Címlap
Belépés

Impresszum
Sigmasoft, Szekelyudvarhely

Archívum böngésző
« december 2017  
V H K Sze Cs P Szo
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31            

warning: Parameter 2 to views_rss_views_feed_argument() expected to be a reference, value given in /var/www/drupalroot/includes/module.inc on line 203.
Dr. Szabó Csaba előadása: Kémiai termodinamikai alkalmazások a földtanban
Submitted by kobold on hétfő, február 22, 2010 - 16:04 | | |

A BBTE 2009-2010 vendégelőadás-sorozat keretében dr. Szabó Csaba (egyetemi docens, ELTE, Kőzettan és Geokémia Tanszék, Litoszféra Kutató Csoport) Kémiai termodinamikai alkalmazások a földtanban címmel, 2010. április 15-17. között rövidkurzust tart. A program keretében egész napos elfoglaltságra lehet számítani, mert az egyes előadás fejezetek után egy-egy rövid, nyílt vitát tervez az előadó.

A rövid kurzus elsősorban a másodéves és harmadéves geológus hallgatók tantervi programját szándékszik kiegészteni (az ércteleptan és a kőzettan tárgyak bevezetéséhez kötelező), de erősen ajánlott felsőbb éves (masters) és más környezettudomány szakos hallgatók és kezdő szakemberek számára is.

 

A kurzus tematikája:

1)  Fázis egyensúly és fázis diagramok (bevezetés a termodinamikába, a bináris és ternális fázis diagramok, P-T és T-X diagramok magmás- és metamorf kőzettani, illetve ércteleptanii alkalmazásokkal).

2) A víz fázisdiagramja és bevezetés a víz-NaCl rendszerbe, néhány alkalmazási példával a fluidzárvány vizsgálatok területéről.

3) Bevezetés a vizes oldatok geokémiájába (speciáció, savak-bázisok, redox kémiai alapok, gyenge és erős terű ligandumok fizkémiája, oldhatósági-diagramok)

4) A kompatibilis/inkompatibilis elemek fogalma és a fontosabb petrogenetikai indikátorok.

H2O-NaCl rendszer fázisdiagramja 
 H2O-NaCl rendszer fázisdiagramja (p-T-x).

 



GEKKO előadások- emlékeztető
Submitted by Geo on kedd, május 5, 2009 - 23:32 | | |

A GEKKO és a tisztelt előadók a következő előadásokkal várják az érdeklődőket 2009. május 11-én 16 órától:

1. dr. Vásárhelyi Balázs (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): A geológia szerepe a mérnőki tervezésben

2. Deák Ferenc (Mott MacDonald Kft., Budapest): In situ mérések és eredményeik elemzése, modellezése a kőzetmechanikában

 Ugyanakkor dr. Szakács Sándor szervezésében 18 órától:

3. Dr. Pietro Marescotti (Dipertimento per lo Studio del Territorio e delle sue Risorse, University of Genova): Environmental impact of the AMD (Acid Mine Drainage) processes: examples from the abandoned Fe-Cu mine of Libiola (northern Italy)

4. Dr. Giovanni Grieco (Dipartimento di Scienze della Terra "A. Desio", Universita degli Studi Milano): Geochemical hazard evaluation of sulphide-rich iron mines: the Rio Marina District (Elba island, Italy)

Helyszín: Babes-Bolyai Tudományegyetem, Ásványtani Tanszék

Mindenkit szeretettel elvárunk!


[ Geo blogja | A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Geokémia és környezetgeokémia előadássorozat
Submitted by kobold on hétfő, november 19, 2007 - 16:20 | | |

A Babeş-Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös szervezésében

Geokémia és környezetgeokémia előadássorozat

Litoszféra Fluidum Kutató Labor, ELTE – Budapest

Helyszín: Sapientia EMTE - Kolozsvár, Bocskai Ház, Mátyás király utca 4 sz.

Időpont: 2007. 11. 24, szombat, 1500-1900

Program:

1500-1530: Szabó Csaba (egyetemi docens):
A környezetgeokémia aktuális kérdései

1530-1550: Kármán Krisztina (negyedéves geológus hallgató):
A szelén története, kutatásának legújabb eredményei - orvosgeokémiai jellemzése

1550-1610: Rajnai Gábor (doktorandusz hallgató):
Egy vörösiszap tározó környezetgeokémiai vizsgálata az almásfüzítői VII. kazetta példáján

1610-1630: Hidas Károly (doktorandusz hallgató):
A Jeju-sziget (Dél-Korea) ultrabázisos xenolitjainak jelentősége a Japán-ív geodinamikai helyzetének megismerésében

1630-1650: szünet

1650-1710: Nagy Hedi (negyedéves környezettudomány szakos hallgató):
Radon kutatás a mecseki felhagyott uránbánya környékén

1710-1730: Kármán Krisztina (negyedéves geológus hallgató):
Egy város - Budapest - éltető ereje – a víz szerepe mindennapjainkban, a víz mindennapjai

1730-1750: Rajnai Gábor (doktorandusz hallgató):
A szén-dioxid befogás, szállítás és tározás - magyarországi perspektívák

1750-1810: Hidas Károly (doktorandusz hallgató):
A tihanyi maar vulkán köpeny xenolitjainak szövete, geokémiája és fluidumzárvány tartalma

1810-1900: Nyitott beszélgetés

2030: Nyitott beszélgetés folytatása informális könyezetben, javasolt helyszín: Café Bulgakov


[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Az arany geokémiája és ásványtana
Submitted by kobold on szombat, június 2, 2007 - 20:03 | | | |

Az arany (Au, rendszám=79, atomtömeg =196.96) nyomelemnyi mennyiségben vesz részt a földkéreg felépítésében. Gyakorisága jóval kisebb, mint más fémeké (a réznél ezerszer, a vasnál milliószor kisebb), átlagosan 3 ppb (billiómod rész) arányban jelenik meg a kőzetekben. A savanyú kőzetek (pl. gránit) átlagban valamivel kevesebb aranyat tartalmaznak, mint a bázikus kőzetek (pl. bazalt), ennek ellenére az arany gyakran dúsul granodioritos intrúziókhoz kapcsolódóan, mint például a hintett porfíros ércesedések esetén vagy az ehhez kapcsolódó telérek kitöltéseként.

Ahhoz, hogy aranyércről (gazdaságosan kitermelhető kőzetről) beszélhessünk 0.5-3 ppm (g/t) arany tartalommal kell legalább rendelkezzen a kőzet. Ez változik az érctest méretének vagy egyéb tényezők (pl. a használt arany kinyerési technológia) függvényében is. Az arany érckutatás egyik legfontosabb feladata azoknak a geológiai folyamatoknak a felismerése és megértése, amelyek ilyen - legalább 1000-szeres - arányban dúsíthatják az aranyat a földkéreg egyes helyein. Ez a feladat nagy kihívás elé állítja a geológust, hisz nagyon sok geológiai környezetben előfordul, így például a vulkáni hidrotermás rendszerek (az ide kapcsolódó telepek a leggyakoribbak Erdélyben), a szkarnok, az orogén szerkezetek, a metamorf dómok, a lisztrikus vetők mentén fejlődő üledékes medencék, vagy akár a másodlagos, az erózió során dúsuló torlat-telepek tanulmányozását és megértését igényli.
Az elemek gyakorisága a földkéregben

A tiszta arany rendkívül ellenálló fém, sem a levegő oxigénje, sem a közönséges savak nem tudják megtámadni, de a királyvíz (salétromsav és sósav keveréke), a cianid, vagy a fluorsav oldják. Az arany kiváló hő és elektromos vezető, ezt gyakran az iparban is alkalmazzák.

Az arany a természetben számos ásvány felépítőjeként is előfordul, de elsősorban termésaranyként jelenik meg, amely a legtöbbször fémes ötvözetként tartalmazhat ezüstöt (ha 20%-nál több ezüst van benne, akkor elektrum), ritkábban platinát, rezet (aurikuprid), bizmutot (maldonit) vagy paládiumot (porpezite) is.

Termésarany, Brád, Szigethegység (15 cm)

Az arany szulfidok (uytenbogaardit, Ag3AuS2), szelenidek (fischesserit, Ag3AuSe2) vagy antimonitok (aurosztibit, AuSb2) alkotójaként is megjelenhet. Az erdélyi arany érctelepek (főként a Brád, Offenbánya, Zalatna, Nagyág települések által határolt Aranynégyszög területén) világhírű sajátossága a változatos telluridos ásványtársulás, melynek az arany is felépítője. Számos tellurid neve is hirdeti ezt, hisz a világon innen írták le először: nagyágit [(Pb(Pb,Sb)S2)(Au,Te), a híres monarchia-beli bányásztelepülés után], szilvanit [(AgAu)2Te4, Erdély latin neve után] vagy krennerit [(AuTe2, Krenner József geológus professzor neve után]. A szigethegységi (egészen pontosan a facebányai) telluridos aranyércből fedezte fel Müller von Reichenstein 1778-ban a Tellúrt (Te). Az arany apró zárványokként, vagy a kristályos szerkezetbe rejtve a piritben (Fe2S) és az arzenopiritben (FeAsS) is megjelenik, ahol gyakran a magasabb aranytartalom az arzén gyarapodásával is jár.

Az arany érctelepek ásványtanának ismerete nagyon fontos szempont a kinyerési technológiák kiválasztásánál. Így például a telluridok esetén gyakran hosszú idő kell (akár napok) az arany cianidos oldatbaviteléhez. A szulfidok esetén pedig először oxidálják az ércet (vagy a szuldios koncentrátumot), hogy az így kelletkező porózus ásványokból (pl. hematit) könnyebben kilúgozható legyen a zárványként résztvevő arany.

NagyágitSzilvanit
Nagyágit és kvarc Nagyágról. Szilvanit a Fiji szigetekről.

Az szulfidos arany ércesedésekhez gyakran nagyon változatos ásvány-paragenézis kapcsolódhat. Ezen ásványok esetleges előfordulásának pontos ismerete és figyelembe vétele a bányászat különböző fázisaiban nagyon fontos, hisz nemcsak az arany kinyerési eljárást befolyásolják, de a nehézfémek, az arzén tartalom, a higany tartalom, vagy a szulfidok oxidálásából származó savas hatású vizek erős környezeti szennyezést válthatnak ki.

 
[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Események
«december 2017
vhkszecspszo
12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31      

Kliwalab Egyesület