Címlap
Belépés

Impresszum
Sigmasoft, Szekelyudvarhely

Archívum böngésző
« július 2018  
V H K Sze Cs P Szo
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31        

warning: Parameter 2 to views_rss_views_feed_argument() expected to be a reference, value given in /var/www/clients/client111/web158/web/includes/module.inc on line 203.
KINCSÜNK, A KÖRNYEZETÜNK – FÖLD- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI TEREPI TAVASZI/NYÁRI EGYETEMEK
Submitted by kobold on szombat, október 30, 2010 - 21:42 | | | | | | |

A Kárpát-medencében elfoglalt földrajzi és földtani környezetünkből adódóan stratégiai fontosságú szerep hárul a környezetvédelem és nyersanyagellátás területén való kölcsönös együttműködésre a szomszédos államok területén tevékenykedő szakemberekkel, szervezetekkel és intézményekkel. Ez nem merülhet ki a laikus és politikai szempontú környezeti szemlélet terjedésén, hanem munkánk a Földünk és a felszínét meghatározó – földtani, geokémiai, hidrológiai, biológiai – folyamatok alaposabb megértését kell megcélozza. Ezek az ismeretek számos gyakorlati és csak a terepen elsajátítható tudást igényelnek, amelyet a Kárpát-medencei egyetemek földtani, környezettudományi és környezetmérnöki képzéseiben, a tantervi program részeként, sajnos csak korlátozott mértékben valósulnak meg. Erdélyben, a különleges földtani adottságok miatt, a földtudományok és a bányászat a középkor óta európai jelentőségű. Az 1872-ben alapított kolozsvári egyetemi oktatásban Koch Antal professzor, és majdani követői révén a földtudományok mindig is kiemelten fontos szerepet játszottak.

Az 1990-es évektől Magyarországon, majd egy kis késéssel Romániában is megindult a környezettudományi egyetemi oktatás, ami Erdélyben – részben az évszázadok, de főként az elmúlt 6–8 évtized gazdasági tevékenysége nyomán – nem választható el a bányászattól és az erre épülő iparágaktól. Miközben az állami bányákat Erdély-szerte bezárják (az EU csatlakozás következményeként 2007-től már nem kaphat állami dotációt a bányászat) nemcsak a társadalmi feszültségek nőnek (munkanélküliség), hanem a megszűnt bányászat nyomán hatalmas tájsebek, jelentős környezeti károk is visszamaradnak, az esetek többségében gazdátlanul. A kapcsolat fordítva is fennáll: a nyitás előtt álló új (magán)bányák esetében a társadalmi haszon mérlegének megvonásához a gazdasági hasznot kell szembeállítani a környezeti károkozással és kockázattal. A BBTE-n 13 éve újraindult magyar nyelvű geológiaoktatás (első, 1997-től aktív vendégtanár: dr. Weiszburg Tamás) és a megkezdődött környezettudományi, illetve környezetmérnöki oktatás (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE): Csíkszeredai Kar 2001; Kolozsvári Kar 2002; BBTE: 2004) immár komoly hallgatói tömegek magyar nyelvű szakképzését teszik lehetővé. E diákok számára a tanárok – részben a gyakorlati, szakmai fejlesztés érdekében, részben a vendégtanári rendszerből adódó évközi korlátozott tanár-diák szakmai kapcsolatok hiányosságait ellensúlyozandó, részben a felnövő új szakértelmiségi közösség összekovácsolása érdekében – 2000 óta minden nyáron (pályázati lehetőségektől függően tavasszal is) komplex, összmagyar, intézménytől független szakmai programokat szerveztek. E programokba magyarországi diákokat is bevonták. 

A terepi tavaszi/nyári egyetem – a szakmai fejlesztés mellett – kiemelten szolgálja az együtt felnövő jövendő magyar értelmiségi generáció intézményi korlátokon átlépő összekovácsolását is és a fiatalok környezettudatos nevelését. Reményeink szerint a program sokat segít abban, hogy a föld- és környezettudományok területén tevékenykedő diákjaink készek és felkészültek legyenek arra, hogy társadalmunknak biztonságosabb, egészségesebb és gazdagabb környezetet biztosítsanak.
 
A kezdetben kis létszámú (20-25 fős) események a diákság létszámának örvendetes gyarapodása miatt egyre nagyobbakká váltak (2011-ben 80 fős részvétellel). Ez nem csak a programok szakmai és technikai szervezését tette bonyolultabbá, hanem a rendezvény összköltségét is jelentősen megnövelte. 2013-tól a pályázati támogatások csökkenésével és a szakmai szempontok érvényesülésének határozott igényével a részvételi létszám 32 főre korlátozott. Ezzel a változással egyetemi alapképzésen túlmutató és a szakmai-civil szervezeti érdekeket érvényesítő elitképzés is jobban megvalósulhat.

A program eddigi támogatói:
  • Sapientia Hungariae Alapítvány (Budapest - www.sha.hu)
  • Koch Antal Földtani Társaság (Kolozsvár- www.foldtan.ro)
  • Nemzeti Együttműködési Alap Nemzeti Összetartozás Kollégium (Magyarország - www.emet.gov.hu/)
  • Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma (Magyarország - www.nca.hu)
  • Erdélyi Gondolat Egyesület Oktatási Szaktestülete - www.ergo.org.ro)
  • a résztvevők egyetemi intézményei: Babeş-Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár), Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Kolozsvár), Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Miskolci Egyetem
  • Bolyai Társaság (Kolozsvár)
  • Koch Sándor Alapítvány (Miskolc)
A programok helyszínei:

[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Cianidos technológia, bayer technológia, a korrupció és szakszerűtlenség hazai technológiája…
Submitted by kobold on kedd, október 5, 2010 - 11:52 | | |

Miközben megrendülve olvasom a Kárpát-medencei alumínium-kohászat eddigi legnagyobb környezeti katasztrófájának híreit azon gondolkozom, hogy vajon mi lesz majd erre a (magyarországi, romániai, eruópai) döntéshozók és a jogalkotók lépése?

Ismét egy 100 éve jól működő technológia lesz hibásnak és társadalom ellenesnek kikiáltva?
Vajon még hány környezeti katasztrófának kell bekövetkeznie, hogy a döntéshozók, az aktívisták és a társadalom ráébredjen, hogy vidékünket nem a (bányászati, kohászati, stb) technológia ördöge sújtja, hanem a szakszerűtlenség, a korrupció és az olcsó populizmus rákfenéje...?

Mikor lesz ideje a zöld aktívistáknak arra, hogy a modern bányászati beruházások mellett a közelmúlt veszélyes környezeti hagyatékával is foglalkozzon (a hargitafürdői zagytározótól a szigethegységi bányavizekig)?

Sajnos remény kevés van. A Veszprém megyei timföldgyár vörösiszap-tárózójának átszakadása kapcsán is a hazai hírportálok már vezetnek a laikus, naív, agresszív és félelemkeltő aktívista szemlélettel, elég a ma reggeli hírösszefoglaló "RADIOAKTÍV FÜRDŐ" címét elolvasni...



V. Kárpát-Medencei Környezettudományi Konferencia
Submitted by Geo on kedd, március 24, 2009 - 17:59 | | |

Figyelem!!! 

Hétvégén, március 26. és 29. között kerül sor az V. Kárpát-Medencei Környezettudományi Konferenciára, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szervezésében.

A konferencia célja a környezeti tudományok legfrissebb, Kárpát-medencében folyó kutatási eredményeinek ismertetése. A konferencia lehetőséget teremt elméleti és módszertani témák megvitatására, véleménycserére, valamint lehetőséget biztosít a szakmai együttműködésre.

A konferencia hivatalos nyelve: magyar és angol.

A konferencia főbb területei: környezetfizika, környezetkémia, környezetbiológia, környezetföldrajz, környezeti földtan, építészet és a környezet, EU környezeti politika és szabályozások, a környezet egészségi hatása és a környezeti nevelés.

A konferencia megnyitójára március 26-án, csütörtökön reggel 9.00 órakor kerül sor a Bocskai-ház (Mátyás király utca 4 szám) Óváry termében.
 
üdv,

Események
«július 2018
vhkszecspszo
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031    

Kliwalab Egyesület

Think Outside the Box

Földtan.lap.hu szemle

Geológusok.lap.hu szemle