Címlap
Belépés

Impresszum
Sigmasoft, Szekelyudvarhely

Archívum böngésző
« január 2018  
V H K Sze Cs P Szo
  1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31      

warning: Parameter 2 to views_rss_views_feed_argument() expected to be a reference, value given in /var/www/drupalroot/includes/module.inc on line 203.
KINCSÜNK, A KÖRNYEZETÜNK – FÖLD- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI TEREPI TAVASZI EGYETEM - DÉL-ERDÉLY, 2011. ÁPRILIS 28. - MÁJUS 3.
Submitted by kobold on szombat, október 30, 2010 - 23:06 | | | | | | | |


A program célja magyarországi és erdélyi szakemberek (13 fő) együttműködése révén magyarországi és erdélyi földtudományi, környezetmérnöki és környezettudományi képzésben részt vevő egyetemi hallgatók (70 fő) számára közös környezettudományi szemléletű terepi tavaszi egyetem és szakmai együttműködés szervezése Dél-Erdélyben. Az 5+2 napos terepi gyakorlat tervezett időpontja 2011. április 28. – május 3., és következő területek különböző helyszíneit célozza meg: az Erdélyi-medence déli részét, a Nagyszebeni- és Fogarasi-medence térségét, a Szebeni-havasok területét a Lotru forrásvidékével és az Olt-szorossal együtt, valamint az Erdélyi Érchegység déli részeit.
 
Szakmai célok:

A program célját képező dél-erdélyi régió földtani felépítés tekintetében rendkívül komplex terület. Feladataink és céljaink ezen a földtanilag nagyon változatos területen sokrétűek, nemcsak az elméleti megismerést szolgálják, hanem fontos gyakorlati (ásvány-, kőzet-, őslény- és szerkezet-felismerés, térképezés), gazdasági (érckutatás, sóbányászat, szénhidrogén kutatás, geoturizmus) és környezetmérnöki (földtani veszélyforrások, bányászati objektumok, meddőhányók és zagytározók) szaktudás felépítését teszik lehetővé. Másrészt, Dél-Erdély földrajzi elhelyezkedéséből adódóan, a Maros vízgyűjtő területén keresztül, az itt zajló bányászati tevékenységek és esetleges szennyezések nemcsak romániai, de magyarországi és szerbiai környezetvédelmi problémákat is felvetnek. Ilyen kérdések például a napjainkban sokat tárgyalt verespataki és felsőcsertési arany-bányászati projektek, illetve az Erdélyi-szigethegység bányászati hagyatékának környezeti veszélyforrása, amelyek terepi munkánk során tárgyalásra és bemutatásra kerülnek.

A 2011-es terepi tavaszi egyetem a következő szakmai feladatok megvalósítását tűzi ki célul:
  • A dél-erdélyi régió (Szebeni-havasok, Erdély és Havasalföld határa, Erdélyi-medence, Erdélyi Érchegység) földtani és tektonikai egységeinek megismerését;
  • A felszíni folyamatok kémiai és puffer hatását meghatározó ásványtani, kőzettani és geokémiai jellemzőinek megismerését (számos megálló a gyakorlat során);
  • A szénhidrogén kutatás szempontjából fontos szedimentológiai és rétegtani bélyegek eljasátítását az Erdélyi-medence neogén-korú összleteinek feltárásai kapcsán (a Nagyszebeni- és Fogarasi-medencék); 
  • A területre jellemző földtani (csuszamlások, árvízek) és bányászati (külszíni bányaművelés, meddőhányók, zagytározók) veszélyforrások feltérképezését és működési mechanizmusaiknak megértését (Nagydisznód, Felsőcsertés, Vízakna, Voineasa);
  • Az érckutatás területén alkalmazható kőzetátalakulási, ércásványtani és szerkezeti bélyegek elsajátításának gyakorlását, valamint az ipari kutatásban használt mérnöki (fúrástechnikai, geofizikai, bányászati) módszerekbe való bevezetést (Felsőcsertés, Valea lui Stan);
  • A geomorfológiai és a negyedidőszaki völgyfejlődés problematikájának (erózióbázisok, kaptációk, antecedens szorosok, stb) tárgyalását (Vöröstorony-szoros, Nagyszebeni-medence; Szebeni-havasok);
  • Földtani rezervációk és védett területek kiépítésének módszertanát és geoturisztikai hasznosítási lehetőségeiket (Silberbach, Jugendwald, Vöröstorony-szoros, Vidra-tó, Porcsesd)
  • Egy föld- és környezettudományi szakember munkája szempontjából fontos fizikai állóképesség és a természet jelenségeinek megtapasztalását (várhatóan: Cheia-szurdok és Vanturarita (1885 m).
A terepi tavaszi egyetem – a szakmai képzés mellett – kiemelten szolgálja az együtt felnövő jövendő magyar értelmiségi generáció intézményi korlátokon átlépő összekovácsolását is. A szakmai tevékenység mellett értékes kulturális objektumok és tudománytörténeti értékek meglátogatására is sor kerül. Ezek a programok, illetve az erdélyi szászok központját képező, Európa kulturális fővárosát is adó (2007) Nagyszeben-vidékének bámulatos sokszínűsége és néprajzi egyedisége (románok, szászok, magyarok, székelyek, és más nemzetiségűek békés együttélése és kulturális hagyatéka) fontos kiindulópontot adhat bármely határokon átnyuló Kárpát-medencei együttműködéshez.
 
A program támogatói:
  • Koch Antal Földtani Társaság (Kolozsvár- www.foldtan.ro)
  • Sapientia Hungariae Alapítvány (Budapest - www.sha.hu)
  • Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma (Magyarország - www.nca.hu)
  • Erdélyi Gondolat Egyesület Oktatási Szaktestülete - www.ergo.org.ro)
  • a résztvevők egyetemi intézményei: Babeş-Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár), Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Kolozsvár), Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Miskolci Egyetem
  • Koch Sándor Alapítvány (Miskolc)



KINCSÜNK, A KÖRNYEZETÜNK – FÖLD- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI TEREPI TAVASZI/NYÁRI EGYETEMEK
Submitted by kobold on szombat, október 30, 2010 - 21:42 | | | | | | |

A Kárpát-medencében elfoglalt földrajzi és földtani környezetünkből adódóan stratégiai fontosságú szerep hárul a környezetvédelem és nyersanyagellátás területén való kölcsönös együttműködésre a szomszédos államok területén tevékenykedő szakemberekkel, szervezetekkel és intézményekkel. Ez nem merülhet ki a laikus és politikai szempontú környezeti szemlélet terjedésén, hanem munkánk a Földünk és a felszínét meghatározó – földtani, geokémiai, hidrológiai, biológiai – folyamatok alaposabb megértését kell megcélozza. Ezek az ismeretek számos gyakorlati és csak a terepen elsajátítható tudást igényelnek, amelyet a Kárpát-medencei egyetemek földtani, környezettudományi és környezetmérnöki képzéseiben, a tantervi program részeként, sajnos csak korlátozott mértékben valósulnak meg. Erdélyben, a különleges földtani adottságok miatt, a földtudományok és a bányászat a középkor óta európai jelentőségű. Az 1872-ben alapított kolozsvári egyetemi oktatásban Koch Antal professzor, és majdani követői révén a földtudományok mindig is kiemelten fontos szerepet játszottak.

Az 1990-es évektől Magyarországon, majd egy kis késéssel Romániában is megindult a környezettudományi egyetemi oktatás, ami Erdélyben – részben az évszázadok, de főként az elmúlt 6–8 évtized gazdasági tevékenysége nyomán – nem választható el a bányászattól és az erre épülő iparágaktól. Miközben az állami bányákat Erdély-szerte bezárják (az EU csatlakozás következményeként 2007-től már nem kaphat állami dotációt a bányászat) nemcsak a társadalmi feszültségek nőnek (munkanélküliség), hanem a megszűnt bányászat nyomán hatalmas tájsebek, jelentős környezeti károk is visszamaradnak, az esetek többségében gazdátlanul. A kapcsolat fordítva is fennáll: a nyitás előtt álló új (magán)bányák esetében a társadalmi haszon mérlegének megvonásához a gazdasági hasznot kell szembeállítani a környezeti károkozással és kockázattal. A BBTE-n 13 éve újraindult magyar nyelvű geológiaoktatás (első, 1997-től aktív vendégtanár: dr. Weiszburg Tamás) és a megkezdődött környezettudományi, illetve környezetmérnöki oktatás (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE): Csíkszeredai Kar 2001; Kolozsvári Kar 2002; BBTE: 2004) immár komoly hallgatói tömegek magyar nyelvű szakképzését teszik lehetővé. E diákok számára a tanárok – részben a gyakorlati, szakmai fejlesztés érdekében, részben a vendégtanári rendszerből adódó évközi korlátozott tanár-diák szakmai kapcsolatok hiányosságait ellensúlyozandó, részben a felnövő új szakértelmiségi közösség összekovácsolása érdekében – 2000 óta minden nyáron (pályázati lehetőségektől függően tavasszal is) komplex, összmagyar, intézménytől független szakmai programokat szerveztek. E programokba magyarországi diákokat is bevonták. 

A terepi tavaszi/nyári egyetem – a szakmai fejlesztés mellett – kiemelten szolgálja az együtt felnövő jövendő magyar értelmiségi generáció intézményi korlátokon átlépő összekovácsolását is és a fiatalok környezettudatos nevelését. Reményeink szerint a program sokat segít abban, hogy a föld- és környezettudományok területén tevékenykedő diákjaink készek és felkészültek legyenek arra, hogy társadalmunknak biztonságosabb, egészségesebb és gazdagabb környezetet biztosítsanak.
 
A kezdetben kis létszámú (20-25 fős) események a diákság létszámának örvendetes gyarapodása miatt egyre nagyobbakká váltak (2011-ben 80 fős részvétellel). Ez nem csak a programok szakmai és technikai szervezését tette bonyolultabbá, hanem a rendezvény összköltségét is jelentősen megnövelte. 2013-tól a pályázati támogatások csökkenésével és a szakmai szempontok érvényesülésének határozott igényével a részvételi létszám 32 főre korlátozott. Ezzel a változással egyetemi alapképzésen túlmutató és a szakmai-civil szervezeti érdekeket érvényesítő elitképzés is jobban megvalósulhat.

A program eddigi támogatói:
  • Sapientia Hungariae Alapítvány (Budapest - www.sha.hu)
  • Koch Antal Földtani Társaság (Kolozsvár- www.foldtan.ro)
  • Nemzeti Együttműködési Alap Nemzeti Összetartozás Kollégium (Magyarország - www.emet.gov.hu/)
  • Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma (Magyarország - www.nca.hu)
  • Erdélyi Gondolat Egyesület Oktatási Szaktestülete - www.ergo.org.ro)
  • a résztvevők egyetemi intézményei: Babeş-Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár), Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Kolozsvár), Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Miskolci Egyetem
  • Bolyai Társaság (Kolozsvár)
  • Koch Sándor Alapítvány (Miskolc)
A programok helyszínei:

[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

máramarosi terepgyakorlat, 2010. május 1-7. - szakmai célok
Submitted by kobold on szerda, március 3, 2010 - 18:23 | | | | | |

A földtani felépítés tekintetében a Máramarosi-régió rendkivül komplex terület. Másrészt, a földrajzi elhelyezkedéséből adódóan, a Tisza vízgyűjtőjén keresztül, az itt zajló bányászati tevékenységek és esetleges szennyezések nemcsak romániai, de ukrajnai és magyarországi környezetvédelmi problémákat is felvetnek, így a  2006-os évi rónaszéki sóbánya-csuszamlások és a 2008-as évi borsabányai zagytározó szennyezések helyszíneinek tanulmányozása fontos együttműködési feladat.  A Máramarosi-havasok metamorf kőzetősszletei nemcsak a legtökéletesebb földtani szelvényt biztosítják a Keleti Kárpátok takarós szerkezetein keresztül, hanem számos metamorfizált VMS-típusú érctelepet feltárnak Borsbánya környékén. Ugyanitt, a Torojágai neogén magmatizmus hatására számos geokémiai remobilizáció történt, amely újabb érctelepek kialakulásának kedvezett. A Máramarosi-medence viszonylagos elzártsága az Erdélyi- és a Pannon-medencéktől a Tethys-i környezetben számos speciális vonatkozású földtani képződmény kialakulását tette lehetővé az eocén-miocén korú üledékes medencében. Ennek gazdaságilag fontos következménye az aknasugatagi és a rónaszéki sóbányászat és az Iza völgyi szénhidrogén lelőhelyek.
 
Feladataink és céljaink ezen a földtanilag nagyon változatos területen sokrétűek, nemcsak az elméleti megismerést szolgálják, hanem fontos gazdasági (érckutatás, sóbányászat, szénhidrogének) és környezeti (csuszamlások, fém szennyezések, zagytározók) gyakorlati szaktudás felépítését teszik lehetővé.

A program célja a Máramarosi-régió geológiai és környezeti szempontú felmérése. A területre jelenleg erősen hanyatló ipari tevékenység és bányászat jellemző, ennek minden társadalmi-gazdasági, valamint környezeti következményével együtt. Ugyanakkor a földtani értékeken nyugvó szakturizmus jelentős kiaknázatlan forrást jelent. A terepgyakorlat helyszínein a kutatásban résztvevő geológusok és cégek révén lehetőség nyílik a bányászati eljárások megtekintésére, és a bányászathoz kapcsolódó környezeti problémák feltérképezésére. Ez a bemutatott esettanulmányok révén segíti a diákokat, hogy napjaink egyik legfontosabb környezetvédelmi–társadalmi–gazdasági–politikai kérdéskörében (ipari fejlesztések /gazdaság vs. környezet) támpontokat találjanak. Az ásványtan (ércbányászat/ércfeldolgozás) és környezetvédelem (környezeti ásványtan) kapcsolatának közös szemlélete a terepgyakorlat kiemelt célját képezi. Az elmúlt évek borsabányai szennyezéseinek kivédésére a román kormány az elmúlt években jelentős bánya-rehabilitációs projektbe kezdett, a terepi program során ennek a felmérésre is lehetőség adódik. A diákok az utóvulkáni működések (borvíz források) hasznosítási lehetőségeit is megfigyelhetik, ahol kiemelt hangsúlyt kap immár a - tudományos alapokon álló - fenntartható turizmus is.

A szakmai tevékenység mellett értékes kulturális és szabadidős programok is helyet kapnak. Ezek a programok a Máramarosi-régió elzártságából adódóan teljesen újak lesznek úgy az anyaországi diákoknak, mint az erdélyi diákok többsége számára is. A térség bámulatos sokszínűsége és néprajzi egyedisége (a máramarosi románok, magyarok, székelyek, cipszerek, szászok, sziléziai zsidók, ruszinok, ukránok és más nemzetiségűek békés együttélése és kulturális hagyatéka) fontos kiindulópontot adhat bármely határokon átnyuló együttműködéshez.

A hallgatói munka – egy-egy vezető oktató irányításával és mesteri vagy doktorandusz hallgató felügyeletével – vegyes kiscsoportokban történik, amelyekben a részvevői kör minden egyes összetevője képviselve van. A csoportok a terepi program zárása után beszámolót készítenek és eredményeiket nyilvánosan is bemutatják.


[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

máramarosi terepgyakorlat, 2010. május 1-7. - előzetes program
Submitted by kobold on szerda, március 3, 2010 - 14:40 | | | | | | |

Megjegyzés: A szakmai program jelentős részének magvalósítására két 35-40 fős csoportban kerül sor.



Május 1. (szombat):Utazás (indulás Kolozsvárról, a BBTE elől d.e.10 órakor bérelt autóbusszal), megállás geomorfológiai kitekintéssel, az izaszacsali mészkőbánya (rétegtani és szerkezetföldtani bevezetés), érkezés, eligazítás, szállás elfoglalása.

Május 2. (vasárnap):
I. csoport: 1. téma
II. csoport: 2. téma

Május 3. (hétfő):
I. csoport: 4. téma
II. csoport: 1. téma

Május 4. (kedd):
I. csoport: 3. téma
II. csoport: 4. téma

Május 5. (szerda):
I. + II. csoport: 5. téma

Május 6. (csütörtök):
I. csoport: 2. téma
II. csoport: 3. téma

Május 7. (péntek): Délelőtt a terepi megfigyelések összegzésére, majd hazautazásra kerül sor. Várható érkezés Kolozsvárra: d.u. 8 órakor.



1. téma: A Tölgyes-sorozat metamorf kőzetei és a VMS-típusú (vulkáni környezetben lerakódott masszív szulfidos) érctelepek a Csiszla völgyében, Borsabányától délkeletre.
Szakmai megállási pontok:
•   A Borló és a Dealul Bucăţii tárnák rakodó állomása a Csiszla-völgyében: a kloritos és a kvarc-földpát metamorf palák tanulmányozása mellett lehetőségünk lesz a rakódó állomása körül és az út mellett elhullatott vagy a meddőhányóból kimosott szulfid-tartalmú minták gyűjtésére és az elmúlt évek bánya-rehabilitációs munkái eredményeinek megtekintésére (kőzettani, ásványtani, ércteleptani és környezetföldtani szempontok).
•    A Vinyeszér-patak beömlése és a borvízforrás: vetők által szabdalt metamorf kőzetek mentén feltörő ásványvízforrások megfigyelése (szerkezetföldtani és hidrogeológiai szempontok).
•    A Kolbu-völgyi zagytározó és derítő állomás tanulmányozása (a 2008-as nehézfémes szennyezések helyszíne, környezetföldtani szempontok).
•    A Kolbu-völgyi pirrhotin lencsék tanulmányozása (ásványtani szempontok).
• Környezetföldtani és vízkémiai mérések a Csiszla-patak mentén
• A borsai ásványvíz töltőde meglátogatása
•    A Csiszla-völgyi neogén andezit telérek és a metamorf aljzat kontaktusa: magmás kőzetek ásványparageneziseinek, a kontakt ásványok, szaruszirtek és a különböző (kovásodás, propilitesedés, kloritosodás) hidrotermás mállás típusok tanulmányozása lesz lehetőségünk (ásványtani, kőzettani és ércteleptani vonatkozások).
•    Bagoly-szikla: Borsabánya környékének egyik érdekes földtani látványossága a településtől D-re emelkedő nummuliteszes eocén mészkőszirt, mely a Radnai-havasok előterének kréta–eocén sorozatát képviseli; a Bagoly-sziklának a Csiszla-patak felőli oldalán jól kivehetők az erőteljesen gyűrt, grafitos fillit fölött a fehér nummuliteszes, krinoidás, eocén mészkővek (rétegtani és őslénytani vonatkozások).

2. téma: A Keleti-Getidák Szubbukovinai- és Infrabukovinai-takarós szerkezeteinek metamorf egységei a Vaszer völgyében.
Szakmai megállási pontok: A Vaszer-völgye mentén az átmenetet a Szubbukovinai egységből (Rebra csoport csillámpalái, amfibolitjai, dolomitos márványai) az Infrabukovinai egységbe (Bretila csoport erősen retromorfozált gránátos csillámpalái, szemes gnejszei, amfibolitjai) egy milonitos zónán keresztül történik, melyben helyenként 2- 3 mm hosszú metamorf turmalintűk figyelhetők meg. A Novat-pataktól a Bordó-patakig a Bretila gnejszekben haladunk tovább a Vaser mentén. A Bordó-patak torkolatához közel, a Szubbukovinai–takarós szerkezet alsó lenyesési zónájában, kloritoidos milonitok szemlélhetők meg. Ez a nap fontos térképezési gyakorlati képzést tesz lehetővé, gyakorolhatóak a milonitos foliációk és lineációk mérései, illetve más szerkezetföldtani mérések és megfigyelések. A terület megközelítése a hangulatos Vaszer-völgyi kisvasút (CFF) révén fog történi.

3. téma: A Torojága neogén magmás intrúzió és a kapcsolódó epitermás Zn-Pb-Cu-Au tartalmú érctelérek a Székes-patakban, Borsabányától északra.
Szakmai megállási pontok:
•   Mikrodiorit kőfejtő Borsabánya nyugati bejáratánál: a Torojága magmás rendszerhez tartozó benyomulások és azok kontaktusa üledékes kőpzetekkel (ásványtani, kőzettani és ércteleptani vonatkozások, kapcsolódik az 1. témához).
• A Székes-patak menti tárnák, meddőhányók, bánya-rehabilitációs munkák és a Torojága neogén magmás intrúzió feltárásai (ásványtani, ércteleptani és környezetvédelmi vonatkozások)
•    A nap végén a nehézásvány mosásra is sok kerül.

4. téma: A Máramarosi-medence eocén, oligocén és miocén üledékei, a sóbányászat és a szénhidrogének kutatása.
Szakmai/történelmi megállási pontok: Visóoroszin (Ruszkován) az oligocén homokkőves márga flis, vadflis, bitumenes palákat, márgákat és agyagok tanulmányozhatjuk (rétegtani, őskörnyezettani és őslénytani megfigyelések). Bisztra és Petrova környékén az eocén mészkő és fliss tanulmányozására kerül sor, lehetőséget adva és betekintést nyerve a hagyományos ruszin falvak életébe. Rónaszéken, Máramaros legnagyobb magyar közösségének településén, a sóbányászat nyomait és a bádeni márgákat és homokkőveket tanulmányozhatjuk. Itt fontos környezetföldtani megfigyeléseket tehetünk a 2006-os földcsuszamlások helyszínén, amelynek kiújulása az egész település biztonságát veszélyezteti. Ngaybocskón a „máramarosi gyémánt” (kvarc kristályok) gyűjtésére kerül sor. Aknasugatagon szintén a híres sóbányászat nyomait (sóstavak, források, bányászati emlékművek) és az áthalmozott felső-bádeni tufarétegeket tanulmányozhatjuk. Az Iza völgyén visszafelé haladva lehetőségünk lesz a dragomérfalvi szénhidrogén kutatások nyomainak megvizsgálására, a Jódi-fatemplom (legrégibb a környéken) és a máramarosi románság más fontos kultúrtörténeti vontakozású emlékeinek (néptörténeti múzeum, Bogdan vajda emléke, barsanai kolostorok) meglátogatására. A nap utolsó pontjaként a majszini fliss feltárásoknál szedimentológiai bélyegek tanulmányozására kerül sor.

5. téma: A Máramarosi-havasok tetején: a Mihajlek (1918 m) és Farkó (1956 m) csúcsok.
Egy földtudományi és környezettudományi szakember fontos kihívása a fizikai állóképesség és a természet jelenségeinek és folyamatainak megtapasztalása. Gyalogtúránk ennek gyakorlására és földtani megfigyeléseinek bővítésére ad lehetőséget. A program részét képezi a fekete flis és a Csalhói takaró problematikája, amelyek feltárásai Oroszkő (Repedea, Kirva) - Havasmező (Poienile de Submunte) fölött (Luhei határában), a Rika folyó mentén mutathatók be.  A téma egyben egy szép túralehetőséget is ajánl Luheiról a Mihajlek (1918 m) és Farkó (1956 m) megmászásán keresztül a fekete flis takaró bazaltjának, illetve kréta flis és a bukovinai kristályos takaróroncsok érintésével.
 

 
Útvonal térkép:


View Máramaros - 2010 in a larger map

[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

KINCSÜNK, A KÖRNYEZETÜNK – KÖRNYEZETTUDATOS TAVASZI EGYETEM V. – MÁRAMAROS, 2010. MÁJUS 1-7.
Submitted by kobold on szerda, március 3, 2010 - 14:20 | | | | | |

A program célja magyarországi és erdélyi szakemberek (15 fő) együttműködése révén anyaországi és erdélyi földtudományi, környezetmérnöki és környezettudományi képzésben részt vevő egyetemi hallgatók (BBTE, ELTE, EMTE, ME, 70 fő) számára közös földtani szemléletű terepi és szakmai együttműködés szervezése a Keleti Kárpátok északi részén. Az 5+ 2 napos szakmai tapasztalatszerzésre a Máramarosi-havasokban, illetve a Iza-, Visó-, Tisza-, Ruszkova-, Rika-, Csiszla- és a Vaszer-folyók által feltárt völgyekben, 2010. május 1-7 között kerül sor.

Céljaink ezen a földtanilag változatos területen nemcsak az elméleti megismerést szolgálják, hanem fontos gyakorlati, gazdasági (érckutatás, sóbányászat, szénhidrogén kutatás, geoturizmus) és környezetmérnöki (földtani és bányászati veszélyforrások, meddőhányók és zagytározók) szaktudás felépítését teszik lehetővé. A Kárpát-medencében stratégiai fontosságú szerep hárul a környezetvédelem és nyersanyagellátás területén való kölcsönös együttműködésre a szomszédos államok területén tevékenykedő szakemberekkel, szervezetekkel és intézményekkel.

A terepi tavaszi egyetem – a szakmai fejlesztés mellett – kiemelten szolgálja az együtt felnövő jövendő magyar értelmiségi generáció intézményi korlátokon átlépő összekovácsolását is és a fiatalok környezettudatos nevelését. Reményeink szerint a program sokat segít abban, hogy a föld- és környezettudományok területén tevékenykedő diákjaink készek és felkészültek legyenek arra, hogy társadalmunknak biztonságosabb, egészségesebb és gazdagabb környezetet biztosítsanak.

A program támogatói:
- Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma (Magyarország - www.nca.hu)
- Sapientia Hungariae Alapítvány (Budapest - www.sha.hu)
- a résztvevők egyetemi intézményei: Babeş-Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár), Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Kolozsvár), Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Miskolci Egyetem
- Bolyai Társaság (Kolozsvár)
- Koch Sándor Alapítvány (Miskolc)


Események
«január 2018
vhkszecspszo
123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031   

Kliwalab Egyesület