Címlap
Belépés

Impresszum
Sigmasoft, Szekelyudvarhely

Archívum böngésző
« november 2017  
V H K Sze Cs P Szo
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30    

Tartalom átvétel
Sági Tamáshttp://www.blogger.com/profile/10130428463828048480noreply@blogger.comBlogger513125
Frissült: 4 év 2 hét

Fél év után fantasztikus dupla kitöréssel éledt fel az Etna!

p, 2013-11-01 12:31
Fantasztikus, szemet gyönyörködtető!!! A Tűzhányó blog facebook csoportjában tegnap már webkamera képekkel jeleztem az Etna ébredezését, a mai napon korlátozott internet hozzáférés miatt azonban csak most oszthatom meg olvasóinkkal az Etna különleges feléledésének képeit! Félév, 6 hónap telt el az Etna legutolsó paroximális kitörése óta. A szicíliai Hölgy hosszasan aludt, aztán az elmúlt napokban már adott némi jelet arról, hogy kezd nyújtózkodni, forgolódni, tegnap este pedig stromboli-típusú, lávatűzijáték kitörések kezdődtek, amik már sejtették, hogy elindult valami ismét...

Az Etna sorrendben 39. paroximális kitörése hajnali fényben. Forrás: youreporter.it

...és bekövetkezett! Bekövetkezett az Etna sorrendben 39. paroximális, azaz lávaszökőkút kitörése a 2011. január 2.-án kezdődött vulkáni működés óta. Mindez ma hajnalban érte el a csúcspontot, aztán, ahogy kivilágosodott, következett egy váratlan ráadás! Egy ráadás, amire még nem volt példa! Miközben az Új Délkeleti Kráterben még mindig zajlott a lávaszökőkút kitörés, hirtelen sötét hamufelhő robbant ki az Etna Északkeleti kráteréből! Egyszerre két kráter működött, az Északkeleti Kráter működése pedig azért is izgalmas fejlemény volt, mert itt évek óta nem zúdult ki vulkáni hamuanyag!

Az Etna sorrendben 39. paroximális kitörésének két remek epizódja: lávaszökőkút a sötét késő éjszakában, hajnal 6 órakor, majd reggel negyed 9-kor a dupla kitörés - mindez természetesen Boris Behncke objektívén keresztül. Forrás: Boris Behncke

Bravo, Belissima Etna!! Azt hiszem ehhez a látványhoz, ami remélhetően az itt összegyűjtött képek hűen visszaadnak, egyelőre nem is lehet sok mindent hozzátenni, legfeljebb azt a bosszankodást, ami ismét elfog a hazai tudósítások olvasatán: Kérem szépen, továbbra SEM "füst" száll fel a vulkánok kráteréből és az Etna legutolsó jelentős kitörését is megtévesztő 1992-re tenni, azt a képzetet kelteni, hogy azóta nem volt erősebb, említésre méltó vulkáni működés az Etnán. A Tűzhányó blog ezért is igyekszik továbbra is szakmailag hiteles tájékoztatást adni a vulkánok működéséről, megvilágítva e magával ragadó természeti folyamat hátterét!
Néhány további remek kép a kitörésről:

Remek képek az Etna mai 39. paroximális kitöréséről. Forrás: youreporter.it



Beindult a kamcsatkai Kljucsevszkoj: káprázatos lávaszökőkút kitörések!

szo, 2013-10-19 19:29
Kljucsevszkoj - a tűzhányók királynője, írtam a Tűzhányó blog facebook csoportjában, ahol az előző este színpompás előadásban gyönyörködhettünk. A jelző nyilvánvalóan szubjektív, de azt gondolom, hogy ez a megkapóan szépséges fiatal (még nem egészen 7000 éves!) tűzhányó megérdemli ezt a címet. Sőt, lehetne tovább fokozni, hiszen olyan hihetetlen aktivitást mutat, ami nem gyakori a tűzhányók világában! Elég csak ránéznünk a kitörési időpontokra (amelyek csak az 1600-as évek legvégétől adnak pontos információt), azt hiszem joggal mondhatjuk, hogy ez a fiatal királylányka ultraaktív természetű! Az elmúlt napokban erről látványos bizonyságot tett. Magasba csapó lávaszökőkút a parádésan szabályos vulkán csúcsán, a mintegy 750 méter széles kráteréből, mint egy monumentális gyertya, a meredek oldalon pedig izzó lávafolyam ereszkedik lefelé. Mindeközben sűrű hamufelhő gomolyog több kilométer magasba.

Magasba csapó lávaszökőkút és gomolygó vulkáni hamufelhő: működésben a Kljucsevszkoj. Forrás: Kljucsevszkoj webkamera

A Kljucsevszkoj megjelenése önmagában is magával ragadó, a vulkanológusnak azonban kérdések sokaságát nyújtja. Az ilyen meredek oldalú, égbe magasodó tűzhányók, amit sokan rétegvulkánnak neveznek, általában a nehezebben folyó andezites magmával táplálkozó vulkánokra jellemző. A Kljucsevszkoj vulkánt azonban bazaltos magma építi! A tankönyvekben a bazaltos vulkánokat többnyire lapos pajzsvulkánként jellemzik, hogyan lehetséges akkor, hogy itt egy ilyen meredek oldalú vulkán épül? Mégpedig szédítő gyorsasággal, hiszen, ahogy írtam mindössze 7000 év alatt magasodott ki ez a 4750 méter magas, a környező síkságból 2900 méterrel kiemelkedő vulkán. Egyértelmű válasz nincs rá, az ok talán az lehet, hogy a gyakran ismétlődő vulkáni kitörések viszonylag kis térfogatú magmát hoznak a felszínre, így nem alakulhatnak ki messzire elfolyó lávaleplek. Persze folytathatnánk tovább a kérdésfelvetést, hogyan lehetséges, hogy egy ekkora bazalt tűzhányó épül fel egy alábukási (szubdukciós) övezetben, ahol inkább az andezit és dácit vulkánok a gyakoribbak? Nos, erre a választ már a Természet Világa augusztusi számában is igyekeztem megadni.

Péntek esti show - Kljucsevszkoj a webkamerákon keresztül. Forrás: Kljucsevszkoj webkamera és Kljucsevszkoj webkamera

Ennek a lényege, hogy a kamcsatkai vulkánok közül különösen az északi részen lévők az ultraaktívak. Ezek különleges helyzetben vannak, mert az alábukó Pacifikus kőzetelem peremi része fölött helyezkednek el. Itt forró asztenoszféra kőzetanyag áramlik lassan fel az alábukó lemez alól és ahogy felfelé mozog, a nyomáscsökkenés következtében megolvad. A földköpeny anyag olvadása során pedig bazaltos magma jön létre. A különleges magma produktivitáshoz azonban úgy tűnik egy másik esemény is hozzájárul. A geofizikai adatok értelmezése során az körvonalazódik, hogy az alábukó kőzetlemez darabjai a földköpeny nagyobb mélységében időszakosan leszakadnak, a felszabaduló helyre pedig szintén asztenoszféra anyaga áramlik. Összességében, a felfelé mozgó jelentős tömegű asztenoszféra kőzetanyag olvadása nagy mennyiségű bazaltos magmát hoz létre. Ahogy a bazaltos magma elér egy kritikus térfogatot, elindul felfelé és a földkéregben nyíló hasadékokon keresztül akár nagyon gyorsan elérheti a felszínt. A Kljucsevszkoj vulkáni csoport térségében számos széthúzásos tektonikai törésvonal húzódik, itt tehát különösen gyakoriak a bazalt vulkáni kitörések (l. pl. Tolbacsik kitörés is). Máshol, a földkéregben megakad a bazaltos magma, ahol részben megolvasztja a földkéreg anyagát, keveredik vele és ezzel szilíciumdioxidban gazdagabb (andezites, dácitos) magma jöhet létre. Ekkor másfajta vulkáni működés játszódik le: viszkózus lávadóm kitüremkedés és erőteljes robbanásos kitörések. Ezt a fajta vulkáni működést mutatja a Kljucsevszkojtól északra található Sivelucs, valamint a közeli Bezimjannij.

A kamcsatkai vulkánok elhelyezkedése (a pontozott vonalak az alábukó kőzetlemez mélységét mutatják; balra) és lemeztektonikai modell a vulkáni ív északi részének különleges aktivitásának magyarázatára. Ábrák: Harangi Szabolcs, Természet Világa augusztusi száma

Végül, egy pillantás az egyik webkamerára, íme továbbra is látványosan előadást ad a kamcsatkai királylányka:

Magyar idő szerint szombat késő-délelőtti webkamra ké a Kljucsevszkoj működéséről. Forrás: Kljucsevszkoj webkamera

További remek fotók és webkamra képek a KVERT honlapján, valamint a Tűzhányó blog facebook csoportjának oldalán láthatók.

A Természeti Katasztrófák Csökkentésének Világnapja: kellenek a vulkáni katasztrófák?

sze, 2013-10-16 12:29
Ma, október második szerdáján van a Természeti Katasztrófák Csökkentésének Világnapja (International Day for Natural Disaster Reduction)! Ezt az ENSZ közgyűlése mondta ki 1989. december 22-én, később (2002-ben) azonban némileg módosult az elképzelés, azaz az elnevezésből elmaradt a 'természeti' szó (maradt a Katasztrófák Csökkentésének Világnapja, azaz International Day for Disaster Reduction), 2009-ben pedig a jeles nap dátuma október 13-ra változott. A következő kép nem véletlenül került e bejegyzésbe. Edvard Munch "Sikoly" című képét sokan ismerik, mint az expresszionizmus egyik vezető alkotását. Egyes vélemények szerint nem véletlen a háttérben megjelenő ég színvilága, az vulkáni naplementére utal. A kép 1893-ban készült, azaz 10 évvel a Krakatau kitörése után. Mégis, Donald Olson amerikai fizikus-csillagász arra a következtetésre jutott, hogy a zaklatott festő ebben a képben egy korábbi maradandó élményét festette bele, mégpedig a Krakatau kitörését követő Európában 1883 novembere és 1884 februárja között megfigyelhető vörös és sárga színekben pompázó vulkáni naplementét. Innentől kezdve úgy vélem ez a festmény a nagy vulkáni kitörésekhez kapcsolva is hűen érzékelteti azt a kiáltást, ami feltör egy természeti katasztrófa után: kellenek ezek, hogy a társadalmak ráébredjenek arra, hogy ezekre, ha megelőzni nem is, de azért fel lehetne hatékonyan készülni? Fel lehet készülni erre, hogy a természeti csapás hatását jelentős mértékben csökkenteni lehessen és talán így nem válna katasztrófává?... E jeles nap alkalmából néhány fontos (katasztrofális) vulkáni eseményt említek meg (szubjektíven kiragadva a példák gazdag tárházából), ami nyomot hagyott a vulkanológia tudományában és társadalmakban - talán érdemes ezeken elgondolkodni e jeles napon...

Edvard Munch: Sikoly c. festménye. Sokak szerint az ég színvilágát a Krakatau kitörést követő vulkáni naplemente ihlette.

1902. május 8.: A karibi Martinique szigetén a Mt. Pelée kitörése egy teljes város elpusztulását okozta, közel 30 ezer ember esett áldozatul...
Az eseményt követően számos szakember, nemcsak geológusok, tették fel a kérdést: hogyan lehetséges, hogy ennyi ember essen áldozatul egy vulkáni kitörésnek? Frank Perret, aki villamosmérnök volt és az egyetemen dolgozó geológus, Thomas Jaggar életét alapvetően megváltoztatta ez a katasztrófa. Szükség van a tűzhányók folyamatos megfigyelésére, hogy meg lehessen érteni viselkedésüket, hogy esetleg előre lehessen jelezni pusztító vulkánkitörést és ezzel életeket megóvni! Perret saját vulkán megfigyelő állomást létesített a Mt. Pelée oldalában, ott volt a Vezúv, a Stromboli és az Etna nagy kitörései közelében, Jaggar pedig 1911-ben megalapította a Hawaii Vulkánok Obszervatóriumát. Jelenleg már közel 50 vulkánmegfigyelő obszervatórium működik, azonban egy riasztó adat: 16 fejlődő ország 441 aktív tűzhányója közül 384 esetében nincs közvetlen megfigyelés és ebből 65 kifejezetten nagy veszélyt jelent több millió, a vulkán közelében élő ember számára!!

St. Pierre romjai a Morne d’Orange felől a Mt. Pelée 1902. májusi katasztrofális kitörés után. Fotó: Angelo Heilprin

1980. május 18. : Az Amerikai Egyesült Államok egyik legszebb vulkáni hegye, a turistaparadicsomként szolgáló Mt. St. Helens több mint egy évszázados szunnyadás után kitört. A kitörés, amit jól előrejeleztek a vulkanológusok, olyan volt, amit még senki sem tapasztalt. A hegy oldala lecsúszott és szédítő sebességgel oldalirányba robbant ki a vulkáni anyag mindent elsöpörve útjából.
Az amerikai társadalom megdöbbent. Korábban úgy gondolták, hogy vulkánkitörés amerikai földön csak Hawaii-n történik, erre az amerikai kontinensen zajlik egy pusztító kitörés. A kitörés következtében 57-en haltak meg, azonban ez a szám sokkal nagyobb lett volna, ha nincs pontos vulkáni előrejelzés. Az amerikai kormányzat ezt felismerve a vulkáni megfigyelésre szánt korábbi 1 millió dolláros költségvetési támogatást 12,6 millió dollárra emelte. Ez az alaszkai Redoubt vulkán 1989-es kitörését követően tovább emelkedett 16 millió dollárra. Ennek volt köszönhető, hogy folyamatos megfigyelés alá eshetett a Yellowstone, a korábban szintén hatalmas kitöréseket produkáló kaliforniai Long Valley kaldera területe, valamint az alaszkai tűzhányók. Ehhez persze kellett a Mt. St. Helens figyelmeztető katasztrofális kitörése...

A Mt. St. Helens kitörése és következménye... Fotók: USGS

1985. november 13. : Újabb település semmisül meg egy vulkánkitörés következtében. A kolumbiai Nevado del Ruiz nem túl erős kitörése nyomán egy lahar (iszapár) indul el és a Lagunillas folyó völgyében sebesen lezúduló, kőzettörmelékben telített zagy elsodorja a légvonalban 40 km távolságban lévő Armero városát. Több, mint 22 ezer halott, tízezernél több otthontalan marad vissza...
Döbbenet ismét! Hogyan lehetséges ez, hogy történhet ilyen katasztrófa? A vulkanológusok előre jelezték, hogy Armero városa nincs biztonságban, mivel a település egy 1845-ös lahar üledékére épült. Nem figyeltek ezekre a szavakra... Világossá vált, hogy hatékonyabbá kell tenni az előrejelzést és ezen belül erősíteni kell a kommunikációt. Az amerikai kormány ismét lépett és a tragédia nyomán felállított egy mobil, bárhol bevethető vulkanológus szakember csoportot. A VDAP (Volcano Disaster Assistance Program) csoport azóta több mint egy tucat esetben segítette a vulkáni veszély előrejelzést és ehhez számos siker fűződik...

Egy kép, ami akkor bejárta a világot: Armero tragédiája, egy vulkánkitörés katasztrófája...

Három tragikus eset, három fordulópont a vulkanológia, valamint a vulkáni munka társadalmi elfogadottsága terén. Vajon mindig szükség van tragédiákra, hogy ráeszméljünk arra, hogy többet kell foglalkozni azzal, hogy vannak potenciális természeti veszélyek, amelyekre ha nem készülünk fel, akkor katasztrófákká válnak? Vannak már jó példák is, vannak sikertörténetek is. A VDAP szakszerű vulkanológiai előrejelzése következtében tízezrek életét sikerült megóvni a Pinatubo 1991-es kitörése során és az indonéziai, valamint a VDAP amerikai vulkanológusainak sikeres együttműködésének köszönhető, hogy a Merapi 2010-es kitörése sem torkollott szörnyű tragédiába, azaz katasztrófába. Lehet csökkenteni a természeti katasztrófákat, de oda kell figyelnünk! A szakemberek felkészültsége erre megvan, de a döntéshozóknak is lépniük kell! Ne kelljen ismét tragédiákra várni, hogy felnyíljon a szemük... Ezen a napon talán mindezen is érdemes elgondolkodni!

Földrengések Romániában - mik az okok?

sze, 2013-10-16 12:29
Az elmúlt hetekben számos földrengés pattant ki Galac (Galati) térségében, két hét alatt több mint 130-at regisztráltak a műszerek! Ezek között legalább harminc esetben 3-as magnitúdónál nagyobb erősségű volt. A rengések hipocentruma meglepően sekély, 2 km és 9 km közötti, ami miatt a lakosság is érzi a földlökéseket és kisebb-nagyobb károk keletkeztek a környék házaiban. Több helyen felhasadt a föld és források buggyantak ki. A rengések okáról megoszlanak a vélemények. Többen úgy vélték, hogy a közeli olajtermelés hatása lehet (egy ilyen összefüggés miatt például fel kellett függeszteni a termelést az angliai Blackpool közelében 2011 tavaszán), azonban romániai vezető szakemberek ezt kizárták és úgy vélik, hogy a rengések oka tektonikus, a területen áthúzódó törésvonalak mozgására vezethető vissza. Megnyugtató válasz azonban egyelőre még nincs, az elmúlt napokban szeizmométereket és GPS állomásokat helyeztek ki, hogy több adat álljon rendelkezésre az eseményekről. A mostani földrengések azért is okoznak meglepetést még a szakemberek körében is, mivel e terület nem tartozott a szeizmikusan aktív térségek közé, régóta nem volt itt földrengés, másrészt az epicentrumok meglehetősen szórnak és a fészekmélység igen sekély. Van tehát mit értékelni a romániai geofizikusoknak, miközben ma egy újabb földrengés keltett riadalmat...

Repednek a falak a romániai Galac térségében a sorozatban kipattanó sekély mélységű földrengések következtében. Forrás: digi24.ro

Egy újabb földrengés, azonban ennek kipattanási mélysége nem 2-9, hanem 134 km mélyen volt (ez már a földköpeny mélysége!), epicentruma pedig a térség szeizmikusan leginkább veszélyeztetett területén, a Vráncsa térségben. A földrengést Bukarestben, Moldáviában, Ukrajnában és Bulgáriában is érezni lehetett. Amennyire meglepőek a galaci földrengések, a vráncsai földlökés mondhatni szokványos, bár az erőssége kétségtelenül a nagyobbak közé tartozik (a mai földrengés 5,5 magnitúdójú volt). A vráncsai földrengések okáról korábban már részletesen írtunk, ennek lényege, hogy e terület alatt közel függőlegesen nyomul lefelé egy litoszféra darab. A kőzettest időszakos elmozdulása következtében szinte minden évtizedben előfordul itt akár 5-6 magnitúdójú földrengés, időszakonként pedig akár 7-es magnitúdót meghaladó rengés is bekövetkezhet. A Vráncsa térséget nem véletlenül tartják az európai kontinens szeizmikusan egyik legaktívabb területének. Most biztos sokan mondják azt, hogy igen, hiszen nem is olyan régen előrejelezték, hogy nagy földrengések lesznek itt. Le kell szögeznek újra: Nem, nem jeleztek előre semmit!! A földrengéseket ugyanis NEM lehet előrejelezni. Régóta ismert, hogy a Vráncsa-térség szeizmikusan aktív, azaz megmondani, hogy itt lesz - akár 5-ös erősségű - földrengés a jövőben, kb. annyit jelent, mint megmondani azt, hogy valamelyik autópályánkon bekövetkezik majd baleset. Nem szabad tehát összekeverni a pontos előrejelzést és a figyelmeztetést, hogy valami bekövetkezhet. Nem szabad azt várni a szakembertől, hogy megmondja, mikor, hol és mekkora erősségű földrengés pattan ki, azonban arra tud figyelmeztetni, hogy a térség szeizmikusan veszélyeztetett. Jó tudni tehát, hogy ezen a területen igen, akár bármikor lehet még nagy erejű földlökés is, és erre készülni kell (az előbbi hasonlattal élve, az autópályák veszélyesek és figyelni kell, hogy elkerüljük az akár komoly balesetet)! Készülni rengésbiztos építkezéssel és a lakosság felkészítésével lehet. Földrengés veszélyeztetett területen ez az, amit meg lehet tenni, miközben a szakemberek igyekeznek egyre pontosabb modelleket kidolgozni arra, hogy megértsék a földmozgások okát.
Végül, a rend kedvéért még egy fontos dolgot kell hangsúlyozni: nincs összefüggés a galaci és a vráncsai földrengések között, ezek két különböző okra vezethetők vissza. Továbbá, a vráncsai földrengésnek nincsen semmi köze a távoli (pakisztáni, afganisztáni) földrengésekhez, ezek végkép teljesen más okokból következtek be!
Utóirat: kedves újságírók, ilyen marhaságot legyenek szívesen NE ÍRNI!!

Friss hírek Kamcsatka tűzhányóiról

sze, 2013-10-16 12:29
  Kamcsatka nemcsak a Föld egyik legszebb vidéke, hanem az egyik legaktívabb vulkáni területe is. Gyakori, hogy egymás közelségében akár négy-öt tűzhányó is működik, amiről gyakran közölnek műhold felvételeket a NASA honlapján. Mi is gyakran írunk ezekről a kitörésekről. Legutóbb márciusban jelent meg egy pazar bejegyzés Szabolcstól a Tolbacsikról. A kamcsatkai tűzhányók azóta sem pihennek, sőt. Nézzük hát szépen sorban, mit is csinálnak mostanában.
Robbanásos kitörés 8.5 km magas hamufelhője. (Sivelucs 2012. 06. 02.) Forrás: KVERT.

  A Sivelucs továbbra is építgeti a lávadómját. A 2010-es heves kitörés óta, amikor az akkori lávadóm nagy részét szétvetette az óriási robbanás szinte újjáépült az andezites dóm, amelynek lépcsőit egy képsorozat formájában foglaltam össze. A képsorozat egy 2010. október 7-én készült képpel kezdődik, amelyen még az ép lávadóm látható (bal alsó sarok). A következő képen már az október 27. nagy kitörés által megcsonkított lávadóm figyelhető meg. Az erőteljes robbanás után már egy nagy sebhely látható a lávadómon. Az ezt követő képeken figyelhetjük meg hogyan épül az új dóm. A Sivelucs működése azóta sem tisztán effuzív-építő jellegű, a lávadóm kitüremkedést kisebb-nagyobb robbanások kísérik, amelyekhez időnként részleges lávadóm összeomlások is társulnak. A legutóbbi nagyobb dómösszeomlás júniusban történt.     A Kljucsevszkoj féléves szünet után ismét működésbe lépett. Szokásához híven most is pazar lávatűzijáték kitörésekkel és lávafolyásokkal kápráztatja el a közönségét. A lávaöntés a legutóbbi műholdképen is látható. A kitörések következtében egy új salakkúp született a tűzhányó csúcskráterében. Jelenleg ez a Föld legfiatalabb kis vulkáni kúpja. Az alábbi képgyűjteményben van néhány különleges kép erről a kis kúpról, amelyet a csúcskráterből, úgymond testközelből készítettek. Nagyon ritka ugyanis, hogy valaki felmerészkedik a Kljucsevszkoj csúcskráterébe, ezért ezek a felvételek nagyon értékesek.A Karymsky krátere (2013. 07. 15.). Forrás: KVERT  A Karimskij folytatja "hamupöfékeléseit". A vulcanoi robbanások során 2-3 km magasba emelkedik a hamufelhő, de egy-egy erőteljesebb robbanás során akár kétszer ilyen magasra is felemelkedik a kitörési oszlop. Július közepén kihasználva a tiszta időt és a tűzhányó röpke szunnyadását, a helyi vulkanológusok a kráter fölé repültek és belekukkantottak a vulkán torkába. Nagyon szeretem az ilyen képeket, mert tanulságosak és számos a vulkánokkal kapcsolatos téveszmét eloszlatnak. Fontos megfigyelni a képen, hogy a tűzhányó krátere nem egy mély sötét lyukban végződik el, amelynek sötétsége azt sejteti, hogy a vulkáni kürtő egy nagy mélységbe hatoló üres "cső". A viszonlyag sekély kráter alját a legutóbbi kitörések tefrája borítja. A kürtőben felnyomuló magma pedig ezen keresztül robban a felszínre. A robbanások folyamatosan formálják ezt a kráterbelsőt. A kép jobb oldalán egy kisebb, fehér, vízgőz dús gázfelhőt látunk, amit egy fumarola táplál. A kráterperemen ott vannak a vulcanoi-típusú robbanások során a kürtőből kihajított a vulkáni bombák is.  Augusztus végére a Tolbacsik kitörés elgyengült, már csak visszafogott stromboli-típusú működés és erős fumarola tevékenység észlehető időnként. Legutóbb szeptember első napjaiban érkeztek hírek ilyen aktivitásról. A szeizmikus aktivitás is már alig érzékelhető. A közel 9 hónapon át tartó káprázatos vulkáni működés így lassan a végéhez ér és Pele istennő küldöttei visszavonulnak.  A Bezimjannij idén képességeihez mérten igen visszafogott. Lassú dómnövekedés és erőteljes gázkibocsájtás jellemzi a működését.Izzó felhő a Kizimenen 2013. július. Forrás:La Culture Volcan  A gyönyörű kúp alakú Kizimen csúcskráterén keresztül szinte folyamatos a viszkózus, dácitos magma extrúziója. A láva felnyomulást gyakran kísérik kőomlások, amikor a felnyomuló dácitos magma gravitációsan instabil formákat (pl.: lávatűt) épít. Júliusban egy lávatű összeomlás során látványos és egyben pusztító piroklaszt árak zúdultak le a vulkán oldalán egyszerre három irányban. Az ilyen módon kialakuló piroklaszt árakat blokk és hamuárnak vagy izzó felhőnek (nuée ardente-nek) nevezzük. Az izzó felhők kialakulásáról és a lávadóm összeomlásokról érdemes elolvasni Szabolcs korábbi bejegyzéseit.

A Gorelij kráterében "izzó" fumarolák. (2013. 07.27.) Forrás: KVERT  A Gorelij-en folytatódik az intenzív gázkibocsájtás. Az éjszakai felvételeken gyönyörű látványt nyújtanak az "izzó" fumarolák. A Gorelij-t öt egymásra épült kisebb rétegvulkán alkotja, amelyek egy 9*13.5 km átmérőjű kalderában épültek fel. A Gorelij komplexumban összesen 11 csúcsi és 30 oldal kráter található, amelyeket néha savas krátertavak töltenek ki. A kaldera egy 38-40 ezer évvel ezelőtti kitörés során jött létre, a heves működés során 100 köbkm tefra terítette be vastagon a környéket (érdemes megjegyezni, hogy a Balaton térfogata 1-2 köb km). A történelmi időkben azonban nem jellemzők az ilyen heves vulkánkitörések a területre, vulcanoi-típusú és/vagy freatikus robbanásokat jegyeztek fel.
  A Sivelucs dómnövekedése az elmúlt 3 évben. A legutóbbi (2010.) nagy dóm összeomlást követően. A képek forrás: KVERT. Az képmontázst készítette: Kiss Balázs
A dóm oldalán lefutó kisebb blokk és hamuár és a hamufelhője. 2013. 03. 06. Forrás: KVERT.


Láva felfröccsenés a Kljucsevszkoj csúcskráterében újonnan felépült salakkúpból. A fotó a tűzhányó csúcskráterében készült (2013. 08. 28.) Forrás: KVERTStromboli típusú lávatüzijáték, lávaszökökút kitörés a Kljucsevszkoj csúcsrégiójában és lávafolyás a tűzhányó oldalában. (2013.09. 27.) Forrás: KVERT

A Kljucsevszkoj csúcskrátere egy hónappal ezelőtt. A kép közepén szépen kirajzolódik az újonnan felépült friss salakkúp, a Föld legfiatalabb vulkáni kúpja. 2013. 08. 28. Forrás: KVERTGyönyörű éjszaki felvétele a kitörésben lévő Kljucsevszkojról. (2013. 09. 03.) Forrás: KVERTKözeli kép a tűzhányó csúcskráterében szeptember 27-én zajlott stromboli-típusú működésről. Az új salakkúpból legalább 100 méter magasra tör fel a lávaszökőkút. Forrás: KVERT

Vulcanoi robbanás hamufelhője a Karimszkij felett. (2013. 08. 07.) Forrás: KVERT

Vulkánkitörés a Vörös-tengerben - lesz-e újabb sziget?

sze, 2013-10-16 12:29
A hétvége igencsak mozgalmas volt, részben a Kutatók éjszakája, részben az azt követő Földtudományi Forgatag programjai és előadásai miatt (ezekről rövidesen képekkel is beszámolunk), azonban ez alatt a tűzhányók sem pihentek. A japán Sakurajima hozta a formáját és ismét látványos kitörést produkált. A jelenlegi kitörések továbbra is a szokottnál hevesebbek, a kitörési felhő szinte minden nap 3-4 km magasra jut fel.
A vulkáni események között azonban nagyobb izgalmat hozott, hogy ismét kitörések történtek a Vörös-tengerben, a Zubair szigeteken, Jemen partvidéke közelében. Utoljára 2011. december 30-án figyeltek meg itt vulkáni működést, aminek eredményeként egy új sziget született. A szeptember 28-i, vélhetően víz alatti kitörésről egy csónakból készített videofelvétel áll rendelkezésre:

Fehér gőzfelhő emelkedik ki a Zubair szigetek térségében a vélhetően víz alatti vulkánkitörés jeleként. Forrás: abadyyemen Abady in YouTube

A vulkáni működést műhold képek és az erős kén-dioxid anomália is megerősíti. A víz alatti kitörésre a tengervíz zöld elszíneződése utal, ami hasonló ahhoz, ami az El Hierro kitörés esetében volt tapasztalható. A legutóbbi kitörés Zubair térségében mintegy 2 héten keresztül tartott, ami egy új sziget kialakulását eredményezte. A robbanásos kitörés során magasba emelkedő fehér gőzfelhő azt jelzi, hogy a kitörések viszonylag sekély vízmélységben zajlanak, azaz ez a vulkáni működés is akár elvezethet újabb sziget létrejöttéhez. Természetesen figyeljük a híreket és tudósítunk a fejleményekről.

Balra erős kén-dioxid anomália a Vörös-tengeren a NASA Aqua MODIS műhold képén, jobbra pedig a kitörés során létrejött fehér gőzfelhő és a tengervíz zöldes elszíneződése a NASA MODIS műholdképén. Forrás: Culture Volcan Blog

Mozgolódik az Etna, ismét nagyot durrantott a Sakurajima!

sze, 2013-10-16 12:29
Az Etna mondhatni átaludta a nyarat és átadta a teret a turistáknak, szeptemberben azonban szaporodnak az említést érdemlő események! Az elmúlt napokban ez odáig fokozódott, hogy egyre több lávatűzijátékszerű stromboli-típusú kitörés történik az Új-Délkeleti Kráterben. Emellett, kisebb hamukilövellések zajlanak a Bocca Nuova kráterben is, azaz az Etna két krátere is éledezik és ez már a webkamerákon keresztül is látható. A kitörések először néhány nap időközönként következtek, most azonban már egyre gyakoribbak (naponta 2-3 kitörés is történik). A kitörések robajló hangját a környező településeken is hallani lehetett.
Marco Restivo a szokás szerint ismét kitűnő képekkel örvendeztette meg a tűzhányók szerelmeseit, itt látható két remek fotófelvétele Boris Behncke szintén gyönyörű képe mellett, a negyedik képet pedig a Lave webkameráról mentettem le és a mai legutóbbi hamukilövellő kitörést örökíti meg. Merre tovább Etna? Nincs kizárva, hogy az egyre gyakoribb stromboli-típusú kitörések egy újabb paroximális kitörésbe torkollanak. Mi sem lenne szebb a közelgő, pénteki Kutatók éjszakája Vulkán Napra!

Hamukilövellés és lávatűzijáték kitörés: stromboli-típusú vulkáni működés az Új Délkeleti Kráterben szeptember 24-én nappal és este. Forrás: Marco Restivo és Marco Restivo

Balra hamukilövellés az Etna Új Délkeleti Kráterében szeptember 23. reggelén (Forrás: Boris Behncke, jobbra pedig egy webkamera felvétel a ma délelőtti hamukilövellő kitörésről (Forrás: Lave webkamera)

Végül egy másik vulkáni működésről is álljon itt egy webkamera felvétel. A Föld egyik legaktívabb tűzhányója ismét nagyot durrantott és a vulcanoi-kitörés eredményeképpen sötét hamufelhő tornyosult a kürtő fölé. Nincs mit mondani erről: hátborzongató, lélegzet elállító... Íme a fotó róla:

Hátborzongató sötét vulkáni hamufelhőoszlop emelkedik a Sakurajima tűzhányóból. Forrás: Michael Ross webkamera felvétele

Erősödő kitörések a Sinabung tűzhányón, több mint 6000 embert telepítettek már ki

sze, 2013-10-16 12:29
A Legfrissebb Rövidhírek rovatban már jeleztük, hogy 3 év szünet után ismét kitört az indonéz Sinabung. A Szumátra északi részén található tűzhányó 2010-ben úgy lépett működésbe, hogy előtte nem volt egyértelműen bizonyítható kitörése a történelmi időkben (csupán az 1600-as években jeleznek egy bizonytalan forrású kitörést) és a vulkán nem is állt megfigyelés alatt. Most ismét váratlanul indult el a vulkáni működés. A vasárnapi kitörést követően 3700 embert kellett kitelepíteni a tűzhányó 3 km-es körzetében. Hétfőn csillapodott a vulkáni aktivitás, azonban a szakemberek arra figyelmeztettek, hogy bármikor bekövetkezhet egy nagyobb robbanásos kitörés. Ez tegnap, kedden, meg is történt, amikor a robbanásos kitörést követően 6 km magasra emelkedett a sötét vulkáni hamufelhő. Az újabb, még hevesebb vulkáni működés riadalmat keltett a környező lakosságban és most már 11 település több mint 6000 lakosát telepítették ki, akik segítséget várnak a hatóságtól, hogy élelemmel, orvosi eszközökkel, takarókkal lássák el őket. A helyi vulkanológiai obszervatórium munkatársa arra figyelmeztetett, hogy az erős kitörések tovább folytatódhatnak. 2010-ben több mint 20 ezer embert kellett kitelepíteni a vulkán környezetében.

Erőteljes robbanásos kitörés zajlott kedden a Sinabung tűzhányón. Forrás: Reuters

Riadalom a tűzhányó környezetében a Sinabung keddi heves robbanásos kitörése nyomán. Forrás: Reuters és Reuters



Le a mélybe - avagy lyuk a földben és a tudós szkepticizmusa

sze, 2013-10-16 12:29
Megkezdődött az őszi félév, közben szervezzük a következő heti programokat, 8 előadással képviseljük a frissen indult MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportot a IV. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlésen, készítjük elő a Jövő hídja rendezvény vulkánkitörését és új programokat állítunk össze a Kutatók éjszakájának Vulkán Napjára. Idő tehát rettentően kevés, pedig téma van bőven. A Tűzhányó blog Facebook csoportjának megígértem, hogy röviden írok a Bocca Nuova északi részén létrejött beszakadásos kráterről és az Etna 4 hónap nyugalom utáni feléledés jeleiről. Aztán, aztán jött egy újabb téma... Rövid időn belül második alkalommal keresnek meg egy olyan hírrel kapcsolatban, amelyet bár lehetett volna korábban gyorsan kommentálni, némileg tompítani, elmagyarázni a hátteret, azonban mégsem tettem, mert az értékes időt inkább másra osztottam be. A téma persze nem hagy hidegen, mert a tudomány és annak eredményeinek média tálalásáról van szó, azaz hogyan jelennek meg a tudományos eredmények a média világában? Haladjunk azonban sorrendben!
Az Etna ismét éledezik! Nyáron hagyott némi teret a turisztikai szolgáltatásoknak, nem rémisztette agyon az érdeklődő turistákat, nyugodtan tűrte a látogatókat, aztán szeptember elején úgy gondolta, hogy most már elég a szunyókálásból és mordult egyet. Szeptember 3-án, majd 5-én kidobott némi kőzúzalékot, kitisztítva a kürtőt, majd azóta időszakos lávatűzijáték kitörések zajlanak az Új Délkeleti Kráterben. Ez szép és izgalmas, azonban a szakembert sokkal inkább lázba hozza a Bocca Nuova kráterében zajlott események. Szeptember 7-én, az éppen a csúcsrégióban bóklászó Marco Tomasello túravezető arra lett figyelmes, hogy a Bocca Nuova kráter északi részén egy jókora üreg tátongott. A kráter alja az elmúlt hónapokban már lassan süllyedt azonban a mélyedés hirtelen alakult ki. Ezt beszakadásos kráternek nevezik, ami nem vulkánkitörés során alakul ki.

Az Etna Bocca Nuova kráterében létrejött beszakadásos kráter (balra) és annak helye egy 2013. június 10-én készült fotón (jobbra). Forrás: EtnaWalk

A beszakadásos kráterek létrejötte sok találgatásnak adott helyet. Többen úgy vélték, hogy a tápláló csatornában visszahúzódó magmatest felett keletkezett üreg omlik be. Azonban Chris Okubo és Stephen Martel vizsgálatai érdekes felvetéssel szolgáltak. A hawaii beszakadásos krátereket elemezve úgy találták, hogy azok szorosan kötődnek szerkezeti elemekhez, mint például a riftzónákhoz. Modelljük szerint ezek úgy alakulnak ki, hogy az akár több kilométer mélyen lévő üregek lassan felfelé vándorolnak úgy, mint a buborék az ásványvízben. A VolcanoWorld magyarázó ábráján a C betű egy 2-3 km mélyen lévő törést, magmacsatornát, arra merőleges vetületet jelent. Az üreg felett beomlik a kőzettest, ezzel az üreg egyre feljebb mászik, mígnem eléri a felszínt és ott egy kör alakú, meredek falú beszakadás alakul ki. A hawaii beszakadásos kráterek esetében ez a modell úgy tűnik működik, de ne feledjük a természet sokszínűségét, nem feltétlenül biztos, hogy mindenre ugyanazt a modellt lehet ráhúzni. Egy izgalmas kérdés, vajon mit jelent a Bocca Nuova kráterében létrejött beszakadásos kráter. Ezt talán a következő napok, hetek vagy hónapok eseményei válaszolják meg!

A beszakadásos kráter létrejötte a néhány kilométer mélyen kialakult üreg felfelé mozgásával. Forrás: VolcanoWorld

Figyelemre méltó, hogy mindeközben 4 hónap csend után újra vulkáni működés figyelhető meg az Etna csúcsterületén élvő kráterekben. Az elmúlt napokban szórványos stromboli-típusú lávatűzijáték kitörések zajlottak az Új Délkeleti Kráterben. A vulkanológus természetesen figyel, mint a horgász, amikor kapás van: ez valamit jelenthet! Azonban jelenleg még nem tudni ez vajon egy újabb vulkáni kitörési fázis előjátéka vagy az úszó mozgása abbamarad és a hal továbbáll... A figyelem viszont jogos, mert ki tudja?...

Ismét lávatűzijáték az Új Délkeleti Kráterben. Forrás: Marco Restivo, EtnaWalk

Nos, merüljünk tovább a mélybe! Mit jelent a szakember szkepticizmusa? Talán kérdezhetik, miért nem szólaltam meg, amikor a média tele van a tűzhányókról szóló bombasztikus hírrel: megtalálták a Naprendszer egyik legnagyobb vulkánját, avagy felfedezték a világ legnagyobb vulkánját, sőt mi több megtalálták a Föld legnagyobb vulkánját és jaj, bizony eljött a nap, amikor előkerült a világ legnagyobb vulkánja (hogy hol a búbánatban volt eddig, hogy nem találtuk...)!! Remek, nos akkor kérem szépen hol vannak a vulkanológusok és miért nem gyújtanak örömtüzet e nagy felfedezés kapcsán, miért nincs velük a híradó, hogy akkor most hogyan változik meg a világ e nagy felfedezés kapcsán? Miért nem írt erről egy árva szót sem a Tűzhányó blog?
Hölgyek és urak! A kutatók szkeptikusak! A kutatók többsége olyan, akik állandóan gyűjtik a megfigyeléseket és adatokat, hogy abból aztán következtetést vonjanak le, modellt alkossanak. Az adatok, a megfigyelések fontosak - ezek a téglák. A modell, maga a ház. Ha a téglák nem megfelelőek, akkor a ház összeomolhat. Ezért jól meg kell építeni a házat, ezért jól alá kell támasztani a tudományos modellt - ez a mi életünk. A tudós élete az örök szkepticizmus - vajon minden tégla a helyén van, vajon állni fog a ház? Kell még gyűjteni újabb adatot, kell még újabb adag tégla a házhoz? Persze sokakat nem érdekelnek a téglák, csak a ház álljon, csak az a fontos! Hú, de ragyogóan néz ki, milyen merész! Aztán ki tudja meddig áll - sőt kit is érdekel egy idő múlva... Mi szakemberek, legalábbis a többség, igyekszünk időtálló házat építeni, jól megválogatni a téglákat, akár úgy, hogy megvitatjuk másokkal, vajon ez biztos jó helyen lesz, ez az ami kell nekünk? Olyan modelleket igyekszünk alkotni, amire akár lehet tovább is építkezni. Hát akkor mi is a baj ezzel az "óriási vulkánnal". Nos az, hogy nem látjuk benne a téglákat! A ház jól néz ki, eladható, sokan rámozdulnak, de vajon állni fog-e tartósan? Szerencsére nem vagyunk egyedül. Erik Klemetti és Dougal Jerram, kiváló vulkanológus kollégáim is megszólaltak e témában, azonban talán nem véletlenül nem őket idézve jelennek meg a médiahírek, mert kiderül a ház talán nem is olyan szép, mint ahogy mondják...


Ez a Föld legnagyobb tűzhányója? Jól néz ki, de biztos?.... Forrás: Sager és munkatársainak tanulmánya

William Sager és munkatársainak következtetései, amit a Nature Geoscience folyóiratban publikáltak természetesen figyelem felkeltők. Azonban korántsem hívnám jól megalapozott modellnek, inkább spekulációnak, jó esetben hipotézisnek. Mi a gond vele? Egyrészt a tanulmány írói messze nem támasztják alá, hogy valóban egyetlen hatalmas vulkánt találtak. Nem tudni, hogy mennyi idő alatt épült fel ez az irtózatos mennyiségű lávaösszlet, nincs bizonyíték arra, hogy ez egyetlen kürtőből származott, azaz semmi alapja nincs annak, hogy ez valóban egyetlen tűzhányó... Sőt, a megállapítás ellentmond annak, amit ismerünk a hatalmas kiterjedésű kontinentális platóbazalt területekről. Ott úgy gondoljuk, hogy a lávaöntés hosszú repedések, hasadékok mentén zajlott és aztán mindent elborított a többszáz méter vastag lávatakaró. A víz alatt persze sok minden másként történik. Az biztos, hogy ekkora mennyiségű lávatömeg kialakulásához az kell, hogy nagyon nagy intenzitással törjön a felszínre a bazaltos magma. Vélhetően azonban ez nem egyetlen egy ponton, nem egyetlen egy kürtőn keresztül történhet, hanem hosszabb, akár több tíz kilométer hosszan megnyíló hasadékok mentén. Így sokkal inkább elérhető az a kitörési intenzitás (adott idő alatt felszínre kerülő magmamennyiség), ami ahhoz kell, hogy ilyen vastag és ilyen kiterjedésű lávatömeg kialakuljon. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy Sager és csapata hiábavaló munkát végzett! Sőt, munkájuk úttörő kezdeményezés! Nagyon keveset tudunk ugyanis ezekről a hatalmas víztömeg alatt húzódó kiterjedt, a kontinentális területen lévő, azaz a szibériai vagy a Parana és Etendeka platóbazalt területekkel vetekedő vulkáni térségekről. Hogyan alakultak ki, hogyan épülnek fel? - ezek a kérdések valóban megdobogtatják a vulkanológus szívét! Addig is azt kell mondanunk, hölgyek és urak, a ház még nincsen kész, azonban a téglák, amiket rakunk egymásra nagyon fontos lépcsőfokok a megismerés ösvényén - kísérjék figyelemmel munkánkat, mert ebből egy remek ház lehet! Csak idő előtt el ne kiáltsuk!

Európa földrengés veszélyeztetettsége. Az ábra a maximális vízszintes gyorsulás értékeket mutatja. 0.2-0.5 érték nagyjából megfelel 6-os magnitúdójú földrengésnek az alapkőzet mínőségétől függően. Forrás: SHARE projekt

Botorság, mertem nem sokkal korábban mondani - és megint az a fránya szkepticizmus! Néhány hete az borzolta fel a kedélyeket, hogy a francia Le Monde lapban közölték: Minden eddiginél nagyobb földrengések várhatók Európában a következő évtizedekben! Igen, ezt egyetlen szóval reagáltam le a Kossuth rádió riporterének. Mert senki nem tudja megjósolni, mi több előre jelezni, hogy a jövőben mekkora földrengések és hol pattannak ki!!! A kategorikus állítás viszont veszélyes, mivel félelmet kelthet. Romániában, de Törökországban is nagy ijedelem fogadta a hírt. Déli szomszédunknál még egy lapáttal is rátettek: szakértőkre hivatkozva már ebben az évben nagy földrengést jeleznek előre a Vráncsa térségben. Botorság ilyet állítani, még akkor is ha van valamennyi esélye, hogy ez valóban bekövetkezik. De mikor, hol és mekkora lesz ez a rengés? Ez az, amit senki nem tud megválaszolni! Félelemkeltés? Nos, maga a térkép nem újdonság a szakember számára. Ismerjük hol vannak a földrengés veszélyeztetett területek és azt is tudjuk mi ennek az oka. A tanulmány eredménye nem ebből a szempontból fontos. Nem azzal kell ijesztgetni a jó népet, hogy nagy eséllyel a következő évtizedekben a történelmi időket meghaladó erősségű földrengések söpörnek végig Európán! Az üzenet az, hogy igen, tudomásul kell venni, hogy vannak földrengés veszélyeztetett területek és ott erre fel kell készülni. Sosem lehet tudni, mikor jön az a nap! De felkészülni lehet! Leginkább tájékoztatással, gyakorlással, földrengésbiztos épületekkel.
Hölgyek és urak, sose feledjük: a lényeg a részletekben van! Nem biztos, hogy az annyira figyelem felkeltő, nem biztos, hogy az annyira ragyogó házat mutat! De a téglák! Igen, a téglák azok, amik a házat hosszú életűvé teszik!

Merre tovább, vulkanológia? A 21. század kihívásai - cikkajánló

sze, 2013-10-16 12:29
2013. július 1-vel új időszámítás kezdődött a vulkanológiai csoportunk számára. Eredményes pályázat után megkezdte működését 7 szakemberrel az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport, amely lehet talán mondani - robbanásszerű kitöréssel rajtolt! Júliusban az OzoneNetwork egyik műsorában a Vulkánok működése volt a központi téma, majd Kapolcson, a Művészetek Völgye program keretében a Bakony-Balaton Geopark szervezésében alakult meg ismét egy vulkán obszervatórium, hogy az interaktív vulkán-show műsor végén, mindenki szeme láttára, az előrejelzésnek megfelelően látványos tűzhányókitörés zárja az előadást. Két hónapon belül, ezek mellett, 2 tudományos tanulmány végére tettünk pontot és kerültek ezek elfogadásra rangos nemzetközi szakfolyóiratokban (az egyik már online elérhető). Megjelent egy ismeretterjesztő cikk a Természet Világa hasábjain, és már olvasható az MTA folyóiratában, a Magyar Tudományban egy tanulmány a vulkanológia 21. századi új kihívásairól (a cikk pdf formátumban is letölthető).
Merre tovább vulkanológia? Hol a helye társadalmunkban, mi lehet a szerepe a jövőben, segít-e pénzt teremteni, segít-e emberéleteket, javakat megvédeni? Nos, e tanulmányban mindezekre igyekszek választ adni, nem tagadva, saját felfogásomban. A vulkanológia olyan természeti folyamatot kutat, amely a Föld kialakulása óta, azaz mintegy 4,6 milliárd éve formálja bolygónkat. A vulkáni kitörések közvetlen és szoros kölcsönhatásban vannak a környezettel, befolyásolják az élővilágot, átalakítják a felszíni formákat, módosítják a klímát, kihatnak társadalmi folyamatokra. Nincs kétség afelől, hogy ez a jövőben is így lesz. A tudományág 20. századi jelentős fejlődésében nagy szerepet játszottak a tragikus, sokezer halálos áldozattal járó vulkánkitörések (például a Mt. Pelée 1902-es, a Mt. St. Helens 1980-as, a Nevado del Ruiz 1985-ös kitörése). Nagy kérdés, hogy ez vajon így lesz-e a 21. században is? Kell-e majd egy újabb tragikus esemény, ami a vulkanológiai kutatás szerepét, fontosságát megerősíti, ami nagyobb anyagi támogatást indít el a döntéshozók felől? Két évvel ezelőtt, egy viszonylag kis vulkánkitörés komoly társadalmi hatása már ráirányította a figyelmet arra, hogy modern, technológiailag fejlett társadalmunk bizony sebezhető a természeti folyamatokkal szemben, és ez csupán egy jótékony, baráti figyelmeztetés volt. De vajon ki emlékszik már erre?

Vulkánturizmus aktív tűzhányón (balra, Vezúv) és Magyarországon (jobbra, Ság Vulkánösvény, Kemenes Vulkánpark)

Mit adhat a vulkanológia a 21. század társadalmának? Bármilyen meglepő, de akár komoly anyagi hasznot, akár kis és nagyobb térségek gazdasági megerősödését! A tematikus turizmus, ezen belül a geoturizmus és a vulkánturizmus egyre dinamikusabban fejlődő terület. Rövidesen megjelenik Patricia Erfurt-Cooper szerkesztésében egy remek könyv (Volcanic Tourist Destinations - benne a Kárpát-medence vulkanológiai természeti látványosságaival!), ami a korábbi Volcano Tourism c. könyv folytatása. Van-e létjogosultsága a vulkánturizmusnak? Visszafogott becslések szerint is évente közel 150 millió ember látogat el vulkáni területre. Ahova pedig turisták érkeznek, ott pénzt költenek, ott további látnivalókat is szívesen felkeresnek! Vulkánturizmust azonban nem csak aktív vulkáni területen lehet elérni. A turisztikai szolgáltatások egyre több helyen épülnek a vulkáni örökségre, azaz egykor működött tűzhányók természeti szépségére és a vulkáni működés modern eszközökkel való bemutatására. Geoparkok, vulkánparkok, vulkánmúzeumok - ezekben most már a Kárpát-medencében sincs hiány! Két geoparkunk is alapvetően a vulkanológiai értékekre építve kezdte meg működését és 2013-ban, ha nem is úgy, ahogy azt korábban megálmodtam, de mégis megnyitotta kapuit a Kemenes Vulkánpark.

Az elmúlt 1500 év nagy vulkánkitörései, amelyek nyomot hagytak a grönlandi vagy antarktiszi jégtakaróban, azaz globális hatásúak voltak

A vulkanológia társadalmi szerepe kapcsán azonban sokkal inkább a tűzhányó kitöréseket előrejelző, az emberéleteket, anyagi javakat óvó tevékenység jut sokaknak eszébe. Az elmúlt évszázadban e területen is hihetetlen nagy előrelépés történt és további fejlődés várható a következő évtizedekben is. Mindennek ellenére szinte biztosan nem érhetjük el azt a pontot, amikor hátradőlhetünk és azt mondhatjuk: képesek vagyunk előre jelezni vulkánkitöréseket és ezzel védőernyőt tarthatunk sok millió ember fölé. Ez a munka azonban nem haszontalan, bizonyítja ezt számos eset, legutóbb 2010 őszén az indonéziai Merapi kitörését előrejelző és ezzel több ezer vagy akár több tízezer lakos életét megmentő pontos vulkanológiai munka. Tudni kell a határokat, tudni kell az előrejelzés bizonytalanságát, tudni kell a szakembereknek megfelelően átadni az ismereteket, és akkor lehet eredmény! Márpedig ma már több mint 600 millióan, azaz a Föld lakosságának közel 10%-a él olyan tűzhányó közelében, amelynek kitörése be nem látható katasztrófát okozhat, olyat, amilyen még nem történt az emberiség történelmében! Tanulmányomban részletesen írok arról, hogy mekkora anyagi kárt okoztak az elmúlt évtizedek nagy vulkánkitörései, milyen társadalmi hatásaik vannak a globális hatású vulkáni működéseknek, milyen kapcsolat van a vulkánkitörések és a klímaváltozás között, milyen új előrejelzési lehetőségek vannak, amelyek segítik a szakemberek munkáját és hogyan igyekeznek feltárni vulkanológusok a vulkáni kitörések okait.

Következtetések a vulkáni kitörés előtti folyamatokra: az információk a vulkáni kőzetekben vannak! A kristályok évgyűrűhöz hasonló összetételi zónássága utal a magmakamrában megváltozó körülményekre. A kőzettani vulkanológia, mint egy detektívmunka segíti a vulkánkitörések előtt a mélyben zajló folyamatok, a kitörések mozgatórugóinak rekonstruálását.

Hogyan zajlik le egy vulkáni kitörés? Robban vagy ömlik a magma? Mennyi idő telik el a magmatározó friss magmával való feltöltődése és a vulkánkitörés között, milyen gyorsan emelkedik fel a magma? Ezek alapvető megválaszolandó kérdései a vulkáni veszély előrejelzésének. A választ a vulkáni kőzetek, a bennük lévő kristályok hordozzák, amelyek oly mértékben tartalmazzák a képződési körülményekről az információkat, mint a fák évgyűrűi a környezeti változásokról. Egy adott vulkán korábbi működése során keletkezett képződményei fontos tanúi a mélyben zajló eseményeknek, és vallatásukkal képet kaphatunk a jövőben esetleg várható eseményekről, illetve általánosan is következtethetünk a vulkáni működés okaira. A kristályfelbontású kőzettani-geokémiai és vulkanológiai kutatások, amit kőzettani vulkanológiának nevezhetünk, az elmúlt években feltűnést keltő eredményeket hoztak. A kutatások e frontvonalában lévő kérdések megválaszolásához a hazai vulkanológiai vizsgálatok is jelentékeny módon hozzá tudnak járulni, többek között ez vezérli munkánkat a frissen indult MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportban. Nagy megtiszteltetés és egyben felelősség is, hogy a vulkanológiai kutatásaink elismerést kaptak, igyekszünk a jövőben is ennek szellemében dolgozni! Ehhez szervesen kapcsolódnak ismeretterjesztő tevékenységeink is. Legközelebb, szeptember 21-én ott leszünk a budapesti Jövő Hídja rendezvényén egy nagy durranással járó előadással jelenünk meg és természetesen ismét lesz Vulkán nap a szeptember 27-i Kutatók Éjszakája rendezvényen is az ELTE Lágymányosi Campusán és a budapesti főhelyszíni rendezvényen!

A Hónap Vulkán Képe: az alaszkai Veniaminof vulkán

sze, 2013-10-16 12:29
Az izgalmas vulkánkitörések sokszor távoli vidékeken zajlanak, ahol a tűzhányók nem nagy népsűrűségű területeken alakulnak ki és így kisebb veszélyt jelentenek. Ezekről kevesebbet tudunk, ezek a vulkánkitörések ritkábban jelennek meg a hírmorzsák között. A kamcsatkai Tolbacsik kitörése például tavaly november vége óta szakadatlan zajlik látványos lávaömléssel és talán csak most tűnik úgy, hogy esetleg a vége felé tart. A kamcsatkai vulkáni ívre merőlegesen húzódik az Aleuti-szigetív, ahol az Alaszkai-félszigetre felnyúlva közel 100 aktív tűzhányó található. Közéjük tartozik a Veniaminof vulkán, amely június 13. óta a narancs riasztási fokozaton áll (ez alapvetően folyamatos vulkáni működést jelent). Az alaszkai vulkánokról ritka a tiszta kép, mivel többnyire sűrű felhőbe burkolóznak, azonban augusztus közepén az AVO (Alaska Volcano Observatory) munkatársainak sikerült kihasználni a szokatlanul tiszta időt és remek fotókat készítettek. Ebből választottuk ki - tisztán szubjektív szempontok alapján - a hónap vulkán képét, íme:

A Hónap Vulkán Képe: Veniaminof tűzhányó kitörésben. Fotó: G. McGimsey, AVO

A képen a 8x11 km átmérőjű, jéggel borított kalderában kialakult salakkúp látható. A salakkúp tetején lévő kis kúp alakú kiemelkedés a legfrissebb vulkáni működés eredménye. A kürtőből sötét vulkáni hamu áramlik ki, miközben a tűzhányó oldalában láva ereszkedik le a hóval és jéggel kitöltött, szürke hamuval fedett kaldera belsőbe. A lefelé nyomuló forró láva felolvasztja a jeget, aminek következtében fehér gőzfelhő emelkedik fel, miközben a megolvadó jégtest az olvadás következtében zsuorodik, behorpad és a kontaktus körül karéjos törések alakulnak ki.
A nyári kitörésről további különleges képek is készültek, következzen tehát a "királynői kíséret":

A Veniaminof nyári (augusztusi) kitörésének további remek fotói. Fotók: G. McGimsey, AVO (fent), alul balra: NASA, alul jobbra: G. McGimsey, AVO

A Veniaminof vulkán nevét Ivan Popov Veniaminov, orosz ortodox misszionáriusról kapta, akinek nagy szerepe volt az aleuti nyelv és néprajz leírásában. A tűzhányó Alaszka egyik legmagasabb vulkánja, széles kalderája mintegy 3700 évvel ezelőtt alakult ki egy hatalmas robbanásos kitörés következtében. Azóta a vulkáni működés a beszakadásos kaldera belsejében zajlik. A képen is látható salakkúp már 300 méter magasra emelkedik ki a jégmezőből. Az AVO legfrissebb jelentése szerint a vulkáni működés továbbra is tart. A kitörést sötét vulkáni hamufelhőt eredményező robbanásos kitörések és lávaöntés jellemzi.

Hamuval borította be Kagoshimát a Sakurajima erőteljes robbanása

sze, 2013-10-16 12:29

A Kagoshima Local Meteorological Observatory által készített kép a Sakurajima fölé tornyosuló kitörési felhőről (forrás: Baltimoresun.)

Úgy tűnik, alig várta a Sakurajima, Japán és a Föld egyik legaktívabb tűzhányója, hogy véget érjen a IAVCEI konferencia - a vulkanológusok legfontosabb találkozója - az alig 10 km-re lévő Kagoshimában. Miután minden lenyugodott körülötte és nem meredt rá több száz vulkanológus szeme nap mint nap, úgy döntött végre elengedheti magát és fújhat egy nagyot. A tűzhányó örömében az elmúlt évek legerőteljesebb robbanását mutatta be múlt vasárnap délután (2013. 08. 18.). A robbanás a 2009-óta hiperaktív Showa kráterben történt. A kitörési felhő 5 km magasra emelkedett, a "The Japan News" írása szerint 1955-óta ez volt a legmagasabb kitörési felhő, amely a Showa kráterhez kötődik. A robbanás ereje fél méter átmérőjű bombákat repített 1.3-1.8 km távolságba. A kitörés során a tűzhányó oldalán egy  piroklaszt sűrűség ár zúdult le, amely 1 km távolságba jutott.A hamufelhőt a szél nyugati irányba sodorta, így nem sokkal a robbanás után Kagoshima fölé érkezett és a szép, napfényes égbolt hamarosan elsötétedett, ahogy a várost belepte a sűrűn hulló vulkáni hamu. Gomolygó hamufelhő közeledik Kagoshima fölé. (forrás: Kazuhiro Shiozaki)A hamuhullás elsősorban a vasúti közlekedésben okozott fennakadást. Az emberek a szájukat és orrukat eltakarva, esernyővel közlekedtek az utcán, hogy megvédjék magukat az apró szemű vulkáni hamutól. A vulkáni hamu nem csak azért veszélyes, mert 2 mm-nél kisebb szemcsékből áll, hanem azért is mert jórészt üvegessé dermedt kőzetolvadék alkotja. Tehát olyan mintha apróra zúzott üvegport lélegeznénk be. Az autóvezetők felkapcsolták a fényszóróikat a rossz látási viszonyok miatt, és néhányan azt nyilatkozták, hogy olyan érzés volt vezetni, mint amikor egy téli estén sűrűn hullik a hó - írta a The Japan times. Hétfőn elkezdték megtisztítani a várost, a munkálatok napokig eltartanak. A Sakurajimán az elmúlt években ritkán tapasztaltak ekkora kitörést, de a történelmi idők során jóval erőteljesebb kitörések is történtek már. Az elmúlt évszázadból az 1914-es kitörést érdemes kiemelni, ami VEI 4-es erősségű volt és Japán egyik leghevesebb vulkánkitöréseként tartják számon a történelmi időkben feljegyzettek közül. Akkor 10 km magasra emelkedett a hamufelhő a kitörés első fázisában és még 20 km-re a tűzhányótól is kb. 1 m vastagon fedte be a tájat a sűrűn hulló hamu. A kitörést jelentős láva effúzió is kísérte. A felszínre nyomult láva feltöltötte a korábbi vulkáni sziget és az Oosumi félsziget közötti 400 m széles csatornát, így a Sakurajima összekapcsolódott a szárazfölddel. A mostani robbanás tehát főként a kedvezőtlen széljárás miatt keltett nagy figyelmet és jól példázza, hogy egy vulkáni skálán mérve kisebb kitörés is milyen jelentős nehézségeket okozhat.A kitörésről számos kép készült, érdemes megnézni az Alex által javasolt oldalt, ahol különböző irányból készült webkameraképeket közölnek a kitörésről, amelyek szépen mutatják a piroklaszt sűrűség árat. A kitörésről készül jelentés szintén elérhető és a képek miatt azt is érdemes megtekinteni. Rengeteg képet tettek közzé a twitteren is. A videó összefoglalók jól érzékeltetik milyen állapotok uralkodtak a hamuhullás során Kagoshimában.







A Kagoshimára telepedő sűrű, fullasztó vulkáni hamufelhőn épp csak átszüremkedik a napfény (forrás: Twitter).





További képek a kitörési felhőről és a vulkáni hamuval borított Kagoshimáról:
 
Forrás: Kagoshima Local Meteorological Observatory felvétele, újra közölte a businessinsider. forrás: twitter
Forrás: twitterForrás: wakamiya/twitter
Forrás: wakamiya/twitter
Forrás: twitterForrás: twitter
Forrás: inhabithouseForrás: twitter








A Paluweh (Rokatenda) vulkán tragikus kitörése

sze, 2013-10-16 12:29
Augusztus 10-én, hajnalban az indonéziai Paluweh (más néven Rokatenda) tűzhányón a 2012. októbere óta megszokott kitörés zajlott, azonban ezúttal a vulkáni működés tragikus kimenetelű volt. A robbanásos kitöréshez ezúttal izzó gázokból, vulkáni kőzetdarabokból és vulkáni hamuból álló piroklaszt-ár is kapcsolódott, ami nagy sebességgel rohant le a vulkán oldalán és legalább 5 ember (3 felnőtt és 2 gyerek) halálát okozta a tengerparton. Elmenekülni esély nem volt, mivel ez a legveszélyesebb vulkáni kitörési folyamat előre nem jelezhetően történik és nagyon gyorsan zajlik. Aki pedig bekerül egy ilyen izzófelhőbe, az pillanatok alatt elveszti életét!

A Palue szigeten található Paluweh tűzhányó 2013. február 12-én készült űrfotója. A képen jól látható, hogy a sziget déli oldala a legveszélyesebb és itt piroklaszt-ár (pyroclastic flow) friss üledéke is felfedezhető. Fotó: NASA

A tűzhányó egy kicsiny (8 km széles) szigeten, Palue szigetén található Flores szigete közelében. A szigeten mintegy 10 ezer ember él, az elmúlt év októbere óta zajló vulkáni kitörések következtében azonban már több százan hagyták el otthonukat. Bár az ismétlődő kitörések miatt egy 3 km széles veszélyzónát alakítottak ki az indonéz vulkanológusok, a helyiek sokszor nem vesznek tudomást erről. Ez a tragikus eset is a tiltott veszélyzónában történt... A tűzhányó pedig valóban a veszélyes, kiszámíthatatlan vulkánokhoz tartozik. A tűzhányót több lávadóm, azaz nehezen kitüremkedő lávából kialakult kúp alakú vulkáni forma együttese alkotja. 900 méter széles kráterében jelenleg is zajlik lávadóm kitüremkedés. Az ilyen lávadóm sok esetben eldugaszolhatja a kürtőt, ami erőteljes robbanásos kitörést okozhat és ehhez nem ritkán kapcsolódhat piroklaszt-ár is. Hasonlóan erőteljes és nagyon veszélyes, piroklaszt-árak lezúdulásával járó kitörés történhet akkor is, amikor ennek a lávadómnak a meredek, instabil oldala hirtelen leomlik (ilyen történt például augusztus 5-én). Vélhetően egy ilyen vulcanoi-típusú kitörés zajlott most is, ami mintegy 4 órán keresztül tartott. A vulkáni hamufelhő mintegy 2 km magasra emelkedett, azonban az ebbe bekerülő izzó lávakőzet darabok miatt a kitörési felhő hirtelen olyan tömegű lett, ami már nem tudott felemelkedni, hanem összeroskadt és a vulkán oldalán zúdult le.

A Paluweh tűzhányó 2013. augusztus 10-i halálos piroklaszt-árja. Fotó: AFP Getty Images



Látványos vulkánkitörés a Kagoshimában zajló nemzetközi vulkanológiai konferencia közelében.

p, 2013-08-02 12:01
Tegnap este, helyi idő szerint 20:02-kor egy erőteljes vulcanoi-kitörés történt a japán Sakurajima tűzhányón. A kitörés előtt több órán keresztül nem észleltek semmit a vulkánon, ami ezen a hiperaktív tűzhányón szokatlannak mondható. A vulcanoi-típusú működésre jellemző, ágyúlövésre emlékeztető, erőteljes hanghatással járó robbanásos kitörés során közel 4 km-re emelkedett fel a gomba-alakú kitörési hamufelhő és a környéken több órán keresztül hamueső hullt. A vulkáni hamufelhőben a szokott villámok cikáztak, a látványos eseményt az alábbi felvételek örökítették meg.

Látványos vulkánkitörés a IAVCEI konferencia szomszédságában. Fotók: VolcanoDiscovery és Michael Ross

Az erős kitörést további kisebb kitörések követték. Ez a látványos vulkáni működés megadta az alaphangját az éppen a közeli Kagoshimában szombaton kezdődött nagy nemzetközi vulkanológiai konferenciának. A vulkanológusok nemzetközi szakmai szervezete, a IAVCEI (International Association of Volcanology and Chemistry of the Earth's Interior) legnagyobb konferenciájának fő témaköre a vulkáni veszély előrejelzés. Az egyes szekciók négy nagy témakör köré csoportosulnak: (1) magmás folyamatok; (2) Vulkáni folyamatok megfigyelése; (3) Vulkáni kitörési típusok jellemzése; és (4) Vulkáni veszély, környezeti hatások. A konferenciát bevezető egyik plenáris előadás pont a Sakurajima kitöréseinek előrejelzésével foglalkozott, amiről Masato Iguchi, a Sakurajima Volcano Research Center igazgatója beszélt.

Több légitársaság is törölte járatait a Popocatepetl erősödő kitörése miatt

p, 2013-08-02 12:01
Frissítés  (07/09, 16:06)

Egy kisebb robbanás. 2013. 07. 09.Az elmúlt napokban némi változás észlelhető a Popocatepetl működésében. A szeizmikus aktivitásra már nem jellemző a korábban tapasztalt intenzív, nagy amplitúdójú földremegés. Továbbá a tegnapi nap volt az első a jelenlegi kitörési epizód során, amikor nem detektáltak kiterjedt kén-dioxid gazdag kitörési felhőt a tűzhányó körüli térségben. A vulkáni működést ugyanakkor továbbra folyamatos hamu és gáz kibocsájtás jellemezi (~3 km magas kitörési felhővel), amit kisebb robbanások tarkítanak. A kitörési felhő csekély mennyiségű hamut tartalmaz, inkább vízgőz és gázok alkotják, ám az időszakos robbanások során jelentősen nő a hamutartalma. Mára kitisztult az idő és a webkamerák képein láthatjuk a tűzhányó működését. A kráteréből jelenleg is kis hamutartalmú gázfelhő tör fel, amelyet időközönként robbanások kísérnek (Forrás: CENAPRED jelentések).
Izgalmas fejlemény, hogy az elmúlt napokban tett újabb légi megfigyelés során a helyi vulkanológusoknak sikerült bepillantani a kráterbe és megfigyelni, hogy friss, viszkózus magma nyomult a felszínre. A kevéssé folyós láva egy új lávadómot hozott létre a kráteren belül, amelynek átmérője már 250 méter. Az új lávadóm építő ciklus jól magyarázza a vulkán mostani aktivitását. A friss magmafelnyomulás felelős az elmúlt napokban tapasztalt erőteljes kéndioxid kibocsájtásért és az intenzív földremegésekért is. Az időszakos robbanások szintén gyakori jellemzői a lávadómépítő tűzhányóknak. A frissen felnyomuló magmában a gázok kiválása időszakonként olyan gázfelhalmozódást okoz a kürtőben, amely robbanásokhoz vezet.

A Popocatepetl kráteréből feltörő hamu és gáz felhő. 2013. 07. 09. (Forrás: CENAPRED)

Frissítés  (07/07, 20:49)

1. ábra (forrás: NOAA)2. ábra (forrás: Mexico SSN)  Helyi idő szerint július 6-án este ismét erőteljes földremegést jeleztek a szeizmométerek (2. ábra), amit robbanások sorozata és intenzív hamu és gáz kibocsájtás kísérhetett. A napok óta tartó fokozott vulkáni aktivitás miatt egy szinttel emelték a készültségi szintet a tűzhányón (3. fázisra a sárga szinten belül).
A kitörések alkalmával 3 km magas hamu és gáz felhő emelkedik a kráter fölé. A légköri kéndioxid koncentrációt jelző műhold felvételén látszik (1. ábra), hogy továbbra is jelentős a gázkibocsájtás a tűzhányón. A nagy méretű kitörési felhő északi irányba sodródik.
A felhős idő továbbra is nehezíti a kitörés közvetlen megfigyelését. A július 5-én tett légi megfigyelés során készített videofelvételeknek köszönhetően azonban kapunk némi ízelítőt a vulkáni működés jellegéről. A videó első és utolsó fél percében látható a kráterből feltörő szürke hamu és gázfelhő. Az első fél perc során megfigyelhető a vulkán oldalára frissen kihullott tefra, amely szürkére színezi a csúcsrégiót borító havat. A videó középső részén közeli felvételek láthatók a kráterről. Az infrakamera képei nagyszerűen mutatják, hogy a hamukibocsájtás mellett a kürtőből tűzijátékszerűen lövellnek ki az izzó vulkáni bombák.
Íme a videófelvétel:
 


Frissítés (07/06, 1:06)
Nem csendesedik a tűzhányó. Rosszak látásviszonyok de a légköri kéndioxid koncentráció változása világosan mutatja a helyzetet. Az elmúlt 24 órában továbbra is jelentős mennyiségű kéndioxidot bocsájtott a légkörbe a Popocatepetl. A kéndioxid felhő jóval nagyobb kiterjedésű, mint az előző napi felvételen (megj.: a kéndioxid felhő elterjedése nagyjából megfelel a kitörési felhő (vulkáni hamu és gázok) elterjedésének). A szeizmogramon szintén látható az intenzív vulkáni működés. Bár a földremegés fluktuáló, az elmúlt 7-8 órában a korábbiaknál is intenzívebb földremegést detektáltak.

A tűzhányó által kibocsájtott kéndioxid felhő (kitörési felhő) elterjedése (forrás: NOAA). Alatta a szeizmogram (forrás: Mexico SSN).  Eredeti bejegyzés:

Az elmúlt napokban ismét felerősödtek a kitörések a mexikói Popocatepetl tűzhányón aminek hatására több amerikai légitársaság is törölte járatait. Helyi idő szerint július 3-án délután intenzív földremegést detektáltak és megkezdődött az újabb kitörés epizód. Az éjszakai képeken látható, hogy a kráterből izzó vulkáni bombák záporoztak és folyamatos volt a hamukibocsájtás. A tűzhányó fölé tornyosuló szürke hamufelhő egészen 8 km-es magasságba emelkedett. A környező településeken gyenge hamuhullás volt tapasztalható. A legfrissebb CENAPRED jelentések szerint a helyzet nem sokat változott az elmúlt bő két napban. A földremegés intenzitás fluktuáló, de a hamu- és gázkibocsájtás továbbra is folyamatos. Ma az időjárási körülmények miatt csak időszakonként lehetett szabad szemmel megfigyelni a kitörést. Eddig majdnem száz kisebb robbanást észleltek ezen kitörési epizód során. Bár néhány légitársaság nem indította el a járatait, Mexikó-város nemzetközi repülőtere üzemel
A tűzhányó jelenlegi aktivitás nem jelent különösebb eltérést a az elmúlt hónapokban látott fluktuáló működéstől, amelyet időszakonként erősebb, majd gyengébb periódusok jellemeznek. Egyelőre nem tapasztalhatók olyan jelek, amelyek arra utalnának, hogy fokozódik a vulkáni működés és a tűzhányó lassan egy jóval hevesebb, robbanékonyabb arcát mutatja majd nekünk. Szerencsés esetben a webkamerákon keresztül magunk is követhetjük az eseményeket. Ajánlom mindenkinek a volcanodiscovery honlapját.

A Popocatepetl működésének jellemző képei: A kráterből feltörő szürke hamufelhő (felső) és a kráter peremére hajított izzó vulkáni bombák (alsó) (Forrás: CENAPRED).   


 A kitörés felerősödését jelzi a kén-dioxid legköri koncentrációjának növekedése a tűzhányó körül (alsó) és az intenzív földremegés(felső) (forrás: NOAA, Mexico SSN).

Felkerült az Etna az UNESCO Világörökségi listájára!

p, 2013-08-02 12:01
Egy rövid, de fontos hír a tűzhányók világából ezen a forró, tüzes napon: Jankovics Évi az imént tette fel a Legfrissebb rövidhírek rovatba a friss információt, miszerint az Etna felkerült az UNESCO Világörökségi listájára! Úgy gondoltuk, hogy ez van olyan izgalmas és közérdekű hír, hogy ezt a főoldalon érdemes itthon is hírül adni (Évi most nem tud ékezetes betűket használni, így én ezzel segítek be :-)), íme:
A mai napon az Etna tűzhányó felkerült az UNESCO Világörökségi listájára!! A napokban gyűlt össze a Világörökség Bizottság és jelenleg is tart a 37. ülésszak Kambodzsában. Ezen az ülésen az Etna tűzhányót a "Föld egyik legemblematikusabb és legaktívabb tűzhányójaként" definiálták. A részletes indoklás az UNESCO honlapján olvasható.


Etna, a fenséges, a "tüzes" és a megismerésre hívogató... Fotók: Boris Behncke

Az értékelés kiemeli, hogy az Etna mintegy 500 ezer éve tartó közel folyamatos működése nagy mértékben befolyásolta és befolyásolja a vulkanológia, a geofizika és egyéb földtudományok fejlődését. A sokféle, jól megközelíthető vulkáni képződménynek (csúcskráterek, salakkúpok, lávafolyások, Valle del Bove) köszönhetően az Etna tökéletes célterület és célállomás mind a kutatás, mind az oktatás és természetesen a turizmus szempontjából is.
Etna Mamma - Grazie és Gratulálunk!!

Laki kitörés 230 éve...

p, 2013-08-02 12:01
A június számunkra, egyetemi oktatóknak mindig az év egyik legelfoglaltabb hónapja, hiszen folyamatosan kell vizsgáztatnunk, államvizsga, mester szakos felvételi, doktori iskola felvételi bizottságban való részvétel tölti ki a naptárunkat, amihez persze egyéb kötelezettségek is társulhatnak. Így van ez most is, de az élet azért közben nem áll meg, hiszen június 8-án volt 230 éve, hogy Izland déli részén szó szerint több kilométer hosszban megnyílt a föld és elkezdődött az elmúlt évszázadok egyik legnagyobb környezeti hatású vulkánkitörése. Az alábbiakban részben a Vulkánok c. könyvembenírtak alapján, részben egy korábbi blogbejegyzésem ismételt közlésével emlékezem meg erről az eseményről. A vulkáni működésről részletesen írtam a Természet Világa 2008. évi II. különszámában is, amelynek anyaga letölthető. Úgy vélem, e vulkánkitörés kimeríthetetlen tanulsággal szolgál mind a mai napig, nem véletlenül jelenik meg most is oly sok írás erről több helyen és ezért gondoltam, hogy újraközlöm a másfél évvel ezelőtt írt bejegyzésemet - mert nem árt tudni...!

230 éve Izland déli részén megnyílt a föld és izzó láva spriccelt ki, majd öntött el tekintélyes területet

Bő 200 évvel ezelőtt, 1783 tavaszán földrengések rázták meg Izland déli részét. Az ilyen jelenségek nem ritkák ezen a tájon, az emberek hozzászoktak ehhez. Ez alkalommal azonban sokakban ébredt némi félelem. Az 1700-as években ugyanis több nagy vulkáni kitörés zajlott a szigeten. Az 1783 nyarán történtekről Jón Steingrímsson tiszteletes (akit aztán „Tűz-plébánosnak” neveztek el) napi részletességgel lejegyzett naplójából nyerhetünk képet. Ebben kibontakozik egy hatalmas lávaöntő kitörés folyamata és annak helyi lakosságra gyakorolt hatása. Naplóját Steingrímsson így kezdte: “1783. június 8-án, Pünkösd reggelén tiszta, csendes idő volt, azonban 9 órakor egy fekete felhő emelkedett fel a Siða terület farmjaihoz közel eső hegyek irányában. A hulló hamuszerű szemcsék olyanok voltak, mint az égett szén. Emellett, hajszerű anyag is esett, amit a kézben könnyen szét lehetett morzsolni [megj.: Pele haja]. A vulkáni hamuanyag beborította a teljes Siða térséget úgy, hogy a földön a lábnyomok is megmaradtak. Sötétség borult a tájra és otthonokra. Az eleredő eső sós és kénszagú volt, marta a szemet, csípte a bőrt. A leveleket átégette és apró lyukakat hagyott rajtuk. A frissen nyírt birkák bőrén szintén égési nyomokat lehetett megfigyelni… A földfelszín feldomborodott, majd kettévált… Lángok és tüzek csaptak fel a kialakuló dombocskákból. Nagy kőzetdarabok emelkedtek a magasba és hulltak vissza nagy csattanással, tüzes fellángolással. Emellett homok [megj.: lapilli], gáz és füst lövellt ki. Oh, milyen ijesztő nézni Isten haragjának jeleit és megnyilatkozását!” 1783. június 8-án a történelmi idők egyik legnagyobb lávaöntő kitörése kezdődött Izland déli részén a Vatnajökull hatalmas jégsapkájától nyugatra. A kitörést néhány hetes földrengés sorozat előzte meg, majd június 8-án egy erős rengés kíséretében, ahogy az a tiszteletes leírásában is megjelenik, több kilométer hosszan, szó szerint, megnyílt a föld! Hatalmas, sötét vulkáni hamufelhő tört fel, majd egy több mint 1000 méter magas lávaszökőkút csapott ki egy kürtőből. A Nap vérvörös színűre változott, fojtó gázok terjedtek szét a levegőben, az emberek és állatok szemét, bőrét marta a kénsavas levegő és csapadék.

A történelmi idők legnagyobb lávafolyásainak helyszíne. A Laki lávaöntés 1783-84-ben 15 köbkilométer mennyiségű bazaltos kőzetolvadékot hozott a felszínre.

Steingrímsson naplójában június 12-én a következő bejegyzések szerepelnek: „Izland egyik legnagyobb folyója, a Skaftá hozama az elmúlt napokban egyre csökkent, majd a mély völgy teljesen kiszáradt. A mai napon hihetetlenül hangos recsegő, zörgő, csattogó zajjal az izzó rézhez hasonló színű lávafolyam hullámzott le a völgyben, aminek hozama hasonló volt a Skaftá folyóéhoz. A láva olymértékben kitöltötte a folyó völgyét, hogy egészen a peremig ért. A gyorsan lezubogó lávaáradat beborította az apátsághoz tartozó földeket és legelőket, elpusztította a környező farmokat. A föld folyamatosan remegett, olyan zaj volt, mintha folyamatosan ágyúk dörögnének. Éjszaka egy percet sem lehetett nyugodtan aludni.
Június 12-én a Skaftá folyó völgyében tehát már nem víz csobogott le, hanem hasonló sebességű izzó lávafolyam! A következő 45 nap hullámszerűen érkező lávaáradatai teljesen feltöltötték a korábban 100 m mély folyószurdokot. A több mint 25 km távolságba eljutó bazalt láva több farmot és megművelt területet betemetett. A lávaöntést időszakonként hatalmas robbanásos kitörések szakították meg, amelyek során a vulkáni hamu 10-13 km magasságba emelkedett. A hasadék pedig továbbnyílt északkelet felé. Augusztus 9-én a Fljótshverfi folyó völgyében ereszkedett le a lávafolyam és mintegy 20 km távolságba jutott el. A láva szakaszokban, hullámokban haladt előre, amit az ingadozó magma kiömlési ráta irányított. Az első lávafolyások olykor vízzel telített, mocsaras területen haladtak keresztül, ahol a forró láva és a vizes üledék keveredése kisebb robbanásos feltöréseket okozott és különleges, gyökértelen (azaz kürtő nélküli) vulkáni kúpokat hozott létre. Később, a lávaöntés már csak a hegyi, magasan fekvő területre koncentrálódott.
A vulkáni működés nyolc hónapon keresztül tartott, ebből azonban az első néhány hét volt a legintenzívebb. Ekkor került felszínre a teljes lávatömeg 40%-a. A vulkáni kitörés 10 szakaszban zajlott, mindegyiket egy újabb hasadék felnyílása és egy rövidéletű, 1-2 napos, robbanásos kitörési fázis vezetett be, ami után bőséggel ömlött ki a bazaltos láva. Bár a kitörés alapvetően lávaöntéses volt, a robbanásos vulkáni működés nagysága sem volt elhanyagolható. A tefra anyag 7000 km2 területet borított be, térfogata meghaladta a Hekla 20. századi kitöréseinek összmennyiségét! A vulkáni hamu és a jelentős mennyiségű kén-dioxid gáz bejutott a sztratoszférába és több éves klimatikus változást okozott az északi féltekén . A 27 km hosszú hasadék mentén végül 140 vulkáni kúp nőtt ki.
A Laki kitörés a történelmi idők második legnagyobb lávaöntő eseménye volt. Az első helyet a 934 és 940 között zajló Eldgjá tartja, ami szinte ugyanott történt, ahol a Laki hasadék húzódik. Akkor néhány év alatt 18 km3 láva folyt a felszínre, a Laki esetében 8 hónap alatt közel 15 km3. Mit is jelent ez a számérték? A Laki kitörés bazalt lávája több mint hétszer akkora, mint a Balaton teljes vízmennyisége! A hawaii Nagy-szigeten 1983 óta, azaz 30 éve zajló folyamatos lávaöntés pedig mindeddig kevesebb, mint 2,5 km3 lávát produkált! A Laki kitörés intenzitása tehát rendkívül nagy volt, a kezdeti kitörési szakaszban másodpercenként 5000-6600 m3 láva ömlött a felszínre! Hihetetlenül nagy számok ezek, nem véletlenül nevezik az ilyen vulkáni kitöréseket árbazalt kitörésnek.


A 2011. szeptember 27.-i blog bejegyzésem újraközlése:

Mit hoz a jövő? - mit hoz egy a társadalom számára váratlan vulkáni kitörés? Régóta foglalkoztat ez a kérdés, a legutóbbi bejegyzésem is e problémakör körül forgott és már akkor jeleztem, hogy rövidesen visszatérek e témára egy új tanulmány kapcsán. A leedsi egyetem munkatársainak és az együttműködő kutatók tanulmánya az előző héten [megj.: 2011. szeptember elején] jelent meg, amelyben egy Laki-nagyságú kitörés mai Európára gyakorolt hatását elemzik.
A Laki hasadék 1783. június 8-án nyílt fel és 8 hónapon keresztül ömlött ki a bazaltos kőzetolvadék, miközben olykor több kilométer magasra csaptak fel a robbanásos kitörések kén-dioxidban és fluorban is gazdag hamufelhői. A vulkáni működés következtében Európára fojtó, száraz köd szállt, a társadalmi következmények tragikusak voltak.

1783 nyarán megnyílt a föld Izlandon és 8 hónapon keresztül hihetetlen mennyiségű bazalt láva ömlött a felszínre.


A vulkáni működés során 122 millió tonna kéndioxid került a levegőbe, ami meghaladja az emberiség által 2005-ben kibocsátott teljes évi kéndioxid mennyiséget (115 millió tonna) és hatszorosa a Pinatubo 1991-es kitörése során felszínre került kéndioxid mennyiségnek. 1783 nyarán jelentősen megugrott számos országban a halálozási arány, ami a vulkáni szmognak és az akkori időjárási viszonyoknak, azaz a nyári hőségnek volt tulajdonítható. Mi lenne, ha ez a kitörés most vagy a közeljövőben következne be? Erről szól Anja Schmitt és munkatársainak tanulmánya.
Mindenekelőtt, fontos tudnunk azt, hogy mi az esélye egy ilyen jövőbeli kitörésnek, van-e egyáltalán ennek tudományos alapja! Nos, az elmúlt 1150 évben 4 nagy lávaöntő kitörés volt Izlandon: Eldgjá 934-938-ben 20 köbkilométer láva, Hallmundarhraun kb. 950-ben 8 köbkilométer láva, Frambruni a 13. században 4 köbkilométer láva és 1783-84-ben a Laki kitörés 15 köbkilométer lávát produkált. Átlagosan tehát kb. 290 évente történik egy ilyen esemény, bár látjuk azt is, hogy ez lehet rövidebb és hosszabb időszak is, mindenképpen ami fontos az az, hogy Izlandon előfordulhatnak még a jövőben is újabb árbazalt kitörések, ezek hatásával tehát foglalkozni kell!
A vulkáni működés során a levegőbe kerülő kéndioxid egy része felszínközelben marad, másik része pedig a sztratoszférába kerül. A kéndioxid reagálva a vízgőzzel kénsav aeroszollá alakul, olyan szemcsékké, amelyek mérete nanométer nagyságú (1 nanométer a milliméter milliomodrésze). A sztratoszférába bekerülő kénsav aeroszol felhő hosszú ideig, akár évekig megmaradhat és globális éghajlati változásokat okoz, míg az alsó légrétegekben lévő kénsavas felhő a vulkán - akár néhány ezer kilométeres - környezetében jelent egészségügyi kockázatot. Ez teljesen más eset, mint ami tavaly az Eyjafjallajökull kitörés során történt. Itt nem a légkörbe jutó vulkáni hamu okozza a veszélyt, hanem a vulkáni gázok!
Az immunológiai vizsgálatok egyértelmű kapcsolatot találtak a levegőszennyezés (különösen a 2,5 mikrométernél kisebb szemcsékből álló szennyezés) és a halálozási arány között. Az icipici szulfátrészecskékből álló levegőszennyezés különösen veszélyes, megnövelheti a megbetegedéseket, növelheti a halálozások számát. Egy kén-gazdag magma kitörése, amire számos példa volt a múltban Izlandon is, hirtelen emelheti meg a levegő kénsav szennyezését, amire a modern időkben nem volt példa. Fontos tudni azt, hogy a kénsavas felhő (avagy vulkáni szmog) elterjedése sokkal nagyobb lehet, sokkal nagyobb területet érinthet, mint magának a vulkáni hamunak az elterjedése! Az emberi egészségre gyakorolt közvetlen káros hatása mellett pedig számos további környezeti veszélye is lehet, mint például állatok és növények pusztulása, aminek következményei beláthatatlanok. Nem hiába való tehát, ha a szakemberek, továbbá a döntéshozók és a társadalom is e kérdéssel foglalkozik, ilyen eseményekre is készít stratégiát!

A megnövekedett halálozás száma Európában egy Laki-típusú kitörés esetén, a kitörést követő évben. Forrás: Scmitt és munkatársainak tanulmánya a PNAS folyóiratban


A kutatócsoport modellszámításai szerint Európában mintegy 150 ezer ember áldozattal járna egy Laki-típusú kitörés légszennyezési hatása. Ebben csak a szív- és tűdőbetegségek és az ezzel kapcsolatos halálozási esetek vannak és nem szerepelnek a további lehetséges járulékos veszélyforrások... A megnövekedő halálozási szám pedig egész Európát érintené (gondoljunk abba is bele, hogy a Kárpát-medence ennek különsen kitett lehet, mivel itt a szenyezett levegő hosszabb ideig is megülhet!)!
Mielőtt sokan a sötét jövő felfestését látnák és világvége hangulatba kerülnének, fontos hangsúlyoznom, hogy tudnunk kell ezekről a kis valószínűségű, de nagy hatású események lehetséges hatásairól is, mert egyszer majd egy generációnak szembe kell nézni ezekkel és nem tudjuk még azt, hogy mikor. A tudás viszont segíthet a felkészülésben!

Nem hoz jégkorszakot még egy hatalmas vulkánkitörés sem!

p, 2013-08-02 12:01
Könnyű földtudományi témában „színes”, megborzongató hírt közreadni, hiszen hazánkban olyan mértékben háttérbe van szorítva a természetföldrajzi oktatás, földtani pedig egyáltalán nem létezik, hogy tulajdonképpen kontrollálatlanul jelenhet meg szinte akármi ebben a témában. Ehhez csak valahol a világban meg kell jelenni egy hírnek, hivatkozva mondjuk csak egyszerűen tudósokra vagy japán, brit, amerikai, esetleg éppen osztrák tudósra és akkor már igyekeznünk kell ezt a magyar médiába is átvenni. Így lesz aztán hátborzongató jövendölés szupervulkáni kitörésről, ráadásul Európa szívében, egy adott vulkán, mondjuk a Fuji küszöbön álló kitöréséről, a széndioxid egyedülálló szerepéről a klímaváltozásban és így tovább...
Nos, ezen a hétvégén sem maradtunk ilyen hír nélkül! Az MTI híradását több média átvette, természetesen hangzatos címekkel: „Hatalmas vulkánkitörést jósol a tudós”, illetve „Jégkorszakot hozhat egy hatalmas vulkánkitörés”. A hír alapja Wolfgang Vetters a Salzburgi Egyetem Geológiai és Paleontológiai Intézetének geológusának előadása a bécsi Természettudományi Múzeumban. A valósághoz hozzátartozik, hogy Dr. Vetters nem vulkanológus, mégcsak nem is vulkáni kőzetekkel foglalkozó szakember (egyébként a Salzburgi Egyetemen ismereteim szerint nincs is ilyen intézet, Vetters feltehetően a Földrajzi és Földtani tanszéken dolgozik), kérdés, hogy előadásában milyen módon és milyen adatok alapján érintette a kérdést.

A 74 ezer évvel ezelőtti Toba kitörés vizionálása a BBC ismeretterjesztő filmjében. Ez volt az elmúlt 100 ezer év legnagyobb vulkánkitörése, de ez sem indított el jégkorszakot!

Maga a hírről csak röviden:
1. Vulkánkitörés nem okoz jégkorszakot! Ismereteink szerint nem járt sem a Tambora 1815-ös kitörése (az a 14. és 19. század közötti ún. kis jégkorszak vége felé történt, a vulkáni működést követően 1816-ban nyár-nélküli év volt, de a hatás nem tartott tovább néhány évnél), sőt az elmúlt időszak legnagyobb vulkánkitörése, a Toba 74 ezer évvel ezelőtti szupervulkáni működése sem indított el jégkorszakot! Ugyancsak nincs bizonyíték arra, hogy akár a Yellowstone akármelyik hatalmas vulkánkitörése vagy a Taupo vulkáni terület nagy vulkánkitörései okoztak volna számottevő, évtizedes időléptékű változást a klímában! Nincs kétség afelől, hogy bizonyos vulkánkitöréseknek lehet hatása a klímára, okozhatnak globális hőmérsékletcsökkenést, azonban ez legfeljebb néhány évig tart és messze nem indítanak el jégkorszakot!
2. "A kitörést előre jelző földmozgások egyre gyakoribbak: ilyenek voltak az Indiai-óceán félelmetes cunamikat kiváltó rengései 2004-ben, valamint a 2011-es új-zélandi földrengés." idézik az osztrák geológust. Elnézést, de nem tudok mást mondani rá, hogy BADARSÁG! Nincs arra utaló adat, hogy a földrengések száma vagy erőssége növekedne, nem beszélve arról, hogy ezeknek SEMMI KÖZE nincs a vulkáni működéshez, ezek messze nem kapcsolódnak vulkánok alatti folyamatokhoz. Mindkét földrengés tisztán lemeztektonikai okokkal magyarázható, ezek nem indítottak be sehol sem vulkáni működést és nem fognak a jövőben sem!! Amennyiben lesz, mert lehet, nagyobb vulkánkitörés akár Indonéziában vagy Új-Zélandon, az nem e földrengések miatt fog bekövetkezni!
3. Ezt követően újabb idézet Vetterstől: "A földrengés azt jelenti, hogy a kontinentális kéregben feszültség lépett fel, amely bármikor okozhat vulkáni tevékenységet. Krisztus után 63-ban Pompejit földrengés rombolta el, 79-ben pedig kitört a Vezúv. A földkőzetek és a vulkáni aktivitás összefüggésének ez a leghíresebb, ám korántsem az egyetlen példája". Csak visszafogottan tudom ismét kommentálni: BADARSÁG! A vulkáni működés természetszerűen együttjár földrengéssel, de ez NEM jelenti azt, hogy a földrengésekhez egyértelműen vulkánkitörést kell társítani! Erre semmi, de semmi bizonyíték nincs, akárhogy is igyekeznek néhányan ezzel riogatni! A Vezúv esetében zajlott 63-as földrengés és 79-es vulkánkitörés között sincs egyértelmű kapcsolat! Kérem szépen, 16 év zajlott le a két esemény között, a térség alapvetően földrengés veszélyes tektonikai okokból is. A két esemény között ok-okozati összefüggés biztosan nincsen, azaz semmiféle példát, bizonyítékot nem jelent!
4. Végül, jön egy aktuális fordulat: "a kitörést követő kis jégkorszakban többet kell fűtenünk, ezzel megnő a szén-dioxid-kibocsátás is, hosszú távon a helyzet így csak romolhat". Huhh, azaz az emberi beavatkozás miatt ismét jön a felmelegedés és ebben ismét csak egyetlenegy gáz, mégpedig a széndioxid a felelős... Megmosolyogtató, hogy egy nagy vulkánkitörés vizionálása után miért is kell a széndioxid-klímaváltozás kérdés felé elhajózni, meggyőződésem, hogy mindaddig, amíg CSAK a széndioxid kibocsátás számlájára írjuk a klímaváltozást, addig nem fogunk előrelépni a globális felmelegedés megértésében!

Zárógondolatok: Úgy gondolom, hogy meg kell szólalni minden olyan esetben, amikor félretájékoztatás történik! Meg kell szólalnom akkor, amikor vulkánkitörésekkel riogatják a gyanútlan olvasót! Vulkánkitörések voltak, vannak és lesznek a jövőben is. Köztük voltak és lesznek olyanok is, amelyek jelentős hatást fejtenek ki a környezetre. Azonban, rendkívül károsnak tartom, ha szakmailag megalapozatlan hírek jelennek meg, amelyek téves képzetet okoznak az emberekben. Tudnunk kell, hogy a vulkánkitörések komoly potenciális veszélyt hordozhatnak, azonban ha folyamatosan badarságokat önt a média az emberek felé, akkor ez nem más mint népbutítás! Mi lenne, ha a hírekben kondenzor helyett kompresszort írnának, ha az almára körtét mondanának? Emberek, mi a Föld nevű bolygónk élünk! Ha nem ismerjük jól a természeti folyamatokat, ha mindezekről tévedésekkel teli hírek jelennek meg, akkor mit kezdünk majd egy minden bizonnyal valamikor bekövetkező, környezetre is kiható természeti eseménnyel, a döntéshozók mennyire lesznek képben, hogy ezek milyen hatással lehetnek a társadalomra, ezekre hogyan kell és lehet felkészülni? Társadalmunk egyik kétségtelenül nagy, és nem kellően felismert problémája, hogy egyre sebezhetőbbé válik a - nem kellően ismert - természeti folyamatokkal szemben (l. a 2 évvel ezelőtti eseményeket, amikor egy nem túl jelentős vulkánkitörés okozott némi káoszt Európában...)! Nos, szeretnénk valóban tudni mi vár ránk vagy boldogok vagyunk a meseszerű, hátborzongató badarságokkal?...

Geoparki vulkán show

p, 2013-08-02 12:01
Tegnap, most már negyedik alkalommal láttak vendégül a Novohrad-Nógrád geopark ékkövén, az Ősvilági Pompeji területén, az Európa diplomás Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi terület látogatóközpontjában. Május 24 és június 2 között változatos rendezvényekkel ünneplik az Európai Geoparkok Hetét, Magyarországon most már két helyszínen is, a Novohrad-Nógrád geopark mellett a Bakony-Balaton geopark is várja az érdeklődő látogatókat. Ennek keretében fogadtuk szívesen ismét a meghívást és fiammal, Botonddal felpakoltuk az autót a vulkáni működés és előrejelzés eszközeivel...

Telt ház mellett zajlott immár negyedik alkalommal az interaktív vulkán show Ipolytarnócon.

Ipolytarnócon, május 30-án két alkalommal is "tagtoborzás" volt a megalakuló Vulkán Obszervatóriumban, ahol kicsi és nagyok is bepillantást kaptak, miképpen zajlik a vulkáni kitörés előrejelzés, hol vannak térségünkben a legutoljára kitört tűzhányók, hol, milyen kőzetből és hogyan keletkezik a vulkánokat tápláló magma, mi történik a felemelkedés során, miért robban a magma, vannak-e vízen úszó kövek, hogyan néz ki a vulkáni hamu és természetesen a végén nem maradhatott el a látványos vulkánkitörés sem! Az eseményről kedves házigazdánk Szarvas Imre fotói kapcsán mutatunk be hangulatképeket. Mert volt ám jó hangulat, a két, egyenként mintegy egyórás előadást szerény számítások szerint is több mint 150 érdeklődő, köztük Felvidékről érkező csoport is, ülte és állta végig, kattogtak a fényképezőgépek, a telefonok, mindent összevetve ismét jól szórakozott mindenki, miközben sok-sok természettudományos ismeretet, a fizikától a vulkanológiáig sikerült átadni. Köszönjük e helyen is a szervező Nógrádi Geopark egyesületnek, a Novohrad-Nógrád Geparknak és nem utolsó sorban Szarvas Imrének a kiváló lehetőséget.

Veszélyesek a vulkánok?... Alapítsunk egy Vulkán Obszervatóriumot!

Jó lenni vulkanológusnak, jelentkezőkben nincs hiány!

Ha a földköpeny kőzete elindul felfelé - nos, a nyomáscsökkenés miatt akkor keletkezhet a magma!

Mi van a kürtőcsatornában? Ezt is bemutattuk, ásványvíz és némi sör segítségével!

Megmutattuk a vízen úszó követ és egy "frissen sült" kenyérbombát!

És bekövetkezett az előrejelzett és várt vulkánkitörés!

Nehéz volt szabadulni a frissen létrejött vulkán látványától!

Aleuti vulkánok növekvő aktivitása, vulkán veszély előrejelzés csökkenő anyagi támogatása

p, 2013-08-02 12:01
Egy dinamikusan változó "élő" bolygón vagyunk, ahol bár emberi léptékkel kissé szertelenül, de folyamatosan zajlanak vulkánkitörések, történnek földrengések. Nem tudni, éppen melyik generációnak kell majd szembenéznie egy a szokottnál nagyobb vulkánkitöréssel, nem tudni melyik túlnépesedett térséget fog a történelmi időkben először katasztrofális vulkánkitörés érni, nem tudni mikor lesz újabb figyelmeztető jel, hogy repülni veszélyes vulkáni hamuval telített légtérben. A vulkánkitörések, földrengések nem jelezhetők pontosan előre, de legalább a vulkáni működés esetében van mód arra, hogy egyre korszerűbb megfigyelő eszközökkel lehessen követni egy potenciálisan veszélyes tűzhányó minden rezdülését és ha kell, akkor még időben óvintézkedéseket hozni.
Az emberiség egy sajátos tulajdonsága, hogy amíg nincs közvetlen veszély, addig arról inkább nem is vesz tudomást, amíg nem történnek tragédiák, addig azt gondolja, hogy nem is következhetnek be ilyenek, ha megtörténnek tragédiák, akkor közvetlenül utána történnek intézkedések, úgy tűnik, mintha tanulnának belőle, aztán eltelik egy-két év és minden megy úgy, mint azelőtt. Gyorsan felejtünk...
Az előző héten arról számoltak be híradások, hogy drasztikusan csökkentik többek között az Alaszka Vulkán Obszervatórium költségvetési támogatását. Ez azt jelenti, hogy több vulkán folyamatos megfigyelését lehetővé tevő műszert le kell állítani, hogy meghibásodás esetén nincs pénz a javításra, hogy el kell bocsájtani adatokat értékelő, műszereket kezelő szakembereket. Ez azt jelenti, hogy legalább 5 vulkán folyamatos megfigyelését meg kell szüntetni. Az Aleuti vulkáni ív mentén 52 aktív tűzhányó sorakozik. Itt volt a 20. század legnagyobb vulkánkitörése, itt volt az a vulkánkitörés (Redoubt, 1989), aminek következtében majdnem lezuhant egy utasszállító repülőgép 231 utassal a fedélzetén és e terület fölött halad el számos légiközlekedési út, ahol repülőgépek tucatjai közlekednek naponta... Nem tanulunk, nem tanulunk, szupervulkánok és megaszökőárak pusztító víziójával szórakoztatjuk borzongva magunkat, miközben nem vesszük észre, hogy a veszély nem egy nagy bunkósbottal áll a sarok mögött, hanem előttünk van egy egyszerű nyitott csatornabejárat, ahová könnyen bezuhanhatunk...
Mintegy válaszként máris beindult néhány alaszkai tűzhányó: elkezdett működni a renitens Pavlof, ami utoljára 2007-ben hallatott magáról és vélhetően kitörés előtt (vagy alatt?) áll a távolabbi Cleveland vulkán is. Ez utóbbi esetében, ami a Pavlofhoz hasonlóan gyakran tör ki, nincs folyamatos műszeres megfigyelés, csupán a pilóták beszámolói és a műhold képek alapján lehet információt szerezni.

Az aleuti Pavlof kitörése május 18-án. A vakítóan fehér havat már szürke hamu vonja be...Forrás: Brandon Wilson és Theo Chesley

A Pavlof kitöréséről megjelenő képek sok szempontból idézik a szicíliai Etna működését. Itt is lávaszökőkút emelkedik fel a meredek oldalú vulkán csúcsi kráteréből, miközben láva folyik le a hóval borított oldalán. A forró láva és a hó keveredése heves robbanásos kölcsönhatást eredményez, a szétrobbanó lávaanyag, a forró vízgőz és a vulkáni hamu keverékéből másodlagos piroklaszt-árak zúdulnak le a tűzhányó oldalán. Mindeközben sötét hamufelhő tornyosul a vulkán fölé, ami már gondot okoz a légiközlekedésben is. A legfrissebb jelentések szerint folyamatos a földremegés és a vulkáni hamu 5-6 km tengerszint feletti magasba emelkedik. A szél észak-északkelet felé tereli el a hamufelhőt, amit 80-100 km távolságban is észleltek. Habár a kitörés erőssége egyelőre viszonylag kicsi, a szakemberek nem zárják ki, hogy az minden előjel nélkül felerősödjön.

A Pavlof vulkáni hamufelhője pilótaülésből és hőmérsékletre érzékeny infravörös műhold képen. Forrás: Brandon Wilson és MODIS műhold kép

Mi lesz tovább? Az aleuti vulkánok és még sok más tűzhányó a maguk üteme szerint működnek. Lesz időben jövő figyelmeztetés egy veszélyes vulkánkitörés előtt? Ez az egyre bővülő és folyamatos megfigyeléstől, a megfelelő szakember gárdától függ. Egy nem olyan rég készített GFDRR tanulmány szerint jelenleg 16 fejlődő ország 441 aktív tűzhányója közül 384 esetében NINCS közvetlen megfigyelés! Ebből 65 kifejezetten nagy veszélyt jelent több millió, a vulkán közelében élő ember számára! A Mt. St. Helens 1980. május 18-i kitörését követően az amerikai kormány 12-szeresére emelte a vulkán megfigyelés költségvetési támogatását, amit tovább növelt a Redoubt 1989-es kitörését követően. Most ismét a csökken a támogatás, vajon a veszély elmúlt? Meg kell várnunk tehát egy újabb tragédiát?...

Események
«november 2017
vhkszecspszo
1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930  

Kliwalab Egyesület