Címlap
Belépés

Impresszum
Sigmasoft, Szekelyudvarhely

Archívum böngésző
« november 2017  
V H K Sze Cs P Szo
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30    

Geolimesz - 2009 - Szeminárium témák
Submitted by kobold on kedd, november 24, 2009 - 16:04 | |

Eddig az alábbi szeminárium téma javaslatok érkeztek be (a beérkezések sorrendjében fokozatosan bővítjük a listát). A témák idő beosztását majd a jelentkezések lezárulása után állítjuk összes és a javaslatot tevő személyt (előadót) arról értesítjük.

 Kovács Szilamér:

1. Románia kőolajtörvénye és a kapcsolódó kormányrendeletek - dióhéjban

Az egyetem padjai közt megszerezhető ismeretek csak szerencsés esetekben vannak köszönő viszonyban az iparban nap mint nap használandó tudnivalókkal.  Ez egyrészt annak tulajdonítható, hogy napjainkban a  cégek, főleg a kisebbek, szinergiára törekszenek. Azaz, kis létszámú, magasan képzett és igen jól együttműködő, naprakész információkkal rendelkező szakemberek azonos informáltsági szint mellett vesznek részt a cégfejlesztésben. Egy szinergisztikus modellt követő cégnél, tehát némiképp elvárt az alkalmazottaknak az illető ipari területen való jogi, közgazdasági tájékozottság is. Elsősorban ilyen megfontolásokból böngésszük együtt Románia kőolajtörvényét és a kapcsolódó kormányrendeleteket.
A székelyföldi autonómiavita kapcsán áttekintjük a világ főbb bányajogi törvényeit is.

2. A földradar (GPR - Ground Penetrating Radar) és alkalmazási területei

Rendelkezésre álló "minimális" tőke mellett, bármiféle piacon csúcstechnológiákkal a legegyszerűbb lábat vetni. Ezért tartom többek közt a Geolimesz feladatának  az ilyen technológiákra rávilágítani.
A földradar használata Erdélyben még idegennek tűnik, de szaklapokban már évek óta olvashatunk róla. Alkalmazási területei közt találjuk a felszínalatti vizek szennyezettségének kutatását, a geotechnikát, szedimentológiát, glaciológiát, régészeti feltárásokat.
Harry M. Jol: Ground Penetrating Radar: theory and applications kézikönyve maximális felkészülést biztosít a fizika alapfogalmaival rendelkezőknek.

 

Weiszburg Tamás:
3. Az ásványtani szemlélet fontossága szulfidos meddőhányok környezeti kockázatának becslésében
A Kárpát-Pannon régióban sok ezer szulfidos meddőhányó ismert. Ezek a környezetre mind savasítási, mind nehézfém szennyezési kockázatot jelenthetnek. A kockázat becslését hagyományosan kémiai szemlélettel végzik. Ez nem veszi figyelembe, hogy a meddőhányókban az elsődleges ásványok (szulfidok, szilikátok stb.) évtizedeken keresztül folyó bomlásával párhuzamosan új, különböző oldhatóságú szilárd vegyületek képződése is történik (környezeti ásványképződés), ami a tényleges kockázatot lényegesen csökkentheti vagy növelheti.

Szilveszter Csaba:
4. Föld- és Természettudományok a szélesvásznon
A filmvilág nézetei a kezdetektől (1902), napjainkig – a természettudományokat illetően. Tárgyalt témák (fikció és valóság): Paleontológia, Evolució, Vulkánok, Láva, Földrengések, Földmag, Meteoritok, Bányák, Barlangok, Közetek, Hegyek, Űrutazás, Földönkívüliek, Gyémántok, Arany, Csillagok stb. Tárgyalt művek: Le Voyage dans la lune,  2001: Space Odyssey, The Core, Armagedon, Journey To The Center Of The Earth, The Man From Earth, Jurrassic Park, Pitch Black, The Day After Tomorrow, The Thing, The Day The Earth Stood Still, Matrix, Planet Of Apes, Star Wars stb.

Breitner Dániel:
5. Az uránbányászat környezeti sugárterhelése, avagy miért problémás az uránbányászat
Az általános ércbányászati környezeti terhelés mellett az uránbányászat során szembe kell nézni az urán és bomlástermékei okozta sugárzás veszélyeivel is. Ennek következtében az uránbányászat és az ércfeldolgozás jelentős odafigyelést és precizitást igényel. Azonban az előírások és jogszabályok betartásával a bányászati tevékenységből eredő többletdózist minimalizálni lehet az ALARA (As Low As Reasonably Achievable) -elv szerint.

Márton Ernő:
6. A hargitafürdői kaolinbányászat okozta környezeti hatások
Románia egyik legfontosabb környezetvédelmi problémája a korábbi bányászati tevékenységek által hátrahagyott veszélyforássok és azok kezelése: a meddőhányók és zagytározók tárolása, a bányák szakszerű bezárása és a bányaműveléssel sújtott környezet rekultíválása. A rendezvény helyszíneként szolgáló Hargitafürdő egy ilyen példa, ahol az évek óta megszűnt kaolin kitermelésből hátra maradt bányászati objektumok és szennyezések jelentős veszélyforrást jelentenek, így a szulfid-tartalmú meddők oxidálása által savasodó felszíni vizeket eredményez, felgyorsult az eroziós hatás, a felszíni vizeknek magas a szuszpenzió tartalma, a levegő portartalma növekedhet és az agyagos zagyárak veszélye is fennáll. A GEOLIMESZ szeminárium alatt ezek bemutatására, illetve a lehetséges megoldások felvázolására kerülne sor, hiszen Hargitafürdő és környéke jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik, melynek megfelelő kihasználása a helyiek gazdasági helyzetét javítani tudná.


Márton István:
7. Az újonnan megjelent ASTER Globális Digitális Terepmodell adatokról és néhány 3DEM-es alkalmazási lehetőségről
[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Események
«november 2017
vhkszecspszo
1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930  

Kliwalab Egyesület