Címlap
Belépés

Impresszum
Sigmasoft, Szekelyudvarhely

Archívum böngésző
« november 2017  
V H K Sze Cs P Szo
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30    

Látványos vulkánkitörés a Kagoshimában zajló nemzetközi vulkanológiai konferencia közelében.

AKTUÁLIS: Tűzhányó blog - p, 2013-08-02 12:01
Tegnap este, helyi idő szerint 20:02-kor egy erőteljes vulcanoi-kitörés történt a japán Sakurajima tűzhányón. A kitörés előtt több órán keresztül nem észleltek semmit a vulkánon, ami ezen a hiperaktív tűzhányón szokatlannak mondható. A vulcanoi-típusú működésre jellemző, ágyúlövésre emlékeztető, erőteljes hanghatással járó robbanásos kitörés során közel 4 km-re emelkedett fel a gomba-alakú kitörési hamufelhő és a környéken több órán keresztül hamueső hullt. A vulkáni hamufelhőben a szokott villámok cikáztak, a látványos eseményt az alábbi felvételek örökítették meg.

Látványos vulkánkitörés a IAVCEI konferencia szomszédságában. Fotók: VolcanoDiscovery és Michael Ross

Az erős kitörést további kisebb kitörések követték. Ez a látványos vulkáni működés megadta az alaphangját az éppen a közeli Kagoshimában szombaton kezdődött nagy nemzetközi vulkanológiai konferenciának. A vulkanológusok nemzetközi szakmai szervezete, a IAVCEI (International Association of Volcanology and Chemistry of the Earth's Interior) legnagyobb konferenciájának fő témaköre a vulkáni veszély előrejelzés. Az egyes szekciók négy nagy témakör köré csoportosulnak: (1) magmás folyamatok; (2) Vulkáni folyamatok megfigyelése; (3) Vulkáni kitörési típusok jellemzése; és (4) Vulkáni veszély, környezeti hatások. A konferenciát bevezető egyik plenáris előadás pont a Sakurajima kitöréseinek előrejelzésével foglalkozott, amiről Masato Iguchi, a Sakurajima Volcano Research Center igazgatója beszélt.

Több légitársaság is törölte járatait a Popocatepetl erősödő kitörése miatt

AKTUÁLIS: Tűzhányó blog - p, 2013-08-02 12:01
Frissítés  (07/09, 16:06)

Egy kisebb robbanás. 2013. 07. 09.Az elmúlt napokban némi változás észlelhető a Popocatepetl működésében. A szeizmikus aktivitásra már nem jellemző a korábban tapasztalt intenzív, nagy amplitúdójú földremegés. Továbbá a tegnapi nap volt az első a jelenlegi kitörési epizód során, amikor nem detektáltak kiterjedt kén-dioxid gazdag kitörési felhőt a tűzhányó körüli térségben. A vulkáni működést ugyanakkor továbbra folyamatos hamu és gáz kibocsájtás jellemezi (~3 km magas kitörési felhővel), amit kisebb robbanások tarkítanak. A kitörési felhő csekély mennyiségű hamut tartalmaz, inkább vízgőz és gázok alkotják, ám az időszakos robbanások során jelentősen nő a hamutartalma. Mára kitisztult az idő és a webkamerák képein láthatjuk a tűzhányó működését. A kráteréből jelenleg is kis hamutartalmú gázfelhő tör fel, amelyet időközönként robbanások kísérnek (Forrás: CENAPRED jelentések).
Izgalmas fejlemény, hogy az elmúlt napokban tett újabb légi megfigyelés során a helyi vulkanológusoknak sikerült bepillantani a kráterbe és megfigyelni, hogy friss, viszkózus magma nyomult a felszínre. A kevéssé folyós láva egy új lávadómot hozott létre a kráteren belül, amelynek átmérője már 250 méter. Az új lávadóm építő ciklus jól magyarázza a vulkán mostani aktivitását. A friss magmafelnyomulás felelős az elmúlt napokban tapasztalt erőteljes kéndioxid kibocsájtásért és az intenzív földremegésekért is. Az időszakos robbanások szintén gyakori jellemzői a lávadómépítő tűzhányóknak. A frissen felnyomuló magmában a gázok kiválása időszakonként olyan gázfelhalmozódást okoz a kürtőben, amely robbanásokhoz vezet.

A Popocatepetl kráteréből feltörő hamu és gáz felhő. 2013. 07. 09. (Forrás: CENAPRED)

Frissítés  (07/07, 20:49)

1. ábra (forrás: NOAA)2. ábra (forrás: Mexico SSN)  Helyi idő szerint július 6-án este ismét erőteljes földremegést jeleztek a szeizmométerek (2. ábra), amit robbanások sorozata és intenzív hamu és gáz kibocsájtás kísérhetett. A napok óta tartó fokozott vulkáni aktivitás miatt egy szinttel emelték a készültségi szintet a tűzhányón (3. fázisra a sárga szinten belül).
A kitörések alkalmával 3 km magas hamu és gáz felhő emelkedik a kráter fölé. A légköri kéndioxid koncentrációt jelző műhold felvételén látszik (1. ábra), hogy továbbra is jelentős a gázkibocsájtás a tűzhányón. A nagy méretű kitörési felhő északi irányba sodródik.
A felhős idő továbbra is nehezíti a kitörés közvetlen megfigyelését. A július 5-én tett légi megfigyelés során készített videofelvételeknek köszönhetően azonban kapunk némi ízelítőt a vulkáni működés jellegéről. A videó első és utolsó fél percében látható a kráterből feltörő szürke hamu és gázfelhő. Az első fél perc során megfigyelhető a vulkán oldalára frissen kihullott tefra, amely szürkére színezi a csúcsrégiót borító havat. A videó középső részén közeli felvételek láthatók a kráterről. Az infrakamera képei nagyszerűen mutatják, hogy a hamukibocsájtás mellett a kürtőből tűzijátékszerűen lövellnek ki az izzó vulkáni bombák.
Íme a videófelvétel:
 


Frissítés (07/06, 1:06)
Nem csendesedik a tűzhányó. Rosszak látásviszonyok de a légköri kéndioxid koncentráció változása világosan mutatja a helyzetet. Az elmúlt 24 órában továbbra is jelentős mennyiségű kéndioxidot bocsájtott a légkörbe a Popocatepetl. A kéndioxid felhő jóval nagyobb kiterjedésű, mint az előző napi felvételen (megj.: a kéndioxid felhő elterjedése nagyjából megfelel a kitörési felhő (vulkáni hamu és gázok) elterjedésének). A szeizmogramon szintén látható az intenzív vulkáni működés. Bár a földremegés fluktuáló, az elmúlt 7-8 órában a korábbiaknál is intenzívebb földremegést detektáltak.

A tűzhányó által kibocsájtott kéndioxid felhő (kitörési felhő) elterjedése (forrás: NOAA). Alatta a szeizmogram (forrás: Mexico SSN).  Eredeti bejegyzés:

Az elmúlt napokban ismét felerősödtek a kitörések a mexikói Popocatepetl tűzhányón aminek hatására több amerikai légitársaság is törölte járatait. Helyi idő szerint július 3-án délután intenzív földremegést detektáltak és megkezdődött az újabb kitörés epizód. Az éjszakai képeken látható, hogy a kráterből izzó vulkáni bombák záporoztak és folyamatos volt a hamukibocsájtás. A tűzhányó fölé tornyosuló szürke hamufelhő egészen 8 km-es magasságba emelkedett. A környező településeken gyenge hamuhullás volt tapasztalható. A legfrissebb CENAPRED jelentések szerint a helyzet nem sokat változott az elmúlt bő két napban. A földremegés intenzitás fluktuáló, de a hamu- és gázkibocsájtás továbbra is folyamatos. Ma az időjárási körülmények miatt csak időszakonként lehetett szabad szemmel megfigyelni a kitörést. Eddig majdnem száz kisebb robbanást észleltek ezen kitörési epizód során. Bár néhány légitársaság nem indította el a járatait, Mexikó-város nemzetközi repülőtere üzemel
A tűzhányó jelenlegi aktivitás nem jelent különösebb eltérést a az elmúlt hónapokban látott fluktuáló működéstől, amelyet időszakonként erősebb, majd gyengébb periódusok jellemeznek. Egyelőre nem tapasztalhatók olyan jelek, amelyek arra utalnának, hogy fokozódik a vulkáni működés és a tűzhányó lassan egy jóval hevesebb, robbanékonyabb arcát mutatja majd nekünk. Szerencsés esetben a webkamerákon keresztül magunk is követhetjük az eseményeket. Ajánlom mindenkinek a volcanodiscovery honlapját.

A Popocatepetl működésének jellemző képei: A kráterből feltörő szürke hamufelhő (felső) és a kráter peremére hajított izzó vulkáni bombák (alsó) (Forrás: CENAPRED).   


 A kitörés felerősödését jelzi a kén-dioxid legköri koncentrációjának növekedése a tűzhányó körül (alsó) és az intenzív földremegés(felső) (forrás: NOAA, Mexico SSN).

Felkerült az Etna az UNESCO Világörökségi listájára!

AKTUÁLIS: Tűzhányó blog - p, 2013-08-02 12:01
Egy rövid, de fontos hír a tűzhányók világából ezen a forró, tüzes napon: Jankovics Évi az imént tette fel a Legfrissebb rövidhírek rovatba a friss információt, miszerint az Etna felkerült az UNESCO Világörökségi listájára! Úgy gondoltuk, hogy ez van olyan izgalmas és közérdekű hír, hogy ezt a főoldalon érdemes itthon is hírül adni (Évi most nem tud ékezetes betűket használni, így én ezzel segítek be :-)), íme:
A mai napon az Etna tűzhányó felkerült az UNESCO Világörökségi listájára!! A napokban gyűlt össze a Világörökség Bizottság és jelenleg is tart a 37. ülésszak Kambodzsában. Ezen az ülésen az Etna tűzhányót a "Föld egyik legemblematikusabb és legaktívabb tűzhányójaként" definiálták. A részletes indoklás az UNESCO honlapján olvasható.


Etna, a fenséges, a "tüzes" és a megismerésre hívogató... Fotók: Boris Behncke

Az értékelés kiemeli, hogy az Etna mintegy 500 ezer éve tartó közel folyamatos működése nagy mértékben befolyásolta és befolyásolja a vulkanológia, a geofizika és egyéb földtudományok fejlődését. A sokféle, jól megközelíthető vulkáni képződménynek (csúcskráterek, salakkúpok, lávafolyások, Valle del Bove) köszönhetően az Etna tökéletes célterület és célállomás mind a kutatás, mind az oktatás és természetesen a turizmus szempontjából is.
Etna Mamma - Grazie és Gratulálunk!!

Laki kitörés 230 éve...

AKTUÁLIS: Tűzhányó blog - p, 2013-08-02 12:01
A június számunkra, egyetemi oktatóknak mindig az év egyik legelfoglaltabb hónapja, hiszen folyamatosan kell vizsgáztatnunk, államvizsga, mester szakos felvételi, doktori iskola felvételi bizottságban való részvétel tölti ki a naptárunkat, amihez persze egyéb kötelezettségek is társulhatnak. Így van ez most is, de az élet azért közben nem áll meg, hiszen június 8-án volt 230 éve, hogy Izland déli részén szó szerint több kilométer hosszban megnyílt a föld és elkezdődött az elmúlt évszázadok egyik legnagyobb környezeti hatású vulkánkitörése. Az alábbiakban részben a Vulkánok c. könyvembenírtak alapján, részben egy korábbi blogbejegyzésem ismételt közlésével emlékezem meg erről az eseményről. A vulkáni működésről részletesen írtam a Természet Világa 2008. évi II. különszámában is, amelynek anyaga letölthető. Úgy vélem, e vulkánkitörés kimeríthetetlen tanulsággal szolgál mind a mai napig, nem véletlenül jelenik meg most is oly sok írás erről több helyen és ezért gondoltam, hogy újraközlöm a másfél évvel ezelőtt írt bejegyzésemet - mert nem árt tudni...!

230 éve Izland déli részén megnyílt a föld és izzó láva spriccelt ki, majd öntött el tekintélyes területet

Bő 200 évvel ezelőtt, 1783 tavaszán földrengések rázták meg Izland déli részét. Az ilyen jelenségek nem ritkák ezen a tájon, az emberek hozzászoktak ehhez. Ez alkalommal azonban sokakban ébredt némi félelem. Az 1700-as években ugyanis több nagy vulkáni kitörés zajlott a szigeten. Az 1783 nyarán történtekről Jón Steingrímsson tiszteletes (akit aztán „Tűz-plébánosnak” neveztek el) napi részletességgel lejegyzett naplójából nyerhetünk képet. Ebben kibontakozik egy hatalmas lávaöntő kitörés folyamata és annak helyi lakosságra gyakorolt hatása. Naplóját Steingrímsson így kezdte: “1783. június 8-án, Pünkösd reggelén tiszta, csendes idő volt, azonban 9 órakor egy fekete felhő emelkedett fel a Siða terület farmjaihoz közel eső hegyek irányában. A hulló hamuszerű szemcsék olyanok voltak, mint az égett szén. Emellett, hajszerű anyag is esett, amit a kézben könnyen szét lehetett morzsolni [megj.: Pele haja]. A vulkáni hamuanyag beborította a teljes Siða térséget úgy, hogy a földön a lábnyomok is megmaradtak. Sötétség borult a tájra és otthonokra. Az eleredő eső sós és kénszagú volt, marta a szemet, csípte a bőrt. A leveleket átégette és apró lyukakat hagyott rajtuk. A frissen nyírt birkák bőrén szintén égési nyomokat lehetett megfigyelni… A földfelszín feldomborodott, majd kettévált… Lángok és tüzek csaptak fel a kialakuló dombocskákból. Nagy kőzetdarabok emelkedtek a magasba és hulltak vissza nagy csattanással, tüzes fellángolással. Emellett homok [megj.: lapilli], gáz és füst lövellt ki. Oh, milyen ijesztő nézni Isten haragjának jeleit és megnyilatkozását!” 1783. június 8-án a történelmi idők egyik legnagyobb lávaöntő kitörése kezdődött Izland déli részén a Vatnajökull hatalmas jégsapkájától nyugatra. A kitörést néhány hetes földrengés sorozat előzte meg, majd június 8-án egy erős rengés kíséretében, ahogy az a tiszteletes leírásában is megjelenik, több kilométer hosszan, szó szerint, megnyílt a föld! Hatalmas, sötét vulkáni hamufelhő tört fel, majd egy több mint 1000 méter magas lávaszökőkút csapott ki egy kürtőből. A Nap vérvörös színűre változott, fojtó gázok terjedtek szét a levegőben, az emberek és állatok szemét, bőrét marta a kénsavas levegő és csapadék.

A történelmi idők legnagyobb lávafolyásainak helyszíne. A Laki lávaöntés 1783-84-ben 15 köbkilométer mennyiségű bazaltos kőzetolvadékot hozott a felszínre.

Steingrímsson naplójában június 12-én a következő bejegyzések szerepelnek: „Izland egyik legnagyobb folyója, a Skaftá hozama az elmúlt napokban egyre csökkent, majd a mély völgy teljesen kiszáradt. A mai napon hihetetlenül hangos recsegő, zörgő, csattogó zajjal az izzó rézhez hasonló színű lávafolyam hullámzott le a völgyben, aminek hozama hasonló volt a Skaftá folyóéhoz. A láva olymértékben kitöltötte a folyó völgyét, hogy egészen a peremig ért. A gyorsan lezubogó lávaáradat beborította az apátsághoz tartozó földeket és legelőket, elpusztította a környező farmokat. A föld folyamatosan remegett, olyan zaj volt, mintha folyamatosan ágyúk dörögnének. Éjszaka egy percet sem lehetett nyugodtan aludni.
Június 12-én a Skaftá folyó völgyében tehát már nem víz csobogott le, hanem hasonló sebességű izzó lávafolyam! A következő 45 nap hullámszerűen érkező lávaáradatai teljesen feltöltötték a korábban 100 m mély folyószurdokot. A több mint 25 km távolságba eljutó bazalt láva több farmot és megművelt területet betemetett. A lávaöntést időszakonként hatalmas robbanásos kitörések szakították meg, amelyek során a vulkáni hamu 10-13 km magasságba emelkedett. A hasadék pedig továbbnyílt északkelet felé. Augusztus 9-én a Fljótshverfi folyó völgyében ereszkedett le a lávafolyam és mintegy 20 km távolságba jutott el. A láva szakaszokban, hullámokban haladt előre, amit az ingadozó magma kiömlési ráta irányított. Az első lávafolyások olykor vízzel telített, mocsaras területen haladtak keresztül, ahol a forró láva és a vizes üledék keveredése kisebb robbanásos feltöréseket okozott és különleges, gyökértelen (azaz kürtő nélküli) vulkáni kúpokat hozott létre. Később, a lávaöntés már csak a hegyi, magasan fekvő területre koncentrálódott.
A vulkáni működés nyolc hónapon keresztül tartott, ebből azonban az első néhány hét volt a legintenzívebb. Ekkor került felszínre a teljes lávatömeg 40%-a. A vulkáni kitörés 10 szakaszban zajlott, mindegyiket egy újabb hasadék felnyílása és egy rövidéletű, 1-2 napos, robbanásos kitörési fázis vezetett be, ami után bőséggel ömlött ki a bazaltos láva. Bár a kitörés alapvetően lávaöntéses volt, a robbanásos vulkáni működés nagysága sem volt elhanyagolható. A tefra anyag 7000 km2 területet borított be, térfogata meghaladta a Hekla 20. századi kitöréseinek összmennyiségét! A vulkáni hamu és a jelentős mennyiségű kén-dioxid gáz bejutott a sztratoszférába és több éves klimatikus változást okozott az északi féltekén . A 27 km hosszú hasadék mentén végül 140 vulkáni kúp nőtt ki.
A Laki kitörés a történelmi idők második legnagyobb lávaöntő eseménye volt. Az első helyet a 934 és 940 között zajló Eldgjá tartja, ami szinte ugyanott történt, ahol a Laki hasadék húzódik. Akkor néhány év alatt 18 km3 láva folyt a felszínre, a Laki esetében 8 hónap alatt közel 15 km3. Mit is jelent ez a számérték? A Laki kitörés bazalt lávája több mint hétszer akkora, mint a Balaton teljes vízmennyisége! A hawaii Nagy-szigeten 1983 óta, azaz 30 éve zajló folyamatos lávaöntés pedig mindeddig kevesebb, mint 2,5 km3 lávát produkált! A Laki kitörés intenzitása tehát rendkívül nagy volt, a kezdeti kitörési szakaszban másodpercenként 5000-6600 m3 láva ömlött a felszínre! Hihetetlenül nagy számok ezek, nem véletlenül nevezik az ilyen vulkáni kitöréseket árbazalt kitörésnek.


A 2011. szeptember 27.-i blog bejegyzésem újraközlése:

Mit hoz a jövő? - mit hoz egy a társadalom számára váratlan vulkáni kitörés? Régóta foglalkoztat ez a kérdés, a legutóbbi bejegyzésem is e problémakör körül forgott és már akkor jeleztem, hogy rövidesen visszatérek e témára egy új tanulmány kapcsán. A leedsi egyetem munkatársainak és az együttműködő kutatók tanulmánya az előző héten [megj.: 2011. szeptember elején] jelent meg, amelyben egy Laki-nagyságú kitörés mai Európára gyakorolt hatását elemzik.
A Laki hasadék 1783. június 8-án nyílt fel és 8 hónapon keresztül ömlött ki a bazaltos kőzetolvadék, miközben olykor több kilométer magasra csaptak fel a robbanásos kitörések kén-dioxidban és fluorban is gazdag hamufelhői. A vulkáni működés következtében Európára fojtó, száraz köd szállt, a társadalmi következmények tragikusak voltak.

1783 nyarán megnyílt a föld Izlandon és 8 hónapon keresztül hihetetlen mennyiségű bazalt láva ömlött a felszínre.


A vulkáni működés során 122 millió tonna kéndioxid került a levegőbe, ami meghaladja az emberiség által 2005-ben kibocsátott teljes évi kéndioxid mennyiséget (115 millió tonna) és hatszorosa a Pinatubo 1991-es kitörése során felszínre került kéndioxid mennyiségnek. 1783 nyarán jelentősen megugrott számos országban a halálozási arány, ami a vulkáni szmognak és az akkori időjárási viszonyoknak, azaz a nyári hőségnek volt tulajdonítható. Mi lenne, ha ez a kitörés most vagy a közeljövőben következne be? Erről szól Anja Schmitt és munkatársainak tanulmánya.
Mindenekelőtt, fontos tudnunk azt, hogy mi az esélye egy ilyen jövőbeli kitörésnek, van-e egyáltalán ennek tudományos alapja! Nos, az elmúlt 1150 évben 4 nagy lávaöntő kitörés volt Izlandon: Eldgjá 934-938-ben 20 köbkilométer láva, Hallmundarhraun kb. 950-ben 8 köbkilométer láva, Frambruni a 13. században 4 köbkilométer láva és 1783-84-ben a Laki kitörés 15 köbkilométer lávát produkált. Átlagosan tehát kb. 290 évente történik egy ilyen esemény, bár látjuk azt is, hogy ez lehet rövidebb és hosszabb időszak is, mindenképpen ami fontos az az, hogy Izlandon előfordulhatnak még a jövőben is újabb árbazalt kitörések, ezek hatásával tehát foglalkozni kell!
A vulkáni működés során a levegőbe kerülő kéndioxid egy része felszínközelben marad, másik része pedig a sztratoszférába kerül. A kéndioxid reagálva a vízgőzzel kénsav aeroszollá alakul, olyan szemcsékké, amelyek mérete nanométer nagyságú (1 nanométer a milliméter milliomodrésze). A sztratoszférába bekerülő kénsav aeroszol felhő hosszú ideig, akár évekig megmaradhat és globális éghajlati változásokat okoz, míg az alsó légrétegekben lévő kénsavas felhő a vulkán - akár néhány ezer kilométeres - környezetében jelent egészségügyi kockázatot. Ez teljesen más eset, mint ami tavaly az Eyjafjallajökull kitörés során történt. Itt nem a légkörbe jutó vulkáni hamu okozza a veszélyt, hanem a vulkáni gázok!
Az immunológiai vizsgálatok egyértelmű kapcsolatot találtak a levegőszennyezés (különösen a 2,5 mikrométernél kisebb szemcsékből álló szennyezés) és a halálozási arány között. Az icipici szulfátrészecskékből álló levegőszennyezés különösen veszélyes, megnövelheti a megbetegedéseket, növelheti a halálozások számát. Egy kén-gazdag magma kitörése, amire számos példa volt a múltban Izlandon is, hirtelen emelheti meg a levegő kénsav szennyezését, amire a modern időkben nem volt példa. Fontos tudni azt, hogy a kénsavas felhő (avagy vulkáni szmog) elterjedése sokkal nagyobb lehet, sokkal nagyobb területet érinthet, mint magának a vulkáni hamunak az elterjedése! Az emberi egészségre gyakorolt közvetlen káros hatása mellett pedig számos további környezeti veszélye is lehet, mint például állatok és növények pusztulása, aminek következményei beláthatatlanok. Nem hiába való tehát, ha a szakemberek, továbbá a döntéshozók és a társadalom is e kérdéssel foglalkozik, ilyen eseményekre is készít stratégiát!

A megnövekedett halálozás száma Európában egy Laki-típusú kitörés esetén, a kitörést követő évben. Forrás: Scmitt és munkatársainak tanulmánya a PNAS folyóiratban


A kutatócsoport modellszámításai szerint Európában mintegy 150 ezer ember áldozattal járna egy Laki-típusú kitörés légszennyezési hatása. Ebben csak a szív- és tűdőbetegségek és az ezzel kapcsolatos halálozási esetek vannak és nem szerepelnek a további lehetséges járulékos veszélyforrások... A megnövekedő halálozási szám pedig egész Európát érintené (gondoljunk abba is bele, hogy a Kárpát-medence ennek különsen kitett lehet, mivel itt a szenyezett levegő hosszabb ideig is megülhet!)!
Mielőtt sokan a sötét jövő felfestését látnák és világvége hangulatba kerülnének, fontos hangsúlyoznom, hogy tudnunk kell ezekről a kis valószínűségű, de nagy hatású események lehetséges hatásairól is, mert egyszer majd egy generációnak szembe kell nézni ezekkel és nem tudjuk még azt, hogy mikor. A tudás viszont segíthet a felkészülésben!

Nem hoz jégkorszakot még egy hatalmas vulkánkitörés sem!

AKTUÁLIS: Tűzhányó blog - p, 2013-08-02 12:01
Könnyű földtudományi témában „színes”, megborzongató hírt közreadni, hiszen hazánkban olyan mértékben háttérbe van szorítva a természetföldrajzi oktatás, földtani pedig egyáltalán nem létezik, hogy tulajdonképpen kontrollálatlanul jelenhet meg szinte akármi ebben a témában. Ehhez csak valahol a világban meg kell jelenni egy hírnek, hivatkozva mondjuk csak egyszerűen tudósokra vagy japán, brit, amerikai, esetleg éppen osztrák tudósra és akkor már igyekeznünk kell ezt a magyar médiába is átvenni. Így lesz aztán hátborzongató jövendölés szupervulkáni kitörésről, ráadásul Európa szívében, egy adott vulkán, mondjuk a Fuji küszöbön álló kitöréséről, a széndioxid egyedülálló szerepéről a klímaváltozásban és így tovább...
Nos, ezen a hétvégén sem maradtunk ilyen hír nélkül! Az MTI híradását több média átvette, természetesen hangzatos címekkel: „Hatalmas vulkánkitörést jósol a tudós”, illetve „Jégkorszakot hozhat egy hatalmas vulkánkitörés”. A hír alapja Wolfgang Vetters a Salzburgi Egyetem Geológiai és Paleontológiai Intézetének geológusának előadása a bécsi Természettudományi Múzeumban. A valósághoz hozzátartozik, hogy Dr. Vetters nem vulkanológus, mégcsak nem is vulkáni kőzetekkel foglalkozó szakember (egyébként a Salzburgi Egyetemen ismereteim szerint nincs is ilyen intézet, Vetters feltehetően a Földrajzi és Földtani tanszéken dolgozik), kérdés, hogy előadásában milyen módon és milyen adatok alapján érintette a kérdést.

A 74 ezer évvel ezelőtti Toba kitörés vizionálása a BBC ismeretterjesztő filmjében. Ez volt az elmúlt 100 ezer év legnagyobb vulkánkitörése, de ez sem indított el jégkorszakot!

Maga a hírről csak röviden:
1. Vulkánkitörés nem okoz jégkorszakot! Ismereteink szerint nem járt sem a Tambora 1815-ös kitörése (az a 14. és 19. század közötti ún. kis jégkorszak vége felé történt, a vulkáni működést követően 1816-ban nyár-nélküli év volt, de a hatás nem tartott tovább néhány évnél), sőt az elmúlt időszak legnagyobb vulkánkitörése, a Toba 74 ezer évvel ezelőtti szupervulkáni működése sem indított el jégkorszakot! Ugyancsak nincs bizonyíték arra, hogy akár a Yellowstone akármelyik hatalmas vulkánkitörése vagy a Taupo vulkáni terület nagy vulkánkitörései okoztak volna számottevő, évtizedes időléptékű változást a klímában! Nincs kétség afelől, hogy bizonyos vulkánkitöréseknek lehet hatása a klímára, okozhatnak globális hőmérsékletcsökkenést, azonban ez legfeljebb néhány évig tart és messze nem indítanak el jégkorszakot!
2. "A kitörést előre jelző földmozgások egyre gyakoribbak: ilyenek voltak az Indiai-óceán félelmetes cunamikat kiváltó rengései 2004-ben, valamint a 2011-es új-zélandi földrengés." idézik az osztrák geológust. Elnézést, de nem tudok mást mondani rá, hogy BADARSÁG! Nincs arra utaló adat, hogy a földrengések száma vagy erőssége növekedne, nem beszélve arról, hogy ezeknek SEMMI KÖZE nincs a vulkáni működéshez, ezek messze nem kapcsolódnak vulkánok alatti folyamatokhoz. Mindkét földrengés tisztán lemeztektonikai okokkal magyarázható, ezek nem indítottak be sehol sem vulkáni működést és nem fognak a jövőben sem!! Amennyiben lesz, mert lehet, nagyobb vulkánkitörés akár Indonéziában vagy Új-Zélandon, az nem e földrengések miatt fog bekövetkezni!
3. Ezt követően újabb idézet Vetterstől: "A földrengés azt jelenti, hogy a kontinentális kéregben feszültség lépett fel, amely bármikor okozhat vulkáni tevékenységet. Krisztus után 63-ban Pompejit földrengés rombolta el, 79-ben pedig kitört a Vezúv. A földkőzetek és a vulkáni aktivitás összefüggésének ez a leghíresebb, ám korántsem az egyetlen példája". Csak visszafogottan tudom ismét kommentálni: BADARSÁG! A vulkáni működés természetszerűen együttjár földrengéssel, de ez NEM jelenti azt, hogy a földrengésekhez egyértelműen vulkánkitörést kell társítani! Erre semmi, de semmi bizonyíték nincs, akárhogy is igyekeznek néhányan ezzel riogatni! A Vezúv esetében zajlott 63-as földrengés és 79-es vulkánkitörés között sincs egyértelmű kapcsolat! Kérem szépen, 16 év zajlott le a két esemény között, a térség alapvetően földrengés veszélyes tektonikai okokból is. A két esemény között ok-okozati összefüggés biztosan nincsen, azaz semmiféle példát, bizonyítékot nem jelent!
4. Végül, jön egy aktuális fordulat: "a kitörést követő kis jégkorszakban többet kell fűtenünk, ezzel megnő a szén-dioxid-kibocsátás is, hosszú távon a helyzet így csak romolhat". Huhh, azaz az emberi beavatkozás miatt ismét jön a felmelegedés és ebben ismét csak egyetlenegy gáz, mégpedig a széndioxid a felelős... Megmosolyogtató, hogy egy nagy vulkánkitörés vizionálása után miért is kell a széndioxid-klímaváltozás kérdés felé elhajózni, meggyőződésem, hogy mindaddig, amíg CSAK a széndioxid kibocsátás számlájára írjuk a klímaváltozást, addig nem fogunk előrelépni a globális felmelegedés megértésében!

Zárógondolatok: Úgy gondolom, hogy meg kell szólalni minden olyan esetben, amikor félretájékoztatás történik! Meg kell szólalnom akkor, amikor vulkánkitörésekkel riogatják a gyanútlan olvasót! Vulkánkitörések voltak, vannak és lesznek a jövőben is. Köztük voltak és lesznek olyanok is, amelyek jelentős hatást fejtenek ki a környezetre. Azonban, rendkívül károsnak tartom, ha szakmailag megalapozatlan hírek jelennek meg, amelyek téves képzetet okoznak az emberekben. Tudnunk kell, hogy a vulkánkitörések komoly potenciális veszélyt hordozhatnak, azonban ha folyamatosan badarságokat önt a média az emberek felé, akkor ez nem más mint népbutítás! Mi lenne, ha a hírekben kondenzor helyett kompresszort írnának, ha az almára körtét mondanának? Emberek, mi a Föld nevű bolygónk élünk! Ha nem ismerjük jól a természeti folyamatokat, ha mindezekről tévedésekkel teli hírek jelennek meg, akkor mit kezdünk majd egy minden bizonnyal valamikor bekövetkező, környezetre is kiható természeti eseménnyel, a döntéshozók mennyire lesznek képben, hogy ezek milyen hatással lehetnek a társadalomra, ezekre hogyan kell és lehet felkészülni? Társadalmunk egyik kétségtelenül nagy, és nem kellően felismert problémája, hogy egyre sebezhetőbbé válik a - nem kellően ismert - természeti folyamatokkal szemben (l. a 2 évvel ezelőtti eseményeket, amikor egy nem túl jelentős vulkánkitörés okozott némi káoszt Európában...)! Nos, szeretnénk valóban tudni mi vár ránk vagy boldogok vagyunk a meseszerű, hátborzongató badarságokkal?...

Geoparki vulkán show

AKTUÁLIS: Tűzhányó blog - p, 2013-08-02 12:01
Tegnap, most már negyedik alkalommal láttak vendégül a Novohrad-Nógrád geopark ékkövén, az Ősvilági Pompeji területén, az Európa diplomás Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi terület látogatóközpontjában. Május 24 és június 2 között változatos rendezvényekkel ünneplik az Európai Geoparkok Hetét, Magyarországon most már két helyszínen is, a Novohrad-Nógrád geopark mellett a Bakony-Balaton geopark is várja az érdeklődő látogatókat. Ennek keretében fogadtuk szívesen ismét a meghívást és fiammal, Botonddal felpakoltuk az autót a vulkáni működés és előrejelzés eszközeivel...

Telt ház mellett zajlott immár negyedik alkalommal az interaktív vulkán show Ipolytarnócon.

Ipolytarnócon, május 30-án két alkalommal is "tagtoborzás" volt a megalakuló Vulkán Obszervatóriumban, ahol kicsi és nagyok is bepillantást kaptak, miképpen zajlik a vulkáni kitörés előrejelzés, hol vannak térségünkben a legutoljára kitört tűzhányók, hol, milyen kőzetből és hogyan keletkezik a vulkánokat tápláló magma, mi történik a felemelkedés során, miért robban a magma, vannak-e vízen úszó kövek, hogyan néz ki a vulkáni hamu és természetesen a végén nem maradhatott el a látványos vulkánkitörés sem! Az eseményről kedves házigazdánk Szarvas Imre fotói kapcsán mutatunk be hangulatképeket. Mert volt ám jó hangulat, a két, egyenként mintegy egyórás előadást szerény számítások szerint is több mint 150 érdeklődő, köztük Felvidékről érkező csoport is, ülte és állta végig, kattogtak a fényképezőgépek, a telefonok, mindent összevetve ismét jól szórakozott mindenki, miközben sok-sok természettudományos ismeretet, a fizikától a vulkanológiáig sikerült átadni. Köszönjük e helyen is a szervező Nógrádi Geopark egyesületnek, a Novohrad-Nógrád Geparknak és nem utolsó sorban Szarvas Imrének a kiváló lehetőséget.

Veszélyesek a vulkánok?... Alapítsunk egy Vulkán Obszervatóriumot!

Jó lenni vulkanológusnak, jelentkezőkben nincs hiány!

Ha a földköpeny kőzete elindul felfelé - nos, a nyomáscsökkenés miatt akkor keletkezhet a magma!

Mi van a kürtőcsatornában? Ezt is bemutattuk, ásványvíz és némi sör segítségével!

Megmutattuk a vízen úszó követ és egy "frissen sült" kenyérbombát!

És bekövetkezett az előrejelzett és várt vulkánkitörés!

Nehéz volt szabadulni a frissen létrejött vulkán látványától!

Aleuti vulkánok növekvő aktivitása, vulkán veszély előrejelzés csökkenő anyagi támogatása

AKTUÁLIS: Tűzhányó blog - p, 2013-08-02 12:01
Egy dinamikusan változó "élő" bolygón vagyunk, ahol bár emberi léptékkel kissé szertelenül, de folyamatosan zajlanak vulkánkitörések, történnek földrengések. Nem tudni, éppen melyik generációnak kell majd szembenéznie egy a szokottnál nagyobb vulkánkitöréssel, nem tudni melyik túlnépesedett térséget fog a történelmi időkben először katasztrofális vulkánkitörés érni, nem tudni mikor lesz újabb figyelmeztető jel, hogy repülni veszélyes vulkáni hamuval telített légtérben. A vulkánkitörések, földrengések nem jelezhetők pontosan előre, de legalább a vulkáni működés esetében van mód arra, hogy egyre korszerűbb megfigyelő eszközökkel lehessen követni egy potenciálisan veszélyes tűzhányó minden rezdülését és ha kell, akkor még időben óvintézkedéseket hozni.
Az emberiség egy sajátos tulajdonsága, hogy amíg nincs közvetlen veszély, addig arról inkább nem is vesz tudomást, amíg nem történnek tragédiák, addig azt gondolja, hogy nem is következhetnek be ilyenek, ha megtörténnek tragédiák, akkor közvetlenül utána történnek intézkedések, úgy tűnik, mintha tanulnának belőle, aztán eltelik egy-két év és minden megy úgy, mint azelőtt. Gyorsan felejtünk...
Az előző héten arról számoltak be híradások, hogy drasztikusan csökkentik többek között az Alaszka Vulkán Obszervatórium költségvetési támogatását. Ez azt jelenti, hogy több vulkán folyamatos megfigyelését lehetővé tevő műszert le kell állítani, hogy meghibásodás esetén nincs pénz a javításra, hogy el kell bocsájtani adatokat értékelő, műszereket kezelő szakembereket. Ez azt jelenti, hogy legalább 5 vulkán folyamatos megfigyelését meg kell szüntetni. Az Aleuti vulkáni ív mentén 52 aktív tűzhányó sorakozik. Itt volt a 20. század legnagyobb vulkánkitörése, itt volt az a vulkánkitörés (Redoubt, 1989), aminek következtében majdnem lezuhant egy utasszállító repülőgép 231 utassal a fedélzetén és e terület fölött halad el számos légiközlekedési út, ahol repülőgépek tucatjai közlekednek naponta... Nem tanulunk, nem tanulunk, szupervulkánok és megaszökőárak pusztító víziójával szórakoztatjuk borzongva magunkat, miközben nem vesszük észre, hogy a veszély nem egy nagy bunkósbottal áll a sarok mögött, hanem előttünk van egy egyszerű nyitott csatornabejárat, ahová könnyen bezuhanhatunk...
Mintegy válaszként máris beindult néhány alaszkai tűzhányó: elkezdett működni a renitens Pavlof, ami utoljára 2007-ben hallatott magáról és vélhetően kitörés előtt (vagy alatt?) áll a távolabbi Cleveland vulkán is. Ez utóbbi esetében, ami a Pavlofhoz hasonlóan gyakran tör ki, nincs folyamatos műszeres megfigyelés, csupán a pilóták beszámolói és a műhold képek alapján lehet információt szerezni.

Az aleuti Pavlof kitörése május 18-án. A vakítóan fehér havat már szürke hamu vonja be...Forrás: Brandon Wilson és Theo Chesley

A Pavlof kitöréséről megjelenő képek sok szempontból idézik a szicíliai Etna működését. Itt is lávaszökőkút emelkedik fel a meredek oldalú vulkán csúcsi kráteréből, miközben láva folyik le a hóval borított oldalán. A forró láva és a hó keveredése heves robbanásos kölcsönhatást eredményez, a szétrobbanó lávaanyag, a forró vízgőz és a vulkáni hamu keverékéből másodlagos piroklaszt-árak zúdulnak le a tűzhányó oldalán. Mindeközben sötét hamufelhő tornyosul a vulkán fölé, ami már gondot okoz a légiközlekedésben is. A legfrissebb jelentések szerint folyamatos a földremegés és a vulkáni hamu 5-6 km tengerszint feletti magasba emelkedik. A szél észak-északkelet felé tereli el a hamufelhőt, amit 80-100 km távolságban is észleltek. Habár a kitörés erőssége egyelőre viszonylag kicsi, a szakemberek nem zárják ki, hogy az minden előjel nélkül felerősödjön.

A Pavlof vulkáni hamufelhője pilótaülésből és hőmérsékletre érzékeny infravörös műhold képen. Forrás: Brandon Wilson és MODIS műhold kép

Mi lesz tovább? Az aleuti vulkánok és még sok más tűzhányó a maguk üteme szerint működnek. Lesz időben jövő figyelmeztetés egy veszélyes vulkánkitörés előtt? Ez az egyre bővülő és folyamatos megfigyeléstől, a megfelelő szakember gárdától függ. Egy nem olyan rég készített GFDRR tanulmány szerint jelenleg 16 fejlődő ország 441 aktív tűzhányója közül 384 esetében NINCS közvetlen megfigyelés! Ebből 65 kifejezetten nagy veszélyt jelent több millió, a vulkán közelében élő ember számára! A Mt. St. Helens 1980. május 18-i kitörését követően az amerikai kormány 12-szeresére emelte a vulkán megfigyelés költségvetési támogatását, amit tovább növelt a Redoubt 1989-es kitörését követően. Most ismét a csökken a támogatás, vajon a veszély elmúlt? Meg kell várnunk tehát egy újabb tragédiát?...

Szupervulkánoktól a megaszökőárig és a baljós mérföldkő

AKTUÁLIS: Tűzhányó blog - p, 2013-08-02 12:01
Sikamlós terület, ahol a szakembernek talán még nehezebb megállni, mint bárki másnak: mit mondjunk egy adott esetben, amikor kiderül, hogy lehetnek a Földön akár óriási vulkánkitörések, ahol benne van a pakliban, hogy egy sziget oldala bezúdul a tengerbe és hatalmas szökőárat indít el és természetesen ott van a mindennapokban elénk táruló kérdés, a globális felmelegedés és ennek oka. Az elmúlt napokban több ezekhez kapcsolódó hír jelent meg, a címeket olvasva bizony hátborzongató üzenettel: "Milliókat ölne meg egy óriás szökőár Európában", "Túlélhető-e egy óriás szökőár Európában?", "Óriás szökőár fenyegeti Európát?" és "Baljós mérföldkőhöz érkezett az emberiség" - Te jó ég, mit is mondjak ezek után gyermekeimnek, mi lesz a jövőjük? Előre jelezhetők a katasztrofális természeti események, és hol van a szakember felelőssége?

Mega-szökőár! Részlet a BBC filmjéből. Forrás: BBC

A legfrissebb hírt egy esetleges óriási szökőár (ún. mega-tsunami) kialakulásáról a BBC közelmúltban sugározott ismeretterjesztő filmje indította el, a film már megtekinthető a YouTube videomegosztón is. Peregnek a filmkockák, a szakembernek kissé lassan és őszintén szólva már némileg unalomba fullad a bemutató, amikor már vagy 16-szor érkezik a hatalmas vízfal a gyanútlan néző felé, persze a kérdés folyamatosan ott lebeg: mi ennek a valóságtartalma? Déjà vu-érzés fog el, bő egy évtizede hasonló élményt adott a szintén BBC által forgatott dokumentum film, ami először vetette fel a szupervulkánok létét. Meg kell jegyeznem azt is, hogy a mostani BBC film nem új dolgot tár a nézők elé. 2000-ben már forgattak egy filmet Simon Day brit geológussal, aki közzé tette friss megfigyeléseit, miszerint a Kanári-szigetekhez tartozó La Palma szigetének déli oldalán húzódó hegyhát olyan mértékben meggyengült, hogy egyszer nyugati oldala leomolhat és a tengerbe zúduló több köbkilométer térfogatú anyag hihetetlen nagy szökőárat indíthat el. A téma újbóli felvetésének aktualitása nem ismert, kérdés, hogy lesz-e ennek hasonló hatása, mint a Szupervulkánok c. dokumentum filmnek. Lehet vitatni az elnevezést, lehet vitatni az ezzel kapcsolatos félelemkeltés hullámot, azonban egy tény: a film felhívta a figyelmet a vulkáni működés esetleges katasztrofális következményeire és a vulkanológiában is felerősítette a nagy vulkáni rendszerek behatóbb vizsgálatát. Természetesen az alapkérdés az, hogy meddig lehet kordában tartani, meddig lehet tudományos alapon, józanul kommentálni ezeket a kis valószínűségű, de nagy impaktú természeti folyamatokat?

La Palma sziget déli oldalán egy meredek oldalú hegyhát (Cumbre Vieja) húzódik, amelynek központi gerincén vulkánok ülnek. Az olykor hasadékképződéssel is járó vulkáni kitörések gyengíthetik az instabil oldalt, ami a jövőben a tengerbe zúdulhat. Forrás: Bill McGuire és munkatársainak tanulmánya, jobbra a Cumbre Vieja vulkánokkal tagolt gerincének egy részlete

A jelenlegi tudásunk szerint vulkáni kitörésekhez kapcsolódó hatalmas hegycsuszamlások nem elképzelhetetlenek. A Mt. St. Helens 1980. május 18-i kitörése erre emlékezetes példát adott és átformálta a vulkanológusok ismeretanyagát is. Az ezt követő vizsgálatok kimutatták, hogy például az Andokban lévő magasba tornyosuló vulkánok mintegy 75%-a átesett hasonló katasztrofális hegyoldal leomlás folyamatán! Hasonló eredményre vezettek az óceáni vulkáni szigeteken zajló kutatások. Az Indiai-óceán területén található aktív vulkáni sziget, a Réunion délkeleti részén fekvő Piton de la Fournaise tűzhányón egy hatalmas karéjos sebhely látható, ami egy hatalmas lejtőösszeomlás során alakult ki. A hawaii Kilauea vulkánon nem véletlenül van két hosszú hasadékrendszer, a sziget délkeleti oldala éppen csúszik lefelé az óceánba. A Kanári-szigeteken pedig szinte minden szigeten volt már egy vagy több hatalmas lejtőösszeomlás. Ezek pedig óriási szökőárakat indíthatnak el. La Palma sem kivétel, itt azonban úgy tűnik éppen alakul ki egy ilyen helyzet, egy instabil lejtő kialakulása. Ehhez nyilvánvalóan hozzájárulnak a gerincen zajló vulkáni működések és az ehhez kapcsolódó magma felnyomulások repesztő hatásai. Nem kell azonban rögtön pánikba esni, ha esetleg a közeljövőben ismét lesz egy ilyen vulkánkitörés! Valószínűleg még hosszú időnek, sok-sok további repesztő eseménynek kell bekövetkeznie, hogy meginduljon a hegyoldal. Ennek előjeleit pedig vélhetően észlelni fogják a szakemberek! Egy biztos, az elmúlt vulkáni események ismétlődésének időbeli számadatai ebben nem adnak támpontot!

Balra: A Kanári-szigetel és Hawaii szigetek szinte mindegyike átesett már hatalmas lejtőösszeomlás eseményén. Forrás: Juan Carlos Carracedo, jobbra Fuerteventura szigetén egy egykori lejtőösszeomlás után visszamradt sebhely

Kis valószínűségű, de nagy impaktú, katasztrofális következményekkel járó természeti folyamatok: nem volt ilyen még az emberiség történetében, nincs példa ilyenre, nincs tapasztalat - akkor ilyen csak a fantáziában létezik, akkor ezek csak a tudósok elméletében jelennek meg? Nos, itt kell leszögezni: ahogy az előbbiekben bemutattam, ilyen események a Föld életében már számos alkalommal voltak és nincs kétség afelől, hogy ilyenek a jövőben is lesznek! Lesz majd szupervulkáni kitörés, lesz majd hatalmas hegyoldal beszakadással járó mega-szökőár! Az embereket természetesen az foglalkoztatja, hogy vajon a mi életünkben vagy gyermekeink életében fog ez bekövetkezni? Ha igen, akkor ez előrejelezhető lesz? Egyáltalán kell-e ilyen kérdésekkel foglalkozni vagy ezek nem többek, mint magazinok, hírportálok színes, meghökkentő, megborzongató híranyagai? A válasz nyilvánvalóan nem lehet egy egyszerű igen vagy nem. Nem lehet pontosan előrejelezni földrengést, nem lehet előrejelezni pontosan vulkánkitörést, nem lehet előrejelezni katasztrofális hegyomlást, de... ez nem jelenti azt, hogy nem érdemes ezekkel foglalkozni. Sőt, ez nem jelenti azt, hogy nem érdemes akár ilyen eseményekre is stratégiát kidolgozni! Habár nem lehet pontosan megmondani, hogy mikor, hol és mekkora vulkánkitörés lesz, azért ennél többet tud és tesz a vulkáni veszély előrejelzés, azért ennél többet tudnak a vulkanológusok. Számos példa van arra, hogy vulkanológusok pontos munkája és időben hozott döntéseik hogyan védték meg tízezrek életét! Jelen tudásunk szerint azt mondhatjuk, hogy igen, egy különlegesen nagy vulkánkitörés vagy akár egy lejtőleomlás előjelét is jóval az esemény bekövetkezése előtt már észlelhetjük és ha nem is napra pontosan, de előre látható lesz, ha egy ilyen esemény közeleg.
De mit tehetünk addig, amíg nincsenek ilyen közvetlen jelek? Ne is beszéljünk ezekről a lehetséges folyamatokról? De, szükséges és úgy vélem, hasznos a BBC ebbéli tevékenysége is! Azonban néhány dolgot látni kell: (1) Ne higgyünk a hírmagazinok szalagcímeinek! Ezek az esetek nagy többségében sajnos a félelemkeltésre, a borzongáskeltésre irányulnak, mert így lesz jól eladható a hír. (2) Ne a hírmagazinokban megjelenő kommentárok befolyásolják döntéseinket! Senki se mondja le például az esetlegesen tervezett La Palma útitervét és véletlenül se mondja le senki bármelyik Kanári-szigetekre tervezett útját! (3) Látni kell azt is, hogy az emberek nagy többségének földtudományi ismerete nem elegendő ahhoz, hogy az ilyen híreket átlássa, megértse. Látni kell azt, hogy a földtudományok, beleértve többek között a geológiát, geofizikát és természetföldrajzot is olyan ismeretek közvetítenek, amelyek nélkülözhetetlenek a mindennapokhoz, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a természettel békében tudjunk élni és akár természeti katasztrófákra is megfelelően fel tudjunk készülni! Tisztelt döntéshozók, fogadják ezt végre el és kerüljön több geológia, több geofizika, több természetföldrajz és egyéb földtudomány a közoktatásba! (4) Végül látni kell azt is, amit már többször elmondtam, miszerint szűklátókörűség csak a legnagyobb katasztrófát okozó eseményekkel foglalkozni, mintha csak ezek veszélyeztetnék az emberiséget. Számos olyan potenciális természeti veszély, ezen belül vulkáni veszély is van, aminek megértése, aminek kommunikálása talán sokkal fontosabb, mert bekövetkezési valószínűségük jóval nagyobb, mint a fentiekben leírt eseményeké, hatásuk pedig nem lebecsülendő. Az pedig, hogy ez mely generáció életében fog bekövetkezni, azt nehéz megjósolni, mint ahogy senki nem gondolta volna a XIX. század elején, hogy egy vulkánkitörés alaposan felforgatja világot.

Balra a széndioxid levegőbeli koncentráció növekedése a Mauna Loa Obszervatórium mérései alapján. Forrás: Scripps Institution of Oceanography, jobbra pedig a globális átlaghőmérséklet változása 1880 óta. Bár a felmelegedés ténye kétségtelen, az elmúlt jó 20 évben az erősen növekvő trend megállt annak ellenére, hogy a széndioxid-koncentráció folyamatosan emelkedik. Forrás: NASA

Végül, nem mehetek el szó nélkül egy másik rövidhír kapcsán sem, miszerint valóban baljós mérföldkőhöz érkeztünk? Úgy is megfogalmazható a kérdés: vajon a globális felmelegedésért biztos, hogy csak a széndioxid a felelős? Vajon, valóban van egy kitüntetett széndioxid koncentráció érték, ahonnan aztán nincs visszaút? Bár a levegő széndioxid-tartalma valóban monoton nő, ráadásul olyan mértékben, ami eddig nem volt tapasztalható, mégis, az elmúlt jó 2 évtizedben nem emelkedett ezzel párhuzamosan a globális átlaghőmérséklet. Úgy vélem, felelőtlenség azt is állítani, hogy egy adott koncentráció érték elérésének visszafordíthatatlan szerepe van. Nem lehet tehát CSAK a széndioxid-koncentráción keresztül megérteni a globális felmelegedés okát és NEM lehet CSAK a levegő széndioxid koncentráció értékét kihangsúlyozni, csak annak visszaszorítását szajkózni és ebbe milliárdokat fektetni, amikor a környezetvédelemről és klímaváltozásról van szó. A földi rendszer, a földi légkör jóval bonyolultabb annál, hogy csupán egy vegyület szerepét emeljük ki! Ezzel elveszítjük más fontos hatótényezőkkel való foglalkozást és lehet, hogy ezzel nagyobb kárt okozunk, mint amit gondolnánk.

Etna, Új Délkeleti Kráter kúp: a Föld leggyorsabban növő, legfiatalabb vulkáni hegye!

AKTUÁLIS: Tűzhányó blog - p, 2013-08-02 12:01
A tűzhányók világában jelenleg kétségtelenül az Etna nyújtja a folyamatos hírforrást, bár ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Hawaii Nagy-szigeten immár 30 éve szakadatlanul zajlik a vulkáni működés, a szintén távoli Kamcsatkán pedig már több mint 5 hónapja folyik a Tolbacsik kitörése. Bár e kitörésekre és sok másra is kitérünk a következő napokban és hetekben, azonban most álljon itt egy érdekes hír, amit Boris Behncke adott közre Flickr képmegosztóján.

Az Etna 19. paroximális kitörése 2012 januárjában. Forrás: Giuseppe Distefano, EtnaWalk

Az Etna 2011. január első napjaiban kezdte meg paroximális kitörés sorozatát kivárva pont, hogy elvesszek egy láda sört, majd azóta már 38 látványos, lávaszökőkút kitörést produkált. Ezek a kitörések, alapvetően minden különösebb előjel nélkül, jellemzően néhány órás felvezető lávatűzijáték kitörésekkel indulnak, majd következik a csúcs, a néhány száz, esetenként közel 1 km magasra felcsapó lávaszökőkút. Ezt intenzív vulkáni hamuszórás kíséri a széliránytól függően, de többnyire a hegy délkeleti oldalán, ami akár a cataniai reptér leállítását is eredményezi. Maga a lávaszökőkút kitörés, e vulkáni működés leglátványosabb része viszonylag rövid, többnyire nem több mint egy óráig tart. Ezek a kitörések egyre növekvő vulkáni kúpot hoztak létre, a Föld leggyorsabban növekvő, legfiatalabb „hegyét”!

Etna Új Délkeleti Kráter kúpjának szédületes növekedése 2 év alatt! Forrás: Boris Behncke

Boris Behncke folyamatosan készíti felvételeit a szicíliai Öreg Hölgyről, ami ritka lehetőséget ad egy vulkáni kúp növekedésének nyomon követésére. 2011. májusában még csak egy kis lapos vulkáni halom jelent meg a Délkeleti Kráter déli oldalában, aztán ugyanazon év őszén már egyértelműen kitűnik az ikerkúp: a régi és az új Délkeleti Kráter kúpjai egymás mellett! Nem sokkal több mint 2 év alatt az Új Délkeleti Kráter magassága már mintegy 200 méter a talapzatától számítva! Nos, mennyi is ez? Ez nagyobb, mintha a budapesti Országházat kétszer egymásra tennénk és megközelíti a Gellért-hegy magasságát!
Ez a növekedési ütem akkor válik szédületessé, ha Behncke számításait követve csupán a tiszta játékidőt tekintjük: amennyiben összeadjuk a lávaszökőkút kitörések idejét, az nem több mint 70 óra! Akárhogy is vesszük 2 év vagy 70 óra alatt több mint 200 méter magas vulkáni kúp, ez bőven lekörözi a szomszéd testvér, a régi Délkeleti Kráter kúpjának növekedési ütemét, ami 1996 és 2001 között, azaz 5 év alatt, „csupán” 100 métert magasodott.
Az Etna vulkáni működését tehát kétségtelenül egyre inkább robbanásos kitörések jellemzik, a lávaöntések most háttérbe szorultak és a robbanásos kitörések esetében is elmondhatjuk, hogy azok egyre hevesebbek és egyre nagyobb mennyiségű vulkáni anyagot dobnak a felszínre! Ennek oka pedig kettős lehet: a mélyből felnyomuló magma gáztartalma egyre nagyobb, és a magma kisebb adagokban egyre gyorsabban tör a felszínre.
Innentől kezdve világos, hogy a vulkáni működés megértésében, akár egy vulkáni kúp kialakulásában is a magyarázat a forrástól, azaz a magmaképződéstől, a felszínig tartó folyamatok együttes vizsgálatán és értelmezésén keresztül vezet az út. Nagy siker számunkra, hogy a vulkáni működés e komplex kutatása hazánkban is elismerést nyert és pályázatunk, egy MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport alakítására komoly szakmai bírálat után támogatást kapott!

Etna 13!

AKTUÁLIS: Tűzhányó blog - p, 2013-08-02 12:01
Néhány napja érkeztünk vissza egy sikeres külföldi konferenciáról, így bőven elmaradtunk a bejegyzésekkel - pedig esemény van bőven! Addig, amíg ezek között csemegézve, kiválasztjuk a leginkább közérdekű híreket, álljon itt egy újabb remek videofelvétel Boris Behncke kameráján keresztül az Etna idei immáron 13. látványos paroximális kitöréséről:

Ismét egy különleges élmény, április 27-én 13. alkalommal az Etnán! Forrás: Boris Behncke



A Kemenes Vulkánpark történet

AKTUÁLIS: Tűzhányó blog - p, 2013-08-02 12:01
Volt egy álmom... Volt egy álmom, hogy létrejöjjön egy Vulkánpark, itt nálunk Magyarországon, a Ság-hegy mellett, ahol a sziklák egyedi módon, nyitott lapokként mesélnek egy izgalmas színes történetről! Ahol kicsik és nagyok megismerkedhetnek a Föld e lélegzetelállító folyamatával, ahol az emberek ráeszmélhetnek, hogy a szomszédjukban lévő hegy egy egykor látványos kitöréseket produkáló tűzhányó, ahol megtudható az, hogy térségünk tele van vulkáni természeti értékkel, és büszkék lehetünk arra, hogy már két geoparkunk is van, ahol mindkét esetben a vulkáni természeti értékek jelentették az alapot. Volt egy álmom, hogy ez egyszer megvalósul...
Április 19-én pedig megnyitották a Kemenes Vulkánparkot a Celldömölk közeli Ság-hegy lábánál. Kevés olyan nap van, amit annyira vártam, mint ezt. A megnyitón azonban a hátsó sorokban szemléltem, hogy mások dagadó kebellel, hogyan nyitják meg a Kemenes Vulkánpark szívét adó Vulkánházat… Meghívást az eseményre, mint az ötletgazda nem kaptam, csupán egy meghívó érkezett, amit sokan hasonló szöveggel kaptak meg… Volt egy álmom… Olvasom a híreket, vajon milyen a visszhang? Egy szűk MTI hír, amelyben az áll, hogy „A Vulkánpark ötlete szorosan kötődik a celldömölki Vulkán fürdőhöz…”, a nyugat-magyarországi napilapban, a Vas Népében Celldömölk polgármesterének nyitóbeszédére hivatkozva azt írják, hogy „a hajdani katonai objektum helyére megálmodott vulkánpark előkészületei az ezredfordulón kezdődtek”, majd kicsit később „Fehér László itt köszönte meg Kiss Péter országgyűlési képviselő, Celldömölk díszpolgára támogató figyelmét”, végül a szombathelyi tv videós hírportálján többek között Karátson Dávid nyilatkozik, hogy terveik alapján Közép-Európai léptékben egyedi vulkán kiállítás nyílt itt meg… Hirtelen Edvard Munch Sikoly c. képe ugrik elém! Nem, nem és nem, most már meg kell szólalnom! Geológusként és magánemberként is a tények elkötelezett híve vagyok és nem engedhetem meg, hogy mindenféle igaztalan nyilatkozatokból álljon össze a torz kép arról, hogy miként is alakult ki a Kemenes Vulkánpark!
Több mint egy évtizedes történetről talán egy könyvnyi tanulságos anyag is összeállt, de én inkább maradok a vulkanológiai könyvek írásánál, itt álljon csupán röviden, a tényekre alapozva a Kemenes Vulkánpark hiteles története!

A Ság-hegy egyik remekbe szabott kürtője egy egykori salakkúp kettévágott szelvényében és a Ság-hegy kialakulásának története 1995-ben publikált tudományos munkánkból!
A történet az 1990-es évek elejére nyúlik vissza, amikor a gyorsan fejlődő vulkanológia modern eszköztárát felhasználva diákjaimmal elsőkként igyekeztünk rekonstruálni azt, hogy miképpen alakultak ki hazánk bazalt hegyei. Díjnyertes tudományos diákköri dolgozatok, 1994-ben és 1995-ben tudományos publikáció készült arról, hogy miképpen jöttek létre a Kemenesalja bazalt vulkáni kúpjai, ezen belül is különösképpen a Ság hegy. Ezt követte a Kissomlyó melletti vulkáni halom kialakulásának rekonstruálása, majd a Hercseg-hegy, a miskei tufagyűrű - mind-mind a vulkáni működés egy különleges világa, egy színes története (minderről rövid képes beszámoló található a közelmúltban megjelent A Múlt ösvényei c. könyvben és természetesen a Vulkánok c. könyvemben). Egyre inkább kialakult bennem az ötlet, ez olyan nagyszerű, hogy ezt meg kell mutatni mindenkinek, igen, merjünk nagyot álmodni, legyen itt egy Vulkánpark! 2003-ban a Hiloban tartott Cities on Volcanoes konferencián Lukács Rékával bemutattuk az ötletet, majd 2004-ben két további nemzetközi konferencián is, miközben a Természet Világa hasábjain ugyanebben az évben részletesen is írtam az ötletről és elkészítettük ennek szakmai háttéranyagát is egy Környezetvédelmi Minisztérium KAC pályázati munka keretében. Ezzel már felkerekedhettünk, tárgyalást folytattunk Markovits Tiborral az Őrségi Nemzeti Park igazgatójával, aki támogatásáról biztosított bennünket, akárcsak a térség több polgármestere is. Az anyagi források azonban még hiányoztak.

2003 nyarán a hiloi Cities on Volcanoes konferencián mutattuk be először Lukács Rékával a Vulkánpark ötletet.
2005-ben egy fekete időszak következik a Ság-hegy életében, lezárják a hegyet filmforgatás miatt. Sokan örülnek neki, mert pénzt hoz a házhoz, de egy természetvédelmi területhez mindez nagyon nem illik. Tiltakozás indul el, ebben szakmai oldalról én is részt veszek, mivel látom, hogy bontják a sziklákat, ami olyan, mintha a történelem könyv egyedi lapjait semmisítik meg, majd következik egy olyan földtani hamisítás, ami végképp kiveri a biztosítékot: Uzsáról szállítanak bazalt köveket a Ság-hegyre! Ez kérem a földtörténet meghamisítása olyan, mintha a történelmi dokumentumokat kevernék össze. Hogyan állhat így össze a rekonstruált kép? Ezt én tudom, de az utódok vajon tudni fogják?
A filmesek elmennek és végre, 2007-ben megjelenik egy pályázati kiírás, ami turisztikai fejlesztésről szól a Nyugat-Magyarországi régióban. Ez kell nekünk, ezt szinte erre az ötletre írták ki! Jelentkezem rögtön Fehér László celldömölki polgármesternél és ismertetem a tervet, közben Celldömölkön több előadást tartok "A Kemenes Vulkánpark: a jövő egy lehetősége" címmel (vegyes helyi támogatással). Sajnos az ötlet politikai présbe kerül (ki gondolta volna ezt egy vulkánpark ötlet nyomán...), vannak viták, de végül mégiscsak elfogadásra lel, köszönhetően néhány lelkes helyi képviselőnek! Az újabb tárgyaláson most már ott van a Nemzeti Park képviselője is és megszületik a megegyezés: elindulunk a pályázaton!

A Kemenes Vulkánpark ötlet és visszhangja a Vas népe hasábjain.
Versenyfutás kezdődik az idővel 2008 január végéig kell elkészíteni a pályázatot, amihez a szombathelyi Promen kft pályázatírói nyújtanak segítséget. Sikerül, és a pályázat átmegy az első fordulón! Következik a Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése! A regionális fejlesztési ügynökség felhívja a figyelmet, hogy ki kell dolgoznunk egy részletes marketing tervet is, hiszen egy teljesen új fejlesztést kell ismertté tenni. Egy kiváló marketinges szakember és egy remek pénzügyi szakemberrel látok munkához. A 2009-ben elkészült Megvalósíthatósági tanulmányban leírom, hogy szükség van egy Vulkánházra, ami a vulkánpark látogatóközpontjaként működik, de emellett fontos, hogy a látogatók felkeressék a Ság-hegyet is, rácsodálkozzanak erre a különleges természeti értékre, egy egykori bazalt tűzhányó feltárt belsejére! Személyes tapasztalatokat gyűjtünk a nemzetközi szinten talán az egyik legnagyobb, a vulkáni működést a 21. század technikáival bemutató francia Vulcania élményparkban, két teljes nap alatt minden attrakciót végignézve, valamint az Eifel vulkáni világát bemutató múzeumokban. Most már el tudjuk helyezni ötleteinket és látjuk, hogy ezek miben különböznek a francia és német példáktól. A Megvalósíthatósági tanulmány bevezetőjében leszögezzük mi is a Kemenes Vulkánpark koncepció lényege: "a Celldömölki kistérségben egy térségi együttműködés keretében megvalósuló innovatív turisztikai fejlesztés, amely Kemenesalja 4-6 millió éves vulkáni természeti értékeire építve egy magas szintű, szórakoztató-ismeretterjesztő szolgáltatást nyújt és egyben tudományos-oktatási centrumként is működik. E hazánkban szinte példa nélküli elképzelés új dimenziókat nyithat a térség idegenforgalmában, mindemellett szervesen illeszkedik a fejlesztendő turisztikai attrakciók körébe. A Kemenes Vulkán Park, megvalósulása esetén, Közép-Európában egyedülálló turisztikai termékcsomagot nyújtana!" Közben váratlan eseményekkel is meg kell birkózni. A brit euroszkeptikus szervezet, az Open Europe egy ötvenes szégyenlistát tesz közzé, amin szerepel a Kemenes Vulkánpark is, mondván mit keres egy vulkánpark egy sík országban (sic!). Ahogy ez nyilvánosságra kerül, felveszem a kapcsolatot a szervezet vezetőjével (bár senki sem kért meg rá) és több levélváltás után sikerül meggyőznöm, hogy ez a projekt nem bolondság, hanem egy a kistérség gazdasági fejlődését is elősegítő innovatív fejlesztés.
A Megvalósíthatósági tanulmányban minden apró részletet kidolgozunk, hiszen ez lesz az alapja a pályázat sikeres elfogadása esetén a kivitelezésnek! Itt megjelennek már a Ság-hegyre tervezett fejlesztés részletei (Vulkánösvény, szabadtéri kőpark és játszókert, a Ság-hegyi Múzeum felújítása) és a Vulkánházba tervezett magas színvonalú szórakoztató-ismeretterjesztő bemutató tervei. A marketing tervben pontosan részletezzük, hogy miképpen kell hirdetésekkel, cikkekkel, út menti plakátokkal felhívni a figyelmet már jóval a megnyitó előtt is a Kemenes Vulkánparkra, hogyan kell azt bevezetni a piacra (vajon ebből a külön kérésre gondosan elkészült mintegy 12 milliós marketing tervből vajon mi valósult meg?). A pénzügyi tervben pontosan kidolgozzuk mire mennyi jut és a működtetés hogyan hozza vissza a befektetett összeget, hogyan lehet a fejlesztés nyereséges. Már közel vagyunk a beadáshoz, amikor a pályázó celldömölki önkormányzat számos ponton változtatást kér, így például ők másképpen gondolják az üzemeltetést, szerintük ezt a polgármesteri hivatal városgondoksága is el tudja látni (kérdem ismét, mi lett ebből a megvalósítás?). Közel állunk, hogy feladjuk, de az álmot nem adhatjuk fel és átírjuk a megfelelő részeket. A pályázat a Megvalósíthatósági tanulmány alapján a második fordulón is átmegy, indulhat a kivitelezés!
A Kemenes Vulkánpark projekt kivitelezési szerződését 2010. április 16-án írják alá - talán nem véletlenül pont akkor, amikor elindul az izlandi Eyjafjallajökull vulkáni kitörésének második fázisa, ami káoszba dönti Európa légiközlekedését. Az álom megvalósulhat! A részletekbe most már nem belemenve azonban, ami elindul az nem egy sikertörténet, hanem számomra egy nagyon szomorú, keserves időszak... A celldömölki önkormányzat a kivitelezés két évének első felében alig mozdul, még 2011 nyarán is azon gondolkoznak, hogy talán vissza kellene adni a pályázatot... Érvek, levelek tucatjait küldöm és most ebben már a Vulkánház nyertes építész tervezője is partner, miszerint nem szabad leállni, itt valami nagy készül! Átlendülünk a holtponton, de elveszítettünk egy évet és ezért még mindig nem készülhetett el a pályázat lelkének számító kiállítás forgatókönyve. Az épület részletes terveit viszont meg kell csinálni és 2011. nyarán el is indul az építkezés. Ismét versenyfutás az idővel, eljön a munka azon része, ami számomra a legnagyobb kihívást jelenti: részletekbe menve kidolgozni minden attrakciót, a bemutató minden egyes pontját. Kiváló szakemberekkel dolgozhatok ismét, akik hazai szinten már bizonyítottak, hogy képesek vonzó elemeket felvonultató természettudományi kiállítás megalkotására. A tét nagy, hiszen már kezdetben évi közel 30 ezer látogatót kell vonzania (ez nagyon sok!) a Vulkánháznak egy olyan területen, ahol addig a turizmus még nem vert gyökeret. Ezt a számot pedig évente növelni kell, amíg eléri a százezres látogatottságot! Ehhez pedig hazai és nemzetközi szinten is újszerű attrakciók kellenek! Tervem ezért nem egy egyszerű kiállítás, hanem egy interaktív, szórakoztató, játékos feladatokat tartalmazó, maradandó élményeket nyújtó bemutatóközpont!

Részlet a Tűzhányó-terem tervéből és Vulkán-fickó, aki a Vulkánösvényhez hasonlóan mindenhol játékra invitált volna, akik végigkísért volna a Vulkánházon.
Szórakoztatást, egyedi élményt adó attrakciók kellenek, amelyek húzóerői lehetnek e friss fejlesztésnek - hangsúlyozom az elkészült kiállítási forgatókönyv és installációs tervben, ami a Megvalósíthatósági tanulmányon alapul. Kidolgozzuk a földrengés szimulátor tervét, ami hazai fejlesztésben készülne el: egy berendezett szobában mindenki átélhet egy 6-7 erősségű földrengést, megtapasztalhatja milyen is ez az érzés. Poharak összecsörrennek, csillár, faliképek kimozdulnak, minden remeg... A Verne-teremben egy virtuális utazást terveztünk a Föld belsejébe, ilyen nincs sehol máshol! Kivetítőkön keresztül érezhettük volna, ahogy jutunk egyre nagyobb mélységbe és közvetlen szemlélői lehetünk a vulkánokat tápláló magma képződésének. A szomszédos Magmakamra-terem szintén egyedülálló lett volna, amire nincs nemzetközi példa sem: síkképernyős kivetítőkön futó animációs program segítségével leereszkedés egy vulkán alatti magmakamrába, követni a kitörés előtti folyamatokat, majd végigélni magát a vulkáni kitörést mintegy 10 percben! Volt egy álmom, hogy mindezt meg lehet valósítani Magyarországon és ezzel egy hazai és nemzetközi szinten is különleges, egyedi élményt adó bemutatóközpont valósulhat meg. De jött a való világ, 2011 végén, 2012 elején jöttek az erőszakos emberek és a celldömölki önkormányzat hirtelen koncepciót váltott a kivitelezési időszak utolsó hónapjaiban és félreállítanak. Előtérbe hozták a ház építész tervezőjének csapatát és ehhez megnyerik Karátson Dávidot, az ELTE Természetföldrajzi tanszék vezetőjét, a vulkánmorfológiai tudomány nemzetközi szinten is ismert személyiségét is (hasonló kiszorításos történetet azóta számosat hallottam...).
Közben még egy utolsó felcsillanó fényfolt, 2012. április 27-én átadják a Ság-hegyen a terveim alapján elkészített Vulkánösvényt, kőparkot és játszókertet. Szintén ekkor nyitja meg a kapuit a felújított Ság-hegy múzeum is. De emellett már a jogi harc zajlik, beadványokat írok, hogy bizonyítsam igazamat - senkinek sem kívánom ezt, miközben mások a Megvalósíthatósági tanulmánytól teljesen eltérő kiállítást terveznek, majd furcsa módon ugyanők végzik a kivitelezést is (vajon ez EU-konform, vajon egy pályázat kivitelezése ilyen mértékben eltérhet a Megvalósíthatósági tanulmánytól??)...
Többen felvetették, hogy vajon miért megyek el az átadó ünnepségre? Kell ez nekem ott, ahol mások aratják le a sikert és beszélnek egyedi fejlesztésről, pedig az ötlet nem a sajátjuk, hanem az enyém? Nem bántam meg, hogy elmentem, sokan megállítottak, sokan bátorítottak és egy valami jó érzéssel töltött el: bár a Vulkánház tartalma teljesen más, mint amire a celldömölki önkormányzat pályázati támogatást kapott, azért ez az egész, a megnyitó emelvényein levők nem lettek volna ott, Magyarországnak nem lenne egy vulkánparkja, ha jó néhány évvel ezelőtt nem kis erőfeszítéssel ezt nem viszem keresztül. A kiállítás pedig? Kíváncsi voltam rá persze, tüzetesen végignéztem mindent úgy is mint szakember és úgy is, mint ötletgazda. Más! Más, a koncepció, más a megvalósítás, nekem mások az elképzeléseim. A látogatóknak nincs mérlegelési lehetőségük, hogy melyik a jobb (az élet dönti majd el, hogy egy ilyen különösebb attrakciók nélküli kiállítással is be lehet-e hozni a vállalt látogatói számot), élvezzék tehát ezt a kiállítási koncepciót, a tűzhányók világa olyan gyönyörű, hogy érdemes minden részletét megismerni. De az attrakciók, a földrengés-szimulátor, a Verne-kabin, a Magmakamra-terem és a többi, hát igen Vulkán-fickó is, az nekem nagyon hiányozni fog! Fiókomban ott lapulnak, hátha egyszer még előkerülhetnek valahol... Volt egy álmom...


Tűzhányó blog: Az 500. bejegyzés Etna lávatűzijátékkal és lávaszökőkúttal

AKTUÁLIS: Tűzhányó blog - p, 2013-08-02 12:01
Kedves Olvasóink! Három évvel ezelőtt indítottuk el a Tűzhányó blogot és ez azóta az 500. bejegyzésünk (ebből 488-at tettünk közzé, azaz 12 még nem jutott el a megjelenésig)!!!
Több mint 400 ezer lapmegjelenítésünk volt azóta, ami bár nem verseng a nagy weblapok és blogok nézettségével, azért erre mégis büszkék vagyunk, mert egyedüliként szolgáltatunk vulkánokról szóló híreket magyar nyelven úgy, hogy nem kapcsolódtunk egy nagy hírszolgáltató weblap szárnyához sem, azaz csak azok találnak meg, akik valóban a tűzhányók, a vulkáni folyamatok iránt érdeklődnek. Így is 126 aktív követőnk van és most már van Facebook csoportunk is 57 taggal. Igen, nem ezres "like"-oló közönséggel rendelkezünk, de nem is erre hajtunk, hanem továbbra is arra, hogy szakmailag hiteles tudósítást adjunk a vulkáni működésről, azok hatásairól. A nagyobb, szélesebb olvasóközönség felé való nyitás természetes ott van terveink között, majd meglátjuk, hogyan alakulnak dolgaink, legfőképpen időnk, mert hogy fő tevékenységünk azért mégis csak a kutatás, az oktatás és e mellett igyekszünk azért természettudományos ismeretterjesztéssel is foglalkozni. Idén, májusban ismét lesznek Vulkán-nap bemutatóink, így Ipolytarnócon már a 3. Tűzhányók kitörésben show műsort adjuk az Európai Geoparkok Hetén, és megjelenünk a Felfedezők Napja rendezvényen is.
Mi is lehet az 500. bejegyzés témája? El Hierro szigete bár továbbra is reng, egyelőre még nem indult el vulkánkitörés és még nem lépett hirtelen működésbe a Hekla sem. Az idei év számos látványos vulkánkitörését produkáló Etna azonban ismét mocorog és jó eséllyel nyújt majd rövidesen ismét felejthetetlen élményt.
Itt van tehát a 3. szülinapi és 500. bejegyzésbeli ajándék: Etna 2011-2013 Boris Behncke zenei aláfestéssel készített videovelvételével!

Etna 2011-2013 kitörések zenei kísérettel! Forrás: Boris Behncke


BREAKING NEWS! El Hierro kitörés előtt???

AKTUÁLIS: Tűzhányó blog - p, 2013-08-02 12:01
Frissítés (2013.03.29. 11:00):Eddig még nem tapasztalt intenzitású földrengések rázzák meg most már egyre több alkalommal a lakosok által érezhetően módon is El Hierro szigetét! Íme az eddigi mai szeizmogram kép és a földrengések megoszlása az elmúlt napokban. Ezen belül különösen a lilával jelzet oszlopok nagysága (M>3 nagyságú földrengések száma) figyelemreméltó:

A mai eddigi szeizmogram kép El Hierro szigetén és a földrengések eloszlása március 20 óta. Forrás: IGN

Ami figyelemreméltó és újdonság az a viszonylag erős (3-as magnitúdónál erősebb) rengések egyre nagyobb száma. A mai napon már eddig is különösen sok 4-es magnitúdónál erősebb rengés pattant ki. A fészekmélység 17-20 km közötti, azaz úgy tűnik újabb friss magmatömeg érkezett a földkéreg alá. A felszínemelkedés március 15 óta már meghaladja a 11 centimétert, ami jelzi a mélybeli magma hatalmas felfelé irányuló nyomását. A talajból kiáramló megemelkedett széndioxid koncentráció szintén a friss magma felnyomulásával magyarázható. A földkéreg kőzettömege még ellenáll, bár "recseg-ropog", kérdés hogy ki lesz a győztes? A magma, ami vulkáni működést eredményez vagy a földkéreg sikeresen megakasztja a feljövetelt. Jelenleg ádáz küzdelem zajlik a mélyben...

Az M>2.5 földrengések számának viszonylagos alakulása a szeizmikus krízis 2011. nyári kezdete óta és a diffúz CO2 koncentráció alakulása a jelzett időszakban. Forrás: INSTITUTO VOLCANOLÓGICO DE CANARIAS



Eredeti bejegyzés:

Miközben tegnap még a Heklára vetettük szemünket, ahol emelték a készültségi szintet, El Hierro szigetén a PEVOLCA szakemberekből álló ülésén úgy látták minden normális és nem tartották érdemesnek emelni a készültséget... Nos erre ma délben begurult a mélyben erőlködő magmatömeg és mindeddig nem tapasztalható intenzitású földrengésraj rázta meg a szigetet! A rengések között több 4-es magnitúdójú földlökés is volt, ami kisebb kőomlásokat is elindított.

Szeizmogram El Hierro szigetén: 12:50-kor (UTC) indult a földrengésraj, ami legalább 2 órán keresztül tartott és még lehet, hogy a bejegyzés írásakor is folytatódik. Forrás: IGN

Közben, ami figyelemre méltó, hogy a földrengések kipattanási helyei, azaz a fészekmélység, avagy hipocentrum lassan egyre sekélyebb mélységbe tolódik. A korábbi 16-20 km mélység után már 10-12 km mélyen törnek a kőzettestek. Ez olyan, ahogy a tankönyvekben le van írva: jelzi a magma lassú felnyomulását és ez egyre inkább arra utal, hogy az eseménysor vulkánkitörésbe torkollik. A kérdés persze, hogy vajon a természet követi-e a tankönyvekben írtakat és ha igen, akkor ez mikor következik be? Erre nem lehet pontosan válaszolni, ezt nem lehet pontosan megmondani! Ugyanúgy nem lehet azt sem megmondani, hogy ha lesz vulkánkitörés, akkor az hol lesz. Jelenleg a rengések a szigettől nyugatra zajlanak, azaz az epicentrum terület nincs a szigeten. Azonban egy ilyen vulkáni mező esetében ez nem jelent semmit, a magma ha feltör, akkor bárhol a felszínre bukkanhat hasonlóan 2011. októberéhez. Akkor sem ott épült fel a tenger alatti vulkán, ahol a földrengések epicentrum területe volt, hanem több kilométerre arrébb. Amennyiben víz alatti kitörés lesz az vélhetően hasonló lesz, mint a 2011. októberi volt, azaz szem elől elrejtve fog zajlani. A tengermélység ugyanis igen nagy a sziget körül és ahhoz nagy magmamennyiség kell, hogy egy kisebb sziget alakuljon ki. Nincs kizárva azonban az sem, hogy akár a sziget nyugati részén talál utat a magma. Izgalmas események ezek a szakemberek számára, utal arra, hogy mennyire nehéz a jelekből biztosat mondani!
A várakozás perceiben álljon itt egy animáció a Ramón Margalef óceánkutató hajó óceánaljzat felméréséről: így néz ki a 2011. október - 2012. január időszakban, a szigettől délre kialakult víz alatti vulkán 2013. márciusában:

Az El Hierro szigetétől délre kialakult vulkán 2013 márciusában. Forrás: Ramón Margalef batimetrikus felmérés animációja



Hova vezet a Hekla?

AKTUÁLIS: Tűzhányó blog - p, 2013-08-02 12:01
Már jó egy hete figyeljük folyamatosan a Kanári-szigetek nyugati végén lévő El Hierro sziget közelében, mintegy 15-20 km mélységben, magma felnyomulás miatt kipattanó földrengéseket, értékeljük nagyságukat és napi számukat, igyekszünk kitalálni, hogy vajon mi kell ahhoz, hogy ebből vulkánkitörés is legyen. Ebből is érezhető, hogy nem könnyű a vulkánkitörés előrejelzés. Vajon hány földrengés kell hozzá, mennyire kell felpúposodni a vulkáni területnek? Nincs erre szabály, minden vulkán más, minden tűzhányónak más a személyisége! Van, ahol elég akár néhány földrengés is, hogy megkongassák a vészharangot és emeljék a készültségi fokot! Ez történt most az izlandi vulkánok királynője esetében, amely mellesleg a középkorban a pokolba vezető utat is jelentette. Valami történik a Hekla alatt!

Méltóságteljesen terül el az izlandi vulkánok királynője, a Hekla. Fotó: Várhelyi Levente

Az Izlandi Meteorológiai Intézet az első fokozatra, azaz készültségi szintre emelte a Hekla vulkán állapotát, aminek az oka az, hogy március 10 óta legalább 7 mikro-földrengésrajt (0,4-1 magnitúdó erősségű rengéseket) regisztráltak, ami bár nem tűnik nagynak (El Hierro térségében az ilyeneket nem is tartják számon), azonban a Hekla esetében ez már elegendő ahhoz, hogy a szakemberek felkapják a fejüket. Ez ugyanis egy nyugodt, egy királynőhöz méltóan kevéssé renitens, nem sokat mozgolódó tűzhányó. További figyelmet okoz az is, hogy a rengések fészekmélysége 11-12 km, azaz valahol a mélybeli magmatározó környékén van.
A Hekla mozgolódása nem véletlenül kap figyelmet. A sok izlandi vulkán közül ugyanis ez okozhatja az egyik legnagyobb veszélyt Európa számára, ez küldhet a 2010-es Eyjafjallajökull kitörést jóval meghaladó vulkáni hamut az öreg kontinens felé. A számok sejtethetnek valamit, a vulkánok azonban nem nagyon szeretik a matematikát, így a szunnyadási idők hosszából nem lehet egyértelmű következtetést levonni. Tény, hogy a Hekla Izland egyik legaktívabb tűzhányója, íme az elmúlt mintegy 1000 év kitörési kronológiája: 1104, 1158, 1206, 1222, 1300, 1341, 1389, 1440(?), 1510, 1554, 1597, 1636-37, 1693, 1725, 1845-46, 1878, 1913, 1947, 1970, 1980-81, 1991, 2000. Az utolsó kitörés óta tehát már 13 év eltelt, ami az elmúlt mintegy fél évszázad kitörési gyakoriságát tekintve elég hosszúnak tűnik. "Mostanában" ugyanis 10 évente rendszeresen kitört a Hekla! Elaludt hát a drága? Valami azért történik odalenn, erre utalnak a felszín emelkedési adatok.

A Hekla kibillenésének mértéke minden vulkánkitörés után erősödik, ami a mélybeli magma nyomását tükrözi. A legutolsó kitörés óta jelentős mértékű a deformáció, azaz egyre nő a nyomás... Forrás: Erik Sturkell és munkatársainak friss tanulmánya

Mi várható, ha kitör a Hekla? Az eddigi kitörések nagy változatosságot mutatnak. Volt, amikor hosszú hasadék mentén megnyílt a tűzhányó és lávafüggöny tört fel, izzó láva folyt ki, némileg a Hawaii-szigetek vulkánosságát idézve. Máskor hatalmas robbanással sűrű hamufelhő emelkedett fel és jelentős mennyiségű vulkáni anyag került a felszínre, beborítva Izland jelentős részét és sokszor Európát is. Egyszer bazaltos magma, máskor riolitos magma tör ki. Nem mindegy, mert egészen más a kitörés lefolyása és mások a veszélyek. Annyit tudunk, hogy általánosságban eddig a szunnyadó időszak hossza és a kitörés hevessége és a felszínre került vulkáni anyag mennyisége között összefüggés volt. Minél hosszabb a szunnyadási időszak, annál inkább várható a hevesebb robbanásos kitöréssel felszínre kerülő riolitos magma megjelenése.

A Hekla kitörések két arca: izzó lávafüggöny (1980-as kitörés) vagy heves robbanásos kitörés nyomán felemelkedő sűrű, sötét hamufelhő (1947) Forrás: www.trekearth.com és www.stampboards.com/

A Hekla az egyik legjobban megfigyelt izlandi tűzhányó. Azonban azt is tudjuk, hogy a kitörése előtt nem sokkal ad csak jelet, ez olykor nem több mint fél óra... Ezért jobb tehát készültségben lenni, mert ki tudja mikor kezdődik az a bizonyos bő 30 perc! Egyelőre a műszerek adatai nem jelzik a közelgő kitörés előjeleit, de valamikor ez bekövetkezik! Érdemes tehát néha a felszín alatti feszültség mérő műszerek adataira és a szeizmográfok adataira vagy éppen a Hekla webkamerára tekintenünk!

A jel! 2000. február 26-án fél órával a kitörés előtt jelentkezett az első figyelmeztető jel a feszültség mérés adatsorán! Forrás: IMO



El Hierro, Kanári-szigetek: készletfeltöltés vagy újabb kitörés előtt?

AKTUÁLIS: Tűzhányó blog - p, 2013-08-02 12:01
Frissítés (2013. március 26, 23:30)
Nincs megállás, reng a föld a sziget nyugati része alatt és egyre több földrengés érezteti hatását most már a szárazföldön is, egyre több földrengést éreznek meg a helyi lakosok is. Tegnap több mint M>1,5 földrengést regisztráltak (az IGN nem számolja az ennél kisebb magnitúdójú rengéseket, azaz a földrengések mennyisége a megadottnál jóval több is lehet), ezek közül közel 50 haladta meg a 3-as magnitúdót, amire még nem volt példa a 2011 nyarán megindult eseménysor óta. A mai nap látszólag nyugodtabb volt, de így is már közel járunk a 200 M>1,5 földrengéshez és mai is volt bőven 3-as magnitúdónál erősebb rengés. Például, e rövid frissítés írása közben két M>3-as földrengés is történt! Lényeges újdonság még, hogy a hipocentrumok egyre sekélyebb mélységbe tolódtak, egyre több a 10-15 km mélyről kipattanó földrengés. Úgy tűnik tehát mintha lassan közelítene a magmatömeg a felszínhez...

A különböző erősségű földrengések számának megoszlása az elmúlt bő héten. Forrás: IGN

Mi kell ahhoz, hogy a magma feltörjön, taglaltuk alább! A nyomás egyre nagyobb: a földrajzi helyzetérzékelő műszerek már közel 10 cm púposodást jeleznek a sziget nyugati felén, mindez bő egy hét alatt! Lesz, nem lesz újabb vulkánkitörés? Ha igen, akkor hol? A földrengések epicentrumai a szigettől 5-15 km távolságban vannak, azaz gondolhatnánk, hogy újabb vízalatti vulkánosság lehet. Igen, de 2011. októberében sem ott tört fel a magma, ahol a földrengések epicentrumai koncentrálódtak. Azaz, lehetnek még meglepetések...

Frissítés (2013. március 25, 16:20)
Intenzív földremegéssel járó igen erős földlökések (M>3) zajlanak most El Hierro szigetén! Valami elindult?

Intenzív földremegés ("tremor") a CHIE szeizmogramján. Forrás: IGN

Frissítés (2013. március 25, 8:40)A hétvégén nem csitultak a földmozgások El Hierro szigetén, sőt! Eddig még nem tapasztalható módon erősödtek a földrengések. Ez azt jelenti, hogy most már szinte csak 2-es magnitúdó feletti földmozgások pattannak ki! A fészekmélység továbbra is 14-17 km körül van, azaz a földkéreg-földköpeny határon zajlanak a mélybeli események, de nem kevés rengés tolódik fel a 11-15 km-es zónába is. Mit jelent ez?

A baloldali diagramon a 2011. nyarától észlelt 2,5 magnitúdónál nagyobb rengések számeloszlása látható, együtt a vulkáni működések időszakával az IVC diagramjából kiindulva. Jobboldalt a mai szeizmográf kinézete: csak a mai napon már 16 db 3-as magnitúdónál erősebb rengést regisztráltak! Forrás: IGN

Előre kell bocsájtani, hogy mindez egy felmérhetetlenül fontos információtömeg a vulkanológia számára, hiszen eddig még soha sehol nem lehetett ilyen részletességgel követni azt, hogy miképpen zajlik egy ilyen folyamat (jelenleg magmafelnyomulás és tárolódás) és ehhez hogyan kapcsolható vulkáni kitörés! Hasonló esemény számos volt már El Hierro szigete környezetében, hiszen vannak arra utaló jelek, hogy a múltban is voltak víz alatti kitörések, de akkor erre még senki nem figyelt fel, ezt még nem rögzítették érzékeny műszerek! Most pedig, szerencsére rendelkezésre áll egy kitelepített szeizmográf hálózat, mm pontossággal mérik a felszín elmozdulást és érzékelik a kidomborodást, mérik különböző gázok koncentrációváltozását (széndioxid, kénhidrogén, radon) - és erről most már on-line bárki értesülhet és követheti a változásokat, sőt követheti az ehhez kapcsolódó hozzászólásokat akár a helyi AVCAN vagy az IVC Facebook oldalán. Új időket élünk, óriási a ránk zúduló információ, kérdés, hogy ebből mit tudunk használni. Ami egyelőre hiányzik, a helyi szakemberek - valós és ennél még nagyobb tömegű és pontosságú adatokon nyugvó - hiteles tájékoztatásai (l. ezzel szemben az Etna működésének részletes, példaértékű leírásai a cataniai Osservatorio Etneo honlapján). Innentől kezdve minden spekuláció, a hozzáférhető adatok alapján történő, de szakmai háttéren nyugvó gondolkodás eredménye.
Ami tény, hogy az ezt megelőző időben, azaz 2011 nyarán elkezdődött szeizmikus eseménysor időszakában eddig még nem volt ilyen nagy számú erős (m>2,5) rengés. Ami tény, hogy eddig, amikor ilyen erős rengések pattantak ki, azután vulkáni működés is elindult. Tény, hogy már cm nagyságrendű domborodás tapasztalható, tény hogy emelkedik a diffúz széndioxid és kénhidrogén koncentráció és a Ramón Margalef óceánkutató hajó tengerfenéki szondázása gázkiáramlást figyelt meg a La Restinga közeli korábbi víz alatti vulkáni kúpon.
Mindezek ismeretek alapján jó esélye van egy újabb vulkáni kitörési fázisnak, de hogy ez mikor következik be, azt nem lehet tudni (a "jó esély"-ben persze az is benne van, hogy ennek bekövetkezése nem 100%!! - ezt fontos tudni, mint ahogy azt is, hogy jobb felkészülni valamire, mintsem váratlanul érjen valami)!

Eredeti bejegyzés:

A Kanári-szigetek legkisebb tagja, El Hierro alatt ismét reng a föld. Március 18-án hétfőn már 100-nál több földlökés pattant ki a sziget alatt, majd azóta is folyamatosak a földrengésrajok, csupán szerdán volt egy rövid pihenő. Legutóbb január elején volt egy földrengéses időszak, azonban a mostani intenzitása jóval nagyobb és ezért nagyobb figyelmet igényel. A rengések 15-20 km mélységben keletkeznek, a fészekmélység a sziget északnyugati csücske körül összpontosul. A 3-as magnitúdónál nem nagyobb földrengéseket többnyire nem nagyon érezhette a lakosság, ezek még nem olyan erősek és csak az érzékeny szeizmográf hálózat fogta a jeleket. Aztán csütörtök késő este egy közel 4-es magnitúdójú földrengés rázta meg most már érezhetően a szigetet és azóta némileg erősödtek a földlökések. Ez annyit jelent, hogy nagyobb számban pattannak ki a 2 és 3 magnitúdó közötti földmozgások és megfigyelhetők kisebb földremegéses időszakok is. Az ok egyértelmű, friss magma nyomult a földkéreg alatti magmatározó rendszerbe. Ehhez persze helyet kell kialakítani, félre kell lökni a kőzettesteket és ez az, ami földrengéseket okoz. A vulkáni terület éli tehát a megszokott életét: éppen feltöltődik. A tűzhányók esetében többszöri az ilyen esemény, mint maga a vulkánkitörés. A kérdés persze az, hogy a készletfeltöltés után lesz-e szállítás is, azaz a földkéreg alá érkező magma felszínre tud-e törni?

El Hierro CHie állomásának szeizmogramja a tegnapi és a mai napon. A sűrű függőleges vonalak a földrengéseket jelzik. Forrás: IGN

Mi kell ehhez? A friss magmatömeg felett vagy 15 km vastag kőzettömeg, a földkéreg található, amin azért nem könnyű áthaladni. Ehhez iszonyú nagy nyomás kell! Nézzük a lehetőségeket, ami vulkánkitöréshez vezethet:
1. Nagy nyomást jelentős térfogatú magmatömeg tud kifejteni vagy abban az esetben alakul ki, ha
2. gázokban gazdag magma érkezik és a kialakuló gázbuborékok roppant nagy feszítőereje is hozzájárul a felfelé irányuló nyomáshoz.
3. A harmadik eset az, ha a földkéregben található egy olyan gyengeségi zóna, amely mentén a kőzettestek könnyebben el tudnak mozdulni egymás mellett és itt a magma gyorsan felszínre törhet.
A feláramló magma térfogatára utalhat a felszínemelkedés mértéke. Az elmúlt napokban a sziget északnyugati fele valóban domborodik kifelé, azaz valós a feltételezés, hogy magma felnyomulás okozza a rengéseket. Ez mindenképpen figyelmeztető jel még akkor is, ha ez a függőleges elmozdulás még csak milliméterekben mérhető. Eközben emelkedik a talajból kiszivárgó szén-dioxid és kén-hidrogén koncentráció, sőt a radon kiáramlás is, ezek is a a friss magma jelei. Kérdés mennyire hatékony a gázok eltávozása a mélybeli magmából, mennyi marad benne feszítő gázbuborékok formájában? A harmadik feltétel is adott, hiszen a földrengés fészekmélységek közel vannak egy tektonikai vonalhoz, ami mentén könnyen eltávolodhatnak a kőzettestek, azaz repedések nyílhatnak meg. Ha ez megtörténik, akkor a magma akár néhány óra alatt is a földfelszínre törhet. Innentől kezdve a kérdés csak az, hogy tengeralatti felszínre érkezik vagy a sziget nyugati felén szárazföldre érkezik?

A földrengések kipattanási helyei és mélysége. Az alsó ábrán lévő sárga nyíl azt jelzi, hogy időben egyre sekélyebbé válnak a fészekmélységek. A szigeten végighúzódó három sárga vonal riftzónákat jeleznek, ahol a kőzettestek könnyebben szét tudnak nyílni.

Végül, ezek az események sok-sok tapasztalattal és tanulsággal is szolgálnak. Képet kapunk arról, hogy miképpen viselkedik egy vulkáni mező egy aktív fázisban? Milyen jelek várhatók ilyen esetben? Egyáltalán foghatók-e a jelek? Az El Hierro alatt kipattanó földrengésekről csak azért van tudomásunk, mert a 2011 nyarán kezdődött szeizmikus események hatására érzékeny szeizmográf hálózatot telepítettek a szigetre. Ha ez nem lenne, akkor talán nem is tudnánk a kisebb, de ugyanakkor fontos jelzéseket adó földrengésekről, csupán azt tapasztalnánk, hogy olykor-olykor egy a lakosság által is érezhető 3-asnál nagyobb magnitúdójú földrengés pattan ki. Vajon ebből lehetne tudni, hogy a mélyben magma feláramlás van? Nos, a helyzet az, hogy az aktív vulkánok mintegy fele esetében nincs kiépített szeizmográf hálózat és ez még inkább vonatkozik a ritkább vulkáni működést mutató, kiterjedtebb bazalt vulkáni mezőkre. Be kell látnunk, hogy nem tudjuk mi is zajlik a felszín alatt! Mindezek alapján, az ismeretek hiányában kényelmes biztonságban érezhetjük magunkat - mindaddig amíg "váratlanul", "hirtelen" be nem következik egy akár kisebb-nagyobb károkat is okozó természeti esemény, egy természeti csapás. Megelőzhető, előrejelezhető egy ilyen - kérdezzük utólag... A földtudomány, ezen belül a vulkanológia a modern társadalomban egyre nagyobb szerepet kell hogy kapjon. A nyilvánvalóan a jövőben is bekövetkező, akár pusztító természeti folyamatokkal szemben ugyanis csakis a megfelelő tudással felvértezett felkészülés, e természeti folyamatok előjeleinek megfelelő időben való észlelése és az azt követő hatékony megelőző lépések segíthetnek!

Frissítés 12:30-kor - újabb erős földrengés (3,5 magnitúdójú) és kapcsolódó földremegés!

Most (magyar idő szerint szombat délben) ez zajlik El Hierro szigetén!. Forrás: IGN

Miért púposodik a Laguna del Maule felszíne?

AKTUÁLIS: Tűzhányó blog - p, 2013-08-02 12:01
A vulkánok lélegeznek, felszínük domborodik felfelé, máskor pedig visszacsökken. A tűzhányók "élnek", élettevékenységüket pedig az alattuk lévő magmautánpótlás határozza meg. Vulkánkitörés előtt megfigyelhető a felszín púposodása, majd ezt követően visszaáll a korábbi helyzet. Az ok a tűzhányók alá érkező magmatömeg nyomása. Az elmúlt évek technológiai fejlődése egy új lehetőséget nyújt a vulkáni kitörés előrejelzésben és lehetővé teszi olyan területek megfigyelését is, amelyek nehezen megközelíthetők, amelyek esetében nincs folyamatos műszeres megfigyelés. Ez a technika a műholdradar-interferometria, azaz InSAR (Interferometric synthetic aperture radar), amellyel nagy pontossággal (akár tized milliméter/év) nyomon követhető a vertikális felszínmozgás különböző időkben készült radarképek összehasonlításával. A radarfelvételek 1992-ig visszamenően állnak rendelkezésre, azaz ettől az időponttól kezdve vizsgálható egyes területek felszínmozgása.
A leginkább figyelemreméltó eredmények az Andok térségéből jönnek. A tét nem kevés, hiszen e területen az elmúlt 10 millió évben legalább 10 hatalmas, kalderaformáló vulkánkitörés volt, ezért sokan úgy gondolják, hogy e területen lehet potenciálisan a következő nagy szupervulkáni vagy a közeli vulkáni működés. Az InSAR technikával a szakemberek itt 9 vulkáni területen azonosítottak koncentrikus felpúposodást, közülük a bolíviai Uturuncu és Chile-Argentína határán lévő Lastarria és Cordon del Azufre közötti Lazufre területeken. Az Uturuncu felszíne átlagosan évi 1-2 centiméterrel emelkedik, azonban, ami figyelemreméltó az a felboltozódás hosszú időn keresztül (legalább 1992 óta) tartó folyamatossága, ami már közel fél méter emelkedést jelent és a viszonylag nagy területi kiterjedése (több mint 50 km átmérő). Mindez a kalderaformáló vulkánokra jellemző, amelyek hatalmas erejű vulkánkitörésekre képesek, főleg hosszú szunnyadási idő után. Az Uturuncu pedig 270 ezer éve tört ki utoljára! A számítások szerint az eddigi felszínemelkedés mintegy 40 köbkilométer térfogatú magmatömeg földkéregbe való nyomulását jelenti. A Lazufre terület emelkedése 1998 óta tart és igen gyors, évente átlagosan 3,5 cm.

A Laguna del Maule kaldera űrfelvételén jól kivehetők a riolitos lávafolyások jellegzetes formái. Forrás: NASA Earth Observatory

Talán ennél is figyelemreméltóbb az Andok déli vulkáni zónájában a Laguna del Maule felszínemelkedése. A mintegy 130 kitörési központot tartalmazó és az elmúlt néhány százezer évben számos hatalmas kitörést produkáló vulkáni terület nyugati része 2007 óta koncentrikusan évi 18 centiméterrel, azaz nagyon gyorsan emelkedik. Ráadásul 2012 áprilisa óta a felboltozódás sebessége közel kétszeresére nőtt, és ez a leggyorsabb felszínfelboltozódás, amit szunnyadó vulkánon bárhol is mértek. Mindez a kb. 5 km mélységben lévő magmatározó viszonylag gyors térfogat-növekedésével, mintegy 60 millió köbméter friss magmabenyomulással magyarázható.

Színes koncentrikus körök jelzik a gyorsan púposodó területet a Maule tótól délnyugati központtal. Mindez többmillió köbméter magma felnyomulását jelzi. Forrás: Kurt L. Feigl és Syed Tabrez Ali, University of Wisconsin

Az elmúlt napokban a helyi vulkanológiai intézet, a Sernageomin emelte a készültségi szintet (sárga fokozatra) a Laguna del Maule vulkánra, aminek az oka a megnövekvő számú, vulkáni eredetű földrengés. A felkészítés, a fokozott figyelem nem véletlen: egy olyan kaldera vulkáni szerkezetről van szó, ahol mintegy 100 négyzetkilométer nagyságú területen 24 kitörési központból különösen intenzív vulkáni tevékenység zajlott az elmúlt 24 ezer évben. Aggodalomra az ad okot, hogy e kitöréseket nagy szilíciumdioxid-tartalmú, riolitos magmák táplálták. Kaldera-formáló riolitos kitörés viszonylag ritka, ilyen vulkáni működés volt azonban például a 20. század legnagyobb kitörése (Novarupta, Alaszka). A különösen gyors felszínemelkedés, a földrengések, a Maule tóban megfigyelt gázbuborékok egyértelműen jelzik friss magma folyamatos felnyomulását. A nagy kérdés természetesen az, hogy ez mit jelent: Csupán egy feltöltődés, magmaraktározás vagy kitörés előtti jelek? Kaldera-formáló vulkánkitörést még nem sikerült megfigyelni modern eszközökkel és ezért keveset tudunk a legpusztítóbb vulkáni kitörési folyamatról, az azt megelőző jelekről. Ezért is nagy a figyelem arra, hogy mi is zajlik a Laguna del Maule vidékén!

Etna - Ezt látni kell!

AKTUÁLIS: Tűzhányó blog - p, 2013-08-02 12:01
Két héten belül 7 lávaszökőkút kitörés! Lassan már megszokottá válik az Etna újabb kitörése és csak a vulkánokat folyamatosan figyelő szemeknek tűnik ki az, hogy minden esemény más, mindennek megvan a maga egyedisége, még ha a laikus szemlélőnek nem is tűnik más, mint egymáshoz hasonló "tűzhányás". Blogunkba nem véletlenül ágyazunk be gyakran videofelvételeket, ezzel dokumentálunk kitörési eseményeket és amelyeken keresztül, innen a vulkanológiailag jelenleg csendes területről is szájtátva élvezhetjük a természet e pompás előadásait.
Az Etna március 5 éjjelén, majd éjfélfordultával kiteljesedő újabb kitörése páratlanul különleges volt. Nem volt olyan magasba csapó, mint a február 23. esti Etna show, de a kráter körül kialakult felhőgallér sejtelmes fénye, a csillogó-villogó izzó lávacafatok, a pulzáló kitörések, a vulkáni működés előjátéka, kiteljesedése és lecsengése felejthetetlen volt. Ezt bizonyítják a különleges fotók, amit szokás szerint Boris Behncke, az Osservatorio Etnea munkatársa, valamint az EtnaWalk mindig csőre töltött fényképezőgéppel járó fotósai (Marco Restivo, Antonio Zanghì, Roberto Schillaci) hihetetlen gyorsan megosztottak az interneten lógó vulkánimádókkal.
És maga a kitörés folyamata! Több remek videofelvétel készült erről, amint ezt Évi is folyamatosan jelezte hozzászólásaival, mint például az EtnaWalk jóvoltából vagy éppen a korábbiak során is különleges felvételeket összeállító Klaus Dorschfeldt és ismét ott volt Michele Mammino is, természetesen a kamerájával.
Az alább is látható 14 perc hosszúságú videofelvételt Boris Behncke készítette. Mit is lehet erre mondani, talán amit az Eruptions blog egyik bejegyző írta: "Watching Boris's video is a religious experience!". Íme:

Egy különleges élmény, egy páratlan video: Etna! Forrás: Boris Behncke



Etna, február 28 - kiteljesedés!

AKTUÁLIS: Tűzhányó blog - p, 2013-08-02 12:01
Rövidesen összefoglaljuk az elmúlt napok eseményeit, amik mindenképpen izgalmasak, hiszen 3 kráter is aktív az Etnán, köztük a Voragine, amely 1999 októbere óta nem működött! Addigi is érdemes megnézni egy 5,5 perces videofelvételt a tegnapi kisebb paroximális kitörésről és lávafolyásról - na persze, ezt ismét az Új Délkeleti Kráter produkálta!

Repül az izzó lávacafat, ki tudja hol áll meg... Forrás: Marco Restivo, EtnaWalk

Nos, jöjjön a rövid összefoglaló! Etna Mamma éppen pihen, azonban ez nem így volt az elmúlt napokban! Az Új Délkeleti Kráter hatalmas lávaszökőkút kitörése után, február 27-én a Bocca Nuova és a Voragine kráter kezdett együtt működni. A Bocca Nuova esetében ez nem volt meglepő, mert korábban már adott életjelet, azonban a Voragine kráter 1999 októbere óta szunnyadt. Mindkét kráter stromboli-típusú, lávatűzijáték kitöréseket produkált, amit rögvest megelégelt az addig csendes Új Délkeleti Kráter és a kicsi megmutatta, hogy mekkorát tud szólni! Február 28-án délelőtt az alábbi show-műsort mutatta be:

Az idei 6. paroximális kitörés február 28-án. Forrás: Marco Restivo, EtnaWalk

Érdemes a hangszórót is beállítani és hallgatni a kitörés dübörgését!
A kitörés ismét jelentős hamuszórással járt, ami a tűzhányó keleti lejtőin lakók számára jelentett gondot, most már nem először, a vulkáni hamu befeketítette az utcákat. A február 23-i magasba lövellő lávaszökőkút kitöréshez szintén jelentős piroklaszt (robbanásos vulkáni kitörés során felszínre jutó vulkáni törmelékdarabok) szórás társult (a láva kevesebb volt a szokásosnál). Az erős szél északkelet irányba sodorta el a vulkáni anyagot és ott egy viszonylag szűk sávban záporoztak le a felszínre. A kitörés erősségére jellemző, hogy a krátertől mintegy 15 km-re is 10-15 cm nagyságú éles vulkáni salak darabok estek le. Mennyire látványosak, turistabarátok vagy mennyire veszélyesek ezek a kitörések? Nos, nehéz kiszámítani egy vulkáni kitörés lefolyását, még ha békésnek is tűnik. A február 23-i kitörés rendkívül látványos volt, remek fotók és videofelvételek készültek róla. Azonban mindazok, akik esetleg északkeletre helyezkedtek el a krátertől, bizony veszélyhelyzetbe kerülhettek volna a sűrű salakdarab hullás miatt. Egy aktív vulkán megközelítése tehát gondos felkészülést és előrelátást igényel, többek között fontos tisztában lenni az adott széliránnyal is (vulkánbemutatóink szerepjátékai során nem véletlenül van mindig egy meteorológus is a csapatban ;-)). Erről, aktív vulkáni kitörés megközelítéséről, vulkáni kitörés fotózásáról rövidesen talán részletesebben is írok.

Balra: Fekete vulkáni hamu borítja a vulkántól jó 20 km-re lévő Giarre utcáját a február 28-i kitörést követően. Forrás: Gaetano Giacca. Jobbra: A február 23-i paroximális kitörést követően a vulkáni "hamu-felhőből" kihullott bazaltsalak darabok a krátertől 14 km-re. Forrás: Enzo Sanfilippo.

A 3 kráter együttes működése arra utal, hogy kitisztult az Etna fő kürtője és ez még izgalmas eseményeket hozhat, akár mindhárom kráter együttes működését vagy adott esetben nagyobb erejű kitörést is. Ez az utóbbi a feltörő magma mennyiségétől és gáztartalmától függ. A robbanásos kitörés után még este is csordogált a láva a Régi és Új Délkeleti Kráter között felnyílt hasadékból kiindulva. Az Etnán tehát egyre több kürtő nyílik meg, érdemes ezek elhelyezkedését megmutatni, íme:

Balra: Az Etna központi kráterei: BN=Bocca Nuova, VOR=Voragine, NEC=Északkeleti Kárter, SEC=Délkeleti Kráter, ennek keleti oldalában alakult ki az Új Délkeleti Kráter. Forrás: INGV Osservatorio Etneo. Jobbra: Több mint 13 év után újra kitörés volt a Voragine kráterben! Forrás: Marco Restivo.

Frissítés (2013.03.03. 20:50)
Megjelent az Osservatorio Etneo rövid, képes angol és olasz nyelvű összefoglalója a február 27-március 2-i eseményekről.



Újabb Etna show!

AKTUÁLIS: Tűzhányó blog - p, 2013-08-02 12:01
Nincs megállás, Etna Mamma beindult! Tegnap, február 23-án este, a korábbiaknál is intenzívebb paroximális kitörést mutatott be, a lávaszökőkút 600-800 méter magasra csapott fel, a vulkáni hamufelhőt a szél most északkelet felé sodorta el. A vulkáni működés jellegét jól mutatja, hogy a legintenzívebb, leggyönyörűbb kitörési fázis kevesebb, mint 1 órán keresztül tartott. Az erőteljesebb lávaszökőkút kitöréshez viszont a korábbiakhoz képest kisebb lávaöntés társult.

Február 23-án már 600-800 méter magasra csapott fel a lávaszökőkút! Forrás: Marco Restivo, EtnaWalk

Ez a kitörési típus, ahogy arról kérdésekre válaszolva korábban is beszámoltam, inkább turistacsalogató, mint veszélyes. Veszélyt elsősorban a hulló vulkáni hamu jelenthet, amire a szélirányban lévőknek kell felkészülniük. Természetesen azt is tudni kell, hogy ilyen vulkáni kitörést azért tisztes távolból kell figyelni és fel kell készülni arra is, hogy egy tűzhányó esetében kiszámíthatatlan, hogy merre folyik tovább a kitörés jellege. Az Etna esetében a fő veszélyt az jelenti, ha a vulkán oldalában felnyíló hasadékból kezd intenzíven láva kiömleni, vagy ha egy erőteljesebb (ún. subpliniusi) robbanásos kitörés történik valamelyik csúcskráterben. Ez utóbbi azonban viszonylag ritka az Etnán, míg oldalhasadékból történő lávaömlés tulajdonképpen "bármikor" bekövetkezhet.
Jelenleg, ami zajlik nem más, mint a magmában lévő gázbuborékok hirtelen eltávoznak, valahogy úgy, mint amikor egy felrázott pezsgőspalackot nyitunk ki. A mélyből feláramló friss, gázdús magmából a csökkenő nyomás miatt kiválik a széndioxid és a vízgőz, a magma egyre jobban buborékosodni kezd. A gázbuborékok a kevéssé viszkózus magmában gyorsabban haladnak felfelé, mint maga az olvadék, ezért a magmaoszlop felső része felhabzik úgy, mint egy pohárba öntött sör (aki már részt vett csapatunk vulkán bemutatóin, mint például a Kutatók éjszakáján, az láthatta ennek szimulációját). A különbség az, hogy ez a magmahab még nyomás alatt van. A gázbuborékok belső nyomása azonban egyszer csak robbanásszerűen szétveti a felette lévő lávadugót és ekkor látjuk felszínen a magasba csapó lávaszökőkutat, ami tehát nem más, mint a magmahab kispriccelése. Ahogy elfogy a magmahab utánpótlás (ez most általában nem több mint 1 óra alatt megtörténik), akkor vége a paroximális kitörésnek, esetleg jön még, kifolyik még egy gázbuborékokban már elszegényedett láva és a mélyben kezdődik minden elölről. Ahogy megint kialakul egy kiadós magmahab, akkor jön a következő paroximális kitörés. Ez most viszonylag gyorsan bekövetkezik, valószínűleg azért mert van mindig friss magma utánpótlás. Amíg ez így van, addig tovább gyönyörködhetünk a hasonló pompás kitörésekben. Érdemes néha bekukkantani a webkamerákba!
A következő videofelvétel többek között jól mutatja a felszínre törő néhány nagyobb gázbuborék tűzijátékszerű szétpattanását is (a lávaszökőkút alsó részén).

A február 23-i lávaszökőkút kitörés az Etnán. Forrás: Boris Behncke

Álljon itt még egy nem kevésbé remek HD video Turi Caggegi jóvoltából. Dőljünk hátra és egy remek olasz espresso mellett élvezzük a természet fantasztikus, szemet gyönyörködtető és közben hátborzongató bemutatóját!

A február 23-i lávaszökőkút kitörés az Etnán. Forrás: Turi Caggegi



Merre tovább Etna?

AKTUÁLIS: Tűzhányó blog - p, 2013-08-02 12:01
Az Etna az elmúlt napokban úgy tűnik egy új kitörési fázist nyitott. Ma hajnalban lezajlott az egymás utáni negyedi paroximális, azaz lávaszökőkút kitörésbe torkolló vulkáni működés is. Az előző háromról bőséges híradást nyújtottunk, beszámolónkat idézte az index.hu is. A negyedik kitörés, bár energikusabb volt, mint az előző kettő, sajnos sűrű felhők mögött zajlott és csak egyes webkamerák képein lehetett látni a csordogáló láva fényét, valamint a földremegés intenzitás értéke ad erről iránymutatást.
A tűzhányó jelenlegi működése, a gyors egymást követő intenzív kitörések bár nem példa nélküliek, azonban ritka az Etna elmúlt évtizedekbeli működésében. Boris Behncke, az Osservatorio Etneo vulkanológusa hosszú időre visszamenően figyeli és dokumentálja a tűzhányó minden mozzanatát. A most zajló események alapján megjegyzi, hogy ehhez hasonló kitöréssorozat 2000-ben volt, amikor néhány hónapos szünet után január 26-án indultak a látványos kitörések és augusztus végéig 66 paroximális kitörés zajlott le! Ezen belül csak február végéig már 38 ilyen esemény volt, volt olyan nap, amikor 3 alkalommal is felcsaptak az izzó lávacafatok. Amennyiben egy hasonló kitöréssorozat kezdetét látjuk most, akkor az kétségtelenül erősítené a vulkánturizmust. Behncke megjegyezte még, hogy azért kis eltérések megfigyelhetők a 13 évvel ezelőtti vulkáni működéstől. Akkor a lávaszökőkút kitörések maximálisan 10-15 percig tartottak, míg most 45-60 percig, azaz ezek a kitörések jóval erősebbek.

Etna - 2013. február 20, hajnali életkép... Forrás: Marco Restivo, EtnaWalk

Az elmúlt napok vulkáni működése során, mint azt az előző beszámolónkban is írtuk az Új Délkeleti Kráter salakkúpjának délnyugati oldala felhasadt, ahonnan lávafolyás indult ki. Egy másik hasadék is keletkezett a vulkáni kúp lábánál, ahol izzó láva felfreccsenések voltak megfigyelhetők, amit a webkamera képeink is hűen visszaadnak. Érdemes tehát figyelnünk Etna Mamma további tevékenységét, azonban ne feledkezzünk meg a Föld másik oldalán zajló hasonlóan látványos vulkáni kitörésről sem, mert a Tolbacsik is egy szó szerinti TŰZHÁNYÓ!

Tartalom átvétel
Események
«november 2017
vhkszecspszo
1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930  

Kliwalab Egyesület