 - 16:13 | |

 Szakács Sándor a Chilei élmények című beszámolójához kapcsolódóan az alábbi vetélkedő kérdéseket fogalmazta meg az egyetemi hallgatókhoz:

1. A Google Earth-ön keressétek meg a következő koordinátákkal meghatározott helyet: 478516 E (kelet), 6936195 S (dél)!
A beszámoló szövege és a benne levő fényképek segítségével ismerjétek fel és nevezzétek meg azt a földfelszin-alakzatot, amely kibontakozik előttetek!
2. Kb. 50 km-es körzetben keressetek további, ugyanolyan eredetű földfelszin-alakzatokat. Jellemezzétek pár szóban!
3. Kb. 20 km-es körzetben keressetek cirkuláris (azaz kör-alakú) és lineáris (azaz vonalszerű) alakzatokat és próbáljátok értelmezni azokat.
4. Ha érckutatók lennétek, minek alapján tájékozódnátok egy szatelitfelvételen ahhoz, hogy a legreményteljesebb területeket azonosítsátok?
5. A megadott koordinátájú hely kb. 50 km-es körzetében keressétek meg az érckutatás és érckitermelés nyomait (... ha vannak ilyenek). Érdemes erősen kinagyítani a képeket, annyira, amennyire a Google Earth felbontása megengedi. Irjátok le röviden amit felfedeztetek.

A vetélkedő szabályai:

  • beküldési határidő (e-mailen az office @ foldtan.ro címre vagy jelen bejegyzéshez hozzászólásként): 2012. március 20;
  • a vetélkedőn résztvevehetnek: első-, másod- és harmadéves egyetemi hallgatók (geológus, környezettudós, geográfus, biológus);
  • nyeremények (több helyes megoldás esetén sorsolással): egy Triplet 10x, 18 mm kézinagyító (lupé) és egy mágnesceruza.

[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Szakács Sándor: Chilei élmények - 2. rész
Submitted by kobold on csütörtök, március 8, 2012 - 18:40 | |

A beszámoló első része (link).

Egy kis geológia és vulkanológia


A felkutatandó terület a magas Andok paleogén-neogén vulkáni vonulatához tartozik. Cégünk szempontjából azért érdekes, mivel szomszédságában, délen és északon is, kimutatott és intenzív kutatás alatt levő aranyérc-telepek helyezkednek el. A déli szomszéd Cerro Casale a világ egyik legnagyobb kutatási fázisban levő aranyértelepeként van számon tartva. Az északi szomszéd Caspiche szintén fontos és nagyméretűnek ígérkező arany-réz érctelep. Mindkét szomszédos koncesszió területén, és a mi YH-unkon is, vulkáni kőzetösszletekbe benyomuló intruziós testekhez kötődik a hidrotermás ércesedés, mint nagyon sok helyen a világon (pl. nálunk is, az Erdélyi Szigethegységben). Cerro Casalen úgy epitermás telléres ércesedés, mint porphyry Cu-Au ércesedés előfordul közép-miocén korú intruziókhoz és az általuk kiváltott hidrotermás mállási folyamatokhoz kötötten. Caspichen csak a porphyry típus jelentkezik, valamivel idősebb, alsó-miocén intruziókkal és hidrotermás mállási területekkel kapcsolatban. Észak-nyugaton egy harmadik szomszéd, a Santa Cecilia hegyen, ahol a néger geológussal találkoztunk, végzi intenzív kutatásait. Mi, a szomszédokhoz viszonyítva, erősen le vagyunk maradva a kutatással, gyakorlatilag annak kezdeti fázisában vagyunk.
Eddigi terepi munkánk során kiderült, hogy a területünkön a lehető legváltozatosabb vulkáni törmelék-kőzetek, kisebb mértékben lávák, alkotják a vulkáni szerkezetet, amelyet a későbbi intruziók áttörtek és hidrotermásan átváltoztattak, esetleges ércesedést is okozva.  Az ignimbritek egész tipológiája ismerhető fel a feltárásokban, az erősen összesült reoignimbritektől (erősen összesült, már-már lávaszerű ignimbritek) kezdve a laza, összenemesült horzsakő-és-hamu ártufákig. Törmeléklavina üledékek és vulkáni zagyár (lahar) üledékek is gyakoriak. Lávadómokhoz vagy nagy lejtőszögű terepen folyó lávaárakhoz kapcsolódó blokk-és-hamuár üledékek, klasztolávák egészítik ki a vulkáni összletet. A kompoziconális spektrum a riolittól az andezitig terjed. Az intruzív kőzetek granodioritok és dioritok. Az intruziótipusok sokfélesége – sill, dyke, lakolit – szintén látványos. Amúgy Chile a dyke-ok országa. Egyetlen fényképen több dyke-ot rögzítettem itt Chilében (nem a most kutatott területen) mint amennyit egész eddigi geológus kerrierem során (több mint 35 év) láttam otthon és a világban. Szenzációs! A dyke-ok megérdemelnének egy külön misét a GEKKO honlapján.
Ami a vulkáni szerkezeteket illeti, csak a geológiai térképezés elvégeztézel fog kialakulni egy összefüggő és elfogadható kép. Ami már most elmondható, hogy a területen különböző korú vulkáni szerkezeti elemek tevődnek egymásra, legalább 3 generációban. A legfiatalabb és ez által a legépebben megőrzött vulkáni szerkezet a kb. 6 millió éves Jotabeche, amely részben rátelepszik a régebbi, kb. 14 millió éves Cordon de Yeguas Heladas láváira és az ezzel egykorú Darwin vulkán egy részére. További vulkán-gyanús szerkezetek, amelyek a szatelit felvételeken kör alakú depressziós morfológiával mutatkoznak, még értelmezésre várnak a terepi megfigyelések után. A Jotabeche vulkán teteje egyedi, rendkívül érdekes morfológiai jegyeket visel magán a szatelitfelvételekből ítélve. Egy kb. 4x3 km-es enyhén domború és dőlt felületről van szó, amely több tíz kis tavat tartalmaz. Feléje kráterperem maradványok emelkednek. Az egész egy “megfagyott” lávatavat sugall. Ilyen méretű lávató viszont sehol sem ismert a világon. Ezért lesz érdemes “megmászni”, akár öszvérháton is, a Jotabechet.

 

7.	A Quebrada Cajoncito szurdoka reggeli fényben a Yeguas Heladas Oeste koncesszió területén. A rózsaszinű kőzetek ignimbitek.
 
8.	Sziklafal össze-nem-sült piroklasztár üledék sorozattal a Quebrada Cajoncito északi oldalában.
 
 A Quebrada Cajoncito szurdoka reggeli fényben a Yeguas Heladas Oeste koncesszió területén. A rózsaszinű kőzetek ignimbitek (a képre kattintva nagyítható). Sziklafal össze-nem-sült piroklasztár üledék sorozattal a Quebrada Cajoncito északi oldalában (a képre kattintva nagyítható).
 
9.	Összesült piroklasztár üledék (ignimbrit) a Quebrada Cajoncito déli oldalában sziklafalban. A vizszintes lapos üregek erózió által kimosott ellapitott horzsakő-klasztok (fiammék) nyomai.
 
10.	Többszörös andezit dyke intruzió sziklafalban a Quebrada Cajoncito déli oldalában délutáni napfényben. Jól láthatók az oszlopos elválások. A háttérben fent sill látható. Minden esetben az oszlopok merőlegesek a kihülési felületre.
 Összesült piroklasztár üledék (ignimbrit) a Quebrada Cajoncito déli oldalában sziklafalban. A vizszintes lapos üregek erózió által kimosott ellapitott horzsakő-klasztok (fiammék) nyomai (a képre kattintva nagyítható). Többszörös andezit dyke intruzió sziklafalban a Quebrada Cajoncito déli oldalában délutáni napfényben. Jól láthatók az oszlopos elválások. A háttérben fent sill látható. Minden esetben az oszlopok merőlegesek a kihülési felületre (a képre kattintva nagyítható).

Logisztika


A terepi kutatás a magas Andokban körültekintő logisztikát, előkészítést, szervezést  igényel. A kutató csoport egy, erre a célra előkészített táborhelyet (campamento-t) használ, két csapat váltva egymást egyheti “műszakokban”.  A 3200 m magasságban elhelyezett campamento saját energiafejlesztővel, vízforrással és higiéniai felszerelésekkel, saját teljesen felszerelt konyhával, hálószobákkal rendelkezik. Egy őr, egyúttal szakács is, állandó jelleggel ott tartózkodik a terepmunka ideje alatt.

Munka  magashegyi viszonyok között: a Puna-hatás meg egyebek


Én magam kb. 3500 m tengerszint feletti magasságban kezdem érezni a magashegyi oxigénhiányt. De ez személyenként változó. Fejfájásban, álmosságban és erőtlenségben jelentkezik. Az ember a legkisebb erőfeszítésre is (például gyorsabb járásra, nem beszélve szaladásra) elfárad, “nem kap levegőt”. Ez a “Puna-hatás”, az argentin Andok-béli magas fennsík, a Puna nevéből. Az alacsonyabb térszintről a Punába feljövő argentinok koka-levél rágcsálásával vagy a “mate” nevű növényfőzettel küzdik le a Puna-hatást. La Pazban, Bolívia 3900 m átlagmagasságban fekvő fővárosában a szállodák kokalapi-teával fogadják a vendégeiket. A legjobb ellenszer azonban az akklimatizálódás, a szervezet hozzászoktatása a magashegyi viszonyokhoz. Személytől függően, 24-48 óra magashegyi tartózkodás szükséges ehhez egy egészséges felnőttnek. Nem mindenkinek ajánlott azonban a magashegyi munka.  A chilei munkavállalással járó kötelező orvosi szűrővizsgán megkérdik, hogy lesz-e magashegyi kitettség a munkaszerződés ideje alatt. A magashegyi munkára vállalkozó bármely személynek, legyen az chilei vagy külföldi, meg kell szereznie az ehhez szükséges orvosi igazolást, amelyet csak az elvégzett speciális kivizsgálás (vérnyomás, EKG, tüdő átvilágítás, vérvizsga) alapján adnak meg – amennyiben az eredmények megfelelőek. A magashegyi munka elkezdése előtt, az erre orvosilag alkalmasnak talált személyek egy speciális elméleti útmutatón is részt kell, vegyenek, amelyet erre kiképzett személyek vezetnek. Itt elmondanak minden tudnivalót a magashegyi kitettségről és kockázatokról: mit kell tenni “elektromos vihar” (így hívják itt a villámlással járó nyári zivatart) vagy hóvihar esetén, mit ajánlott és mit nem enni, inni a magashegyi viszonyok között (pl. nem ajánlottak a szénsavas italok és a flatulens ételek – aki nem tudja mi az, nézzen utána szótárban ), hogy kell öltözködni, stb.
A Puna-hatás mellett, amit akklimatizálódással lehet leküzdeni, a magashegyi kockázatok között a legfontosabbak a napégés, a megfagyás és a dehidratáció veszélyei. Ezért a fent dolgozók speciális védőruházatot kapnak, amelynek tartozékai a hőszigetelő alsónemű és speciális nadrág, a - 19 fokig kényelmes pihenést biztosító hálózsák, a magashegyi szélkabát, a fejet védő kagula, a speciális, ultraibolyát kiszűrő napszemüveg, kesztyű és az erősített orrú bakancs.  Legalább két liter szénsavmentes víz és csokoládé kötelezően a hátizsákban minden távozáskor a táborból. Tájékozódás és kapcsolattartás végett GPS és walky-talky (rádió adó-vevő készülék). A tábor és a központ közötti kapcsolatot egy szatellites telefon biztosítja. Elsősegély csomag a táborban. Alapszabály 1: senki sem jár egyedül a terepen, mindenkinek legalább egy társa kell, legyen. Alapszabály 2: mindig 2 terepjáró autó megy terepre, hogy szükség esetén segíteni tudjanak egymásnak. Ha mindezeket a szabályokat szigorúan betartanánk, alig tudnánk dolgozni. Azt szokták mondani, hogy a szabályok azért vannak, hogy legyen, amit megkerülni. Végülis a személyes tapasztalat és az egymásra figyelő, vigyázó kollegiális hozzáállás az, ami megvéd a magashegyi veszélyektől.

És akkor mégis: mit keresek én itt?


Visszakanyarodva a kérdéshez: mit is keresek én most itt? Kitört az új aranyláz világszerte, itt Chilében is. (Majdnem) mindenki, aki teheti, arany után kutat. Az én cégem is, amely mindeddig nem foglalkozott az arannyal. Geológus karrierem kezdetén 9 évig érckutató voltam otthon a Kelemen és  a Görgényi Havasok és a Hargita vulkáni területein, nem sok szakmai elégtétellel, ugyanis érdemleges érctelepet nem találtam, nemcsak aranyat-ezüstöt, de még vasat sem. Most újra itt az esély, igaz idegen országban. Az (érc)vadász-szenvedély azonban nem ismer határokat.  A geológus (érc)vadászösztöne még egyszer (utoljára?) felébredt. Ezért, főleg ezért vagyok itt.

11.	Oszlopos elválást mutató hatalmas kőtömb a Quebrada Cajoncito völgy aljában, amely a déli oldal sziklafalából omlott le. A háttérben vizszintes településű piroklasztár üledéksorozat látható a völgy felső pereme közelében.
 
Élet a sivatagban. Virág az Aguas Blancas völgyben.

 Oszlopos elválást mutató hatalmas kőtömb a Quebrada Cajoncito völgy aljában, amely a déli oldal sziklafalából omlott le. A háttérben vizszintes településű piroklasztár üledéksorozat látható a völgy felső pereme közelében (a képre kattintva nagyítható). Élet a sivatagban. Virág az Aguas Blancas völgyben (a képre kattintva nagyítható).

A témához kapcsolódó vetélkedő feladatok egyetemi hallgatóknak.


[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Szakács Sándor: Chilei élmények - 1. rész
Submitted by kobold on szerda, február 22, 2012 - 00:32 | |

Bevezető: konjunktúrák

 A profit-orientált társadalomban az emberek, a cégek, de még az állam is, kihasználják a kedvező konjunktúrákat a nyereségszerzés érdekében. A bányászat – és vele együtt a geológia – szempontjából a kedvező konjunktúrát az ásványi nyersanyagok, a fémek világpiaci árának a magas szintje jelenti. Ugyanis ekkor lesz kifizetődő és nyereséges a bányászat, ekkor lehet haszonnal kitermelni azokat az ásványi anyagokat is, amelyek különben, alacsonyabb piaci áron, nem lennének nyereségesek. Most, immár jó pár éve, egy ilyen kedvező konjunktúrát élvez a bányászat világszerte. Az okos emberek, cégek, államok ezt ki is használják. Ilyen körülmények között a legjobban az jár, aki gyorsan felméri a kedvező helyzetet és gyorsan lép, másokat megelőzve. Nyilván, az tud gyorsan lépni, aki erre már fel volt készülve. A bányászat és geológia terén azok, akiknek a tarsolyukban már megvannak azok a földtani információk egy adott területről, amelyek alapján kutatási és kitermelési koncessziót vásárolhatnak maguknak az általuk legkedvezőbbnek tartott területeken, döntő előnyhöz juthatnak a potenciális konkurensekkel szemben. A mai világban a bányászat – és vele együtt a geológia – „vadászterülete” globális. Kevés kivétellel, az országok nyitottak a profit-orientált cégek felé és olyan törvénykezéssel rendelkeznek, amely megengedi, sőt bátorítja, a külföldi vagy multinacionális cégek működését a területükön, nyilván azért, mert ebből tiszta, gyakorlatilag befektetés nélküli hasznuk van. A jó földtani adottságokkal rendelkező, ásványi anyagokban gazdag altalajú országok, amelyek közé Románia is tartozik,  óriási anyagi hasznot tudnak húzni ebből, a kedvező konjunktúrájú időkben.

Az adott helyzetet azonban ennél jobban is ki tudja használni egy ország, amennyiben ő maga fektet be a bányászatba a saját területén és ő maga szerez tetemes nyereséget belőle a saját állampolgárai hasznára. Ehhez minden más konkurenssel szemben helyzeti előnnyel rendelkezik – pontosabban: kellene rendelkeznie – egy ásványi erőforrásokkal rendelkező ország, hiszen ki ismerné jobban nála, saját szakemberei - a hazai geológusok – által, hogy milyen altalaji kincseket rejt magában az ország földje.

Egy intelligens gazdaság-politikát folytató ország maximálisan ki tudja használni a kedvező világpiaci konjunktúrákat, mint amilyen a fémek jelenlegi nagyon magas ára. Egyrészt úgy, hogy a legjövedelmezőbbnek minősített és a legkisebb kockázatokkal feltárható potenciális ásványi nyersanyagokat rejtő területeket megtartja magának és ő maga termeli ki haszonnal, miközben minden más, bel- vagy külföldi cég által igényelt területet koncesszióba ad ki, az illető cégek kockázatára, ő maga pedig nulla befektetés mellett a koncesszionált területek minden hektárjáért pénzt vasal be. A koncesszionáló cégek szempontjából is jó az üzlet, amennyiben megfelelő „know how”-val rendelkeznek, vagyis olyan kimagasló tudású és tapasztalatú geológusokat foglalkoztatnak – és jól megfizetnek! - akik képesek kimutatni a nagyobb kockázatú területek rejtett, de gyakorta óriási tartalékú és busás hasznot biztosító, érctelepeit. Chile (majdnem) egy ilyen ország. Ellenkező példát is adhatnék, de – tartózkodom.

Mindebből kiderült a geológus kulcsfontosságú szerepe a felvázolt helyzetekben. A bányászat a földtani kutatáson alapszik. A bányásznak akkor van munkája, ha a geológus az ércet megtalálja. Az érc kimutatása, mennyiségének és minőségének, ebből fakadóan a kitermelés adott konjunktúrában való nyereségességének, a meghatározása mind a geológus munkájától függ.  Ezért a geológus – a jó geológus!– munkáját megbecsülik és ... megfizetik, úgy a cégek, mint az (intelligens politikát folytató) állam. Sőt, a legjobb geológusokért vetekednek a cégek, kis túlzással mondhatni: akár a futballklubok a legjobb focistákért. Érdemes ilyen időkben – de általában is - jó geológusnak lenni.

 Valdman István és Szakács Sándor geológusok az Anfiteatro nevű katlan előterében, a Jotabeche vulkán közelében 
 Valdman István és Szakács Sándor geológusok az Anfiteatro nevű katlan előterében, a Jotabeche vulkán közelében (a képre kattintva nagyítható).

 

Ki a jó geológus Chile-ben?

A fentiek olvasta után bárki felteheti a kérdést: jók-e a Romániában képzett geológusok, van-e rájuk igény, el tudnak-e helyezkedni, jól fizetett munkát tudnak-e kapni a geológusok világ-munkapiacán?


Általános válasz helyett, álljon itt egy konkrét példa. Nyugi, nem magamról lesz szó!


1990-ben a S.C.M. Carola  chilei magáncég válságos helyzetben volt, ugyanis az Agustina nevű bányájának már csak szűkös, alig egy évre elég érckészlete volt és az ugyancsak chilei geológusuk tehetetlenül vonta a vállát amikor kérdezték a tulajdonosok: „ez van, nincs több érc, elfogyott”. A tulajok a bánya mellé megvették volt a román mérnökök által épített szomszédos ércfeldolgozó üzemet is, ahol a flotáció üzemeltetését továbbra is román mérnökök vezették. A válságos helyzet láttán az egyik mérnök szólt a tulajdonosoknak, hogy ő ismer egy jó román geológust, ő talán tud segíteni a helyzeten. Így került ki elsőnek Nicolae Pop, a bukaresti egyetem geológia szakának 1970-es  végzettje, Chilebe a S.C.M. Carola céghez. És nekilátott a munkához, ahhoz, amit otthon tanult az egyetemen és amit az addigi geológusi tapasztalata diktált neki. Az eredmény: fél év múlva a kimutatott érckészlet megtöbbszöröződött, aztán az évek során folyamatosan nőtt a mai napig annyira, hogy a bánya érctermelése az előzőhöz viszonyítva szintén megtöbbszöröződött. Egy kis, a csőd szélén álló bányából egy chilei viszonylatban közepes nagyságú, köztiszteletnek örvendő komoly bányacéggé nőtte ki magát a Carola, ahova a világ nagy bányacégjeinek a geológusai gyakran látogatnak el tapasztalatszerzés és –csere érdekében. Egy igazi sikersztori. Az első román geológust követte a második, aztán a harmadik és igy tovább, a mai 13-ig. A Carola jelenleg az egyik legtöbb geológust foglalkoztató cég Chile-ben. És a geológusok, egy kivételével, mind Romániában tanulták a mesterséget. A tulajdonosok csak azt a geológust alkalmazzák, akit a sikersztori megalapozója, Nicolae Pop ajánl nekik. Büszkén mondhatom, hogy egyike vagyok ezeknek. Erdélyi magyarként arra is büszke vagyok, hogy rajtam kívül másik két erdélyi magyar geológus dolgozik jelenleg a cégnél és az évek során további háromnak volt munkaszerződése a céggel. Az egyetlen nem-romániai geológus pedig egy Miskolcon végzett fiatal magyar szakember. A geológusok mellett bányamérnökök, elektromérnök, az ércfeldolgozó üzemben dolgozó szakmérnökök is dolgoznak a cégnél, mind hazai iskolázottsággal és tapasztalattal.

 A geológus csapat táborhelye 3200 m tengerszint feletti magasságban a Quebrada Aguas Blancas völgyében a Pasto Redondo nevű hely közelében 
A Jotabeche vulkán látványa a terepen nyugati irányból. Felismerhető a magányos gleccser a vulkán nyugati oldalában és a szomszédos Darwin vulkán (balra)
 A geológus csapat táborhelye 3200 m tengerszint feletti magasságban a Quebrada Aguas Blancas völgyében a Pasto Redondo nevű hely közelében (a képre kattintva nagyítható). A Jotabeche vulkán látványa a terepen nyugati irányból. Felismerhető a magányos gleccser a vulkán nyugati oldalában és a szomszédos Darwin vulkán (balra) (a képre kattintva nagyítható).

 

Mit keresek én itt?


Pénzt. Ez lehetne a legegyszerűbb és legrövidebb válasz. De ez csak féligazság.
Nem első ízben vagyok itt. Ugyanezzel a céggel kötöttem egy kétéves szerződést 2000-ben. Nem telt el egy év és kirúgtak. Ugyanis annyira-alacsonyra süllyedt a réz ára 2001 őszén, hogy a cég széleskörű leépítéseket eszközölt, sok alkalmazottat, köztük geológusokat, elbocsátott. A chilei törvény megengedi ezt, hiába a kétéves szerződés. Ha a cég profitja veszélyben van, olyan intézkedéseket hozhat amilyent óhajt, ahhoz hogy nyereséges maradjon. Az anyagi érdek felülírja a jogot, ebben az esetben. Ez a kapitalizmus vastörvénye.

Az S.C.M. Carola egy rézkitermelő cég, alaptevékenysége a rézérc kitermelése, bányászata és ebből a rézkoncentrátum készítése a saját-tulajdonú ércfeldolgozó üzemben (Coemin). Ez az eladható végtermék, aminek a piaci ára nagyobb kell legyen mint az előállítására felhasznált önköltség ahhoz, hogy az egész nyereséges legyen.  A cég, mint más hasonló cégek, abból is próbál profitálni, hogy koncessziókat tart fent, azokat a geológusaival felkutatja és a kutatási eredmény függvényében lemond róluk (amennyiben a geológiai kutatás negatív eredménnyel jár) vagy megtartja és üzletel vele (pl. eladja) amennyiben a geológusok pozitív eredményt mutatnak fel. A pozitív eredmény azt jelenti, hogy a koncesszionált területen komoly esély van érctelepre bukkanni a további, második fázis-béli, ezúttal részletesebb, fúrásokkal is végzett kutatás során. A kimutatott vagy a geológiai kutatás által valószínűvé tett érc jelenléte ugyanis jelentősen megnöveli koncesszió értékét. Az erre a célra alkalmazott geológus feladata, hogy a cég koncesszionált területeit felkutassa, feltérképezze és a gazdasági perspektíváját (mi a valószínűsége, hogy jelentős mennyiségű ércet tartalmazzon) felbecsülje. Izgalmas, egyúttal felelős munka. És magas rizikófaktoros. De egy jól menő, nyereséges cég ezt megengedheti magának, a jövőbeni még nagyobb profit reményében.

Azt hihetnénk, mint ahogy én is azt hittem annak idején, hogy a dolgok logikus menete az, hogy a geológus először bejár, felkutat egy bizonyos területet és a kutatás konklúziója függvényében ajánlja, vagy nem, a cégnek, hogy koncesszionálja az illető területet, így elkerülve azt, hogy gazdasági perspektíva nélküli területért fizessen a cég koncessziós díjat az államnak. A dolog itt pont az ellenkező sorrendben történik. A geológus kész tények elé van állítva: nem ő dönti el, de még be sem folyásolja azt, hogy a cég hol és mekkora területet koncesszionál. Amikor megérkeztem Chilébe 2000 októberében, a cégnek sok tíz koncessziója volt, amelynek kb. egyharmadát a geológus elődöm már felkutatott és felbecsült. Nekem az volt a feladatom, hogy tovább folytassam ezt a munkát a még fennmaradt koncessziókon. De miért nincs a geológusnak itt beleszólása abba, hogy mit, mennyit és hol koncesszionáljon a cég? Ennek a logikáját  csak később értettem meg.
Chilében nagy vagyonok születtek koncesszió-üzleteléssel. Többek között geológusokból is lett dollármilliomos ilyen, amúgy teljesen törvényes, üzleteléssel. Egyikük José Ambrus, eredeti nevén Ambrus József, a legnagyobb chilei – és a világon is az egyik legnagyobb -  állami rézbánya (Chuquicamata) volt főgeológusa. Ő aztán igazán tudta, kiváló geológus lévén, és be is jött neki, hogy mit ér egy koncesszió, ami nagy érctelepet rejteget magában.
Ha egy nagy és ismert cég valahol koncessziót kér, akkor ezt megtudva, a kisebb cégek a következő napokban rögtön ők is koncessziót kérnek a nagy cég koncesszionált területe közvetlen szomszédságában. Magyarán, a nagy cég koncesszióját szinte rögtön körbeveszik, „bekerítik” kisebb cégek koncesszióival.  Ugyanis gyakran volt rá példa, hogy a nagy cég által felfedezett érctelep egy része, sőt, néha a nagyobb és gazdagabb része, az általa koncesszionált terület szomszédságában volt. És ekkor a nagy cég jó áron meg kellett vásárolja (tehette is, volt miből) a szomszédos kis cég koncesszióját is, ahhoz, hogy aztán a kitermelt érctelep teljes értékű legyen. Mindkettőjüknek megérte. A kis cég szinte befektetés nélkül (többek között geológus foglalkoztatása nélkül) jutott nagy pénzhez. Ezért aztán óriási az érdeklődés az új koncessziók bejegyzése körül. További, „kém sztorikat” lehetne itt bemutatni, de ettől eltekintek. A lényeg az, hogy ilyen esetben nincs idő geologizálni, azonnal lépni kell és koncessziót szerezni. Utána aztán mehet a geológus a terepre, hogy felmérje – tudása és tehetsége szerint -  ér-e valamit az a koncesszió vagy sem.


A cég koncesszióinak a felmérése azonban nem egy közvetlenül hasznot hozó tevékenység, legalábbis a biztos és folytonosan hasznot hozó bányászathoz viszonyítva – addig, amíg a bányának vannak tartalékai. Ezzel foglalkoznak a bánya kutatógeológusai. A mindennapi termelés geológiai problematikájával az erre a célra alkalmazott bányageológusok foglalkoznak.   Amikor viszont a piaci konjunktúra válságosra fordul – pl. lezuhan a réz világpiaci ára, ahogy az 2001-ben történt – a cég leghamarabb a „fölösleges”, közvetlen hasznot nem hozó tevékenységeket építi le, mint amilyen a koncessziók kutatása. Így kerül lapátra a koncessziókutató geológus, ahogy ez velem is történt 2001 őszén.  Ha rosszul is esik, harag nincs, az eljárás teljesen törvényes, így működik a piacgazdaság, ezt minden racionálisan gondolkodó ember – a kirúgott geológus is – megérti.
Ahogy kedvezőre fordul a konjunktúra, újra lesz munkája a kutatógeológusnak. Ezért hívtak újra vissza céghez a tavaly. Ezúttal egyetlen konkrét koncesszió felkutatása a feladat, erre írtam alá egy féléves szerződést. Az arany árának egeket ostromló szintre való emelkedése szinte minden valamirevaló céget az aranykutatás irányába (is) elmozdított. Általában, a fémek árának ugrásszerű emelkedése az utóbbi években felpörgette a bányászatot, és vele együtt a geológiai kutatást világszerte, így Chilében is (sajnos nem otthon is). Copiapo és környékén, szó szerint nyüzsögnek a bányacégek, az ember úton-útfélen geológus kollegára bukkan. A minap például, a mi területünk egy távoli sarkát csak úgy tudtuk megközelíteni terepjáróval, hogy engedélyt kellett kérnünk egy szomszédos koncesszió felelőseitől, hogy az általuk már kialakított úthálózatot használhassuk. A kb. 4300 m magasan levő táborukba látogatva engedélykérés céljából egy “sötét” alak lépett ki a barakkból, akiről csakhamar kiderült, hogy az illető cég egyik geológusa, aki Elefántcsontpartról származik, de most amerikai állampolgár és a geológiát Chicagóban tanulta ki az egyetemen. Mivel újonc volt a területen, végül ő kért szakmai tanácsot tőlünk.


A jelenlegi ittlétem célja a S.C.M. Carola cég egyik magas-Andokbeli “aranygyanús” koncesszióját felkutatni egy geológus csapat élén. A koncesszió a nem túl biztató Yeguas Heladas (ezentúl YH) (azaz Megfagyott Kancák) nevet viseli, mivel a spanyolok chilei “honfoglalása” idején a XVI. században egy Argentínából az Andokon átjövő csapat lovai és egyes tagjai ezen a vidéken, nyár idején rendesen megfagytak. A koncesszionált terület valóban két, egymással nem érintkező részből áll, “YH oeste” és  “YH este”, vagyis nyugati és keleti rész. A nagyobb (kb. 17 km2), “YH oeste” tengerszint feletti 4100-4800 m közötti magasságban található és jó része terepjáróval és gyalog bejárható, habár vannak megközelíthetetlenül meredek részei is.  Van azonban egy távoli része, délnyugat fele, amely nagyon távol van minden terepjáróval egyáltalán elérhető helytől, ahova majd csak bérelt öszvérek hátán fogunk tudni eljutni, valamikor március közepén. Ezzel szemben, a kb. 4 km2 területű “YH este” 5200-5860 m tengerszint feletti magasságban fekszik, és csak a legalsó kb. 1/5-e érhető el emberi módon. A többi felnyúl a Jotabeche vulkán legfelső, kráterszerű részére és csak öszvéres expedíciószerű akcióval érhető el egy egésznapi túra során. Ezen a területen érdembeli geológiai kutatásra nincs lehetőség. Mindazonáltal tervünkben van a vulkán csúcsterületének a meglátogatása inkább tudományos, vulkanológiai információ szerzése céljából.


Miért is vagyok akkor itt Chileben? Nemcsak pénzszerzés céljából. A szakma ördöge (vagy angyala?) űzött ide. Igazi szakmai kihívás geológus karrierem alkonyán, amit nem hagyhattam ki.

Google Earth perspektiva-kép Ny-ÉNy felől nézve a Yeguas Heladas koncesszió területeivel
 Google Earth perspektiva-kép Ny-ÉNy felől nézve a Yeguas Heladas koncesszió területeivel (piros vonallal határolva) és tágabb környezetükkel. A magasságskála kétszeresen eltúlozva. A háttérben húzódó sárga vonal a Chile-Argentina határ. A kép közepén látható aranysárga pont Cerro Casale, a világ egyik legnagyobb  újonnan  felfedezett aranyérctelepe, amely feltehetően egy nagy kaldera belsejében található. A koncesszió távolabbi területe (piros téglalap) felnyúlik a Jotabeche vulkán tetejére. Tőle balra a kisebb Darwin vulkán (a képre kattintva nagyítható).
 
A Jotabeche vulkán (5860 m) csúcsrésze D-DNy felől nézve
 A Jotabeche vulkán (5860 m) csúcsrésze D-DNy felől nézve Google Earth perspektiva-képen. A piros vonal a Yeguas Heladas Este koncesszió területét határolja. A vulkán aránylag lapos teteje a sok kicsi tóval kb. 4x3 km nagyságú. Lenyúló lávanyelvek és egy kis gleccser látható az előtérben. Balra a kisebb és idősebb Darwin vulkán felső része látszik (a képre kattintva nagyítható).

A beszámoló folytatása (link).


[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Események
«december 2017
vhkszecspszo
12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31      

Kliwalab Egyesület