Címlap
Belépés

Impresszum
Sigmasoft, Szekelyudvarhely

Archívum böngésző
« november 2017  
V H K Sze Cs P Szo
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30    

Tájékoztatják az alcsíkiakat a Natura 2000-es területek értékéről

Think Outside the Box - szo, 2013-10-26 08:09
A helyi közösségeket informáló/tudatosító karavánt szervez az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet Alcsíkon. Az érintett települések: Csíkszentkirály (Csíkszentkirály ...

Nem a trópusokra kell menned, hogy ilyen lepkéket láss

Think Outside the Box - szo, 2013-10-26 08:09
14 trópusi lepkefajt csodálhat meg a közönség, ha a BBTE biológiai karának épületébe, az Állattani ...

Megemlékezés a csertési katasztrófa áldozatairól

Think Outside the Box - szo, 2013-10-26 08:09
Október 30-án Déván emlékeznek a felsőcsertési üledéktározó falának átszakadása miatt elhunyt áldozatokra. A 42 éve ...

Időszakos lepkeház a Kolozsvári Állattani Múzeumban

Think Outside the Box - szo, 2013-10-19 19:30
A Kolozsvári Állattani Múzeum és a Greenworks időszakos kiállítást hirdet. A múzeumban berendezett lepkeházban élő ...

Az újrahasznosítható hulladékok 6,3%-át gyűjtjük szelektíven

Think Outside the Box - szo, 2013-10-19 19:30
Romániában városi környezetben az újrahasznosítható hulladékoknak csupán 6,3%-át gyűjtik szelektíven – derül ki az Eco-Rom ...

Kiszivárgott a Verespatakról készült független régészeti jelentés

Think Outside the Box - szo, 2013-10-19 19:30
A TOTB.ro megszerezte azt a Verespatakról készült független régészeti jelentést, amit három éve Kelemen Hunor ...

Legyél te is a fák barátja! Gyerekfoglalkozások Sepsiszentgyörgyön

Think Outside the Box - szo, 2013-10-19 19:30
A sepsiszentgyörgyi civilek “Legyél te is a fák barátja!” címmel szabadtéri programot szerveznek szombaton 19-én ...

Veszélyes invazív muslica terjed Magyarországon

Think Outside the Box - szo, 2013-10-19 19:30
Újabb területeken mutatták ki Magyarországon idén a pettyesszárnyú muslicát (Drosophila suzukii), a többféle gyümölcsre is ...

Új bizonyíték: rokonok a pókok és a skorpiók

Think Outside the Box - szo, 2013-10-19 19:30
Fotó: Epsos.de via flickr A pókéhoz hasonló idegrendszere volt egy félmilliárd éves ízeltlábúnak – fedezte ...

Egyre több tüdőrákot okoz a légszennyezettség

Think Outside the Box - szo, 2013-10-19 19:30
Fotó: Nickolay Khoroshkov via shutterstock.com A tüdőrák egyik első számú okozójává vált a légszennyezettség az ENSZ ...

Az ország legnagyobb napelemparkja épül a Brassó megyei Felsőucsán

Think Outside the Box - szo, 2013-10-19 19:30
photo by Gyuszko-Photo via shutterstock.com Az eddigi legnagyobb napelempark felépítésére készül Brassó megyében a Green Vision ...

Impotenciát okoz-e a mentolos cigi?

Think Outside the Box - szo, 2013-10-19 19:30
photo by Sim Kay Seng via shutterstock.com A (férfi) kezdő dohányosokat általában figyelmeztetik társai, hogy a ...

Elkészült az információs pont az Egyeskő mellett

Think Outside the Box - szo, 2013-10-19 19:30
fotó: mommo.hu Az elmúlt hétvégén a Békás-szoros Nagyhagymás Nemzeti Park munkatársai elvégezték az utolsó simításokat az ...

Beindult a kamcsatkai Kljucsevszkoj: káprázatos lávaszökőkút kitörések!

AKTUÁLIS: Tűzhányó blog - szo, 2013-10-19 19:29
Kljucsevszkoj - a tűzhányók királynője, írtam a Tűzhányó blog facebook csoportjában, ahol az előző este színpompás előadásban gyönyörködhettünk. A jelző nyilvánvalóan szubjektív, de azt gondolom, hogy ez a megkapóan szépséges fiatal (még nem egészen 7000 éves!) tűzhányó megérdemli ezt a címet. Sőt, lehetne tovább fokozni, hiszen olyan hihetetlen aktivitást mutat, ami nem gyakori a tűzhányók világában! Elég csak ránéznünk a kitörési időpontokra (amelyek csak az 1600-as évek legvégétől adnak pontos információt), azt hiszem joggal mondhatjuk, hogy ez a fiatal királylányka ultraaktív természetű! Az elmúlt napokban erről látványos bizonyságot tett. Magasba csapó lávaszökőkút a parádésan szabályos vulkán csúcsán, a mintegy 750 méter széles kráteréből, mint egy monumentális gyertya, a meredek oldalon pedig izzó lávafolyam ereszkedik lefelé. Mindeközben sűrű hamufelhő gomolyog több kilométer magasba.

Magasba csapó lávaszökőkút és gomolygó vulkáni hamufelhő: működésben a Kljucsevszkoj. Forrás: Kljucsevszkoj webkamera

A Kljucsevszkoj megjelenése önmagában is magával ragadó, a vulkanológusnak azonban kérdések sokaságát nyújtja. Az ilyen meredek oldalú, égbe magasodó tűzhányók, amit sokan rétegvulkánnak neveznek, általában a nehezebben folyó andezites magmával táplálkozó vulkánokra jellemző. A Kljucsevszkoj vulkánt azonban bazaltos magma építi! A tankönyvekben a bazaltos vulkánokat többnyire lapos pajzsvulkánként jellemzik, hogyan lehetséges akkor, hogy itt egy ilyen meredek oldalú vulkán épül? Mégpedig szédítő gyorsasággal, hiszen, ahogy írtam mindössze 7000 év alatt magasodott ki ez a 4750 méter magas, a környező síkságból 2900 méterrel kiemelkedő vulkán. Egyértelmű válasz nincs rá, az ok talán az lehet, hogy a gyakran ismétlődő vulkáni kitörések viszonylag kis térfogatú magmát hoznak a felszínre, így nem alakulhatnak ki messzire elfolyó lávaleplek. Persze folytathatnánk tovább a kérdésfelvetést, hogyan lehetséges, hogy egy ekkora bazalt tűzhányó épül fel egy alábukási (szubdukciós) övezetben, ahol inkább az andezit és dácit vulkánok a gyakoribbak? Nos, erre a választ már a Természet Világa augusztusi számában is igyekeztem megadni.

Péntek esti show - Kljucsevszkoj a webkamerákon keresztül. Forrás: Kljucsevszkoj webkamera és Kljucsevszkoj webkamera

Ennek a lényege, hogy a kamcsatkai vulkánok közül különösen az északi részen lévők az ultraaktívak. Ezek különleges helyzetben vannak, mert az alábukó Pacifikus kőzetelem peremi része fölött helyezkednek el. Itt forró asztenoszféra kőzetanyag áramlik lassan fel az alábukó lemez alól és ahogy felfelé mozog, a nyomáscsökkenés következtében megolvad. A földköpeny anyag olvadása során pedig bazaltos magma jön létre. A különleges magma produktivitáshoz azonban úgy tűnik egy másik esemény is hozzájárul. A geofizikai adatok értelmezése során az körvonalazódik, hogy az alábukó kőzetlemez darabjai a földköpeny nagyobb mélységében időszakosan leszakadnak, a felszabaduló helyre pedig szintén asztenoszféra anyaga áramlik. Összességében, a felfelé mozgó jelentős tömegű asztenoszféra kőzetanyag olvadása nagy mennyiségű bazaltos magmát hoz létre. Ahogy a bazaltos magma elér egy kritikus térfogatot, elindul felfelé és a földkéregben nyíló hasadékokon keresztül akár nagyon gyorsan elérheti a felszínt. A Kljucsevszkoj vulkáni csoport térségében számos széthúzásos tektonikai törésvonal húzódik, itt tehát különösen gyakoriak a bazalt vulkáni kitörések (l. pl. Tolbacsik kitörés is). Máshol, a földkéregben megakad a bazaltos magma, ahol részben megolvasztja a földkéreg anyagát, keveredik vele és ezzel szilíciumdioxidban gazdagabb (andezites, dácitos) magma jöhet létre. Ekkor másfajta vulkáni működés játszódik le: viszkózus lávadóm kitüremkedés és erőteljes robbanásos kitörések. Ezt a fajta vulkáni működést mutatja a Kljucsevszkojtól északra található Sivelucs, valamint a közeli Bezimjannij.

A kamcsatkai vulkánok elhelyezkedése (a pontozott vonalak az alábukó kőzetlemez mélységét mutatják; balra) és lemeztektonikai modell a vulkáni ív északi részének különleges aktivitásának magyarázatára. Ábrák: Harangi Szabolcs, Természet Világa augusztusi száma

Végül, egy pillantás az egyik webkamerára, íme továbbra is látványosan előadást ad a kamcsatkai királylányka:

Magyar idő szerint szombat késő-délelőtti webkamra ké a Kljucsevszkoj működéséről. Forrás: Kljucsevszkoj webkamera

További remek fotók és webkamra képek a KVERT honlapján, valamint a Tűzhányó blog facebook csoportjának oldalán láthatók.

A Természeti Katasztrófák Csökkentésének Világnapja: kellenek a vulkáni katasztrófák?

AKTUÁLIS: Tűzhányó blog - sze, 2013-10-16 12:29
Ma, október második szerdáján van a Természeti Katasztrófák Csökkentésének Világnapja (International Day for Natural Disaster Reduction)! Ezt az ENSZ közgyűlése mondta ki 1989. december 22-én, később (2002-ben) azonban némileg módosult az elképzelés, azaz az elnevezésből elmaradt a 'természeti' szó (maradt a Katasztrófák Csökkentésének Világnapja, azaz International Day for Disaster Reduction), 2009-ben pedig a jeles nap dátuma október 13-ra változott. A következő kép nem véletlenül került e bejegyzésbe. Edvard Munch "Sikoly" című képét sokan ismerik, mint az expresszionizmus egyik vezető alkotását. Egyes vélemények szerint nem véletlen a háttérben megjelenő ég színvilága, az vulkáni naplementére utal. A kép 1893-ban készült, azaz 10 évvel a Krakatau kitörése után. Mégis, Donald Olson amerikai fizikus-csillagász arra a következtetésre jutott, hogy a zaklatott festő ebben a képben egy korábbi maradandó élményét festette bele, mégpedig a Krakatau kitörését követő Európában 1883 novembere és 1884 februárja között megfigyelhető vörös és sárga színekben pompázó vulkáni naplementét. Innentől kezdve úgy vélem ez a festmény a nagy vulkáni kitörésekhez kapcsolva is hűen érzékelteti azt a kiáltást, ami feltör egy természeti katasztrófa után: kellenek ezek, hogy a társadalmak ráébredjenek arra, hogy ezekre, ha megelőzni nem is, de azért fel lehetne hatékonyan készülni? Fel lehet készülni erre, hogy a természeti csapás hatását jelentős mértékben csökkenteni lehessen és talán így nem válna katasztrófává?... E jeles nap alkalmából néhány fontos (katasztrofális) vulkáni eseményt említek meg (szubjektíven kiragadva a példák gazdag tárházából), ami nyomot hagyott a vulkanológia tudományában és társadalmakban - talán érdemes ezeken elgondolkodni e jeles napon...

Edvard Munch: Sikoly c. festménye. Sokak szerint az ég színvilágát a Krakatau kitörést követő vulkáni naplemente ihlette.

1902. május 8.: A karibi Martinique szigetén a Mt. Pelée kitörése egy teljes város elpusztulását okozta, közel 30 ezer ember esett áldozatul...
Az eseményt követően számos szakember, nemcsak geológusok, tették fel a kérdést: hogyan lehetséges, hogy ennyi ember essen áldozatul egy vulkáni kitörésnek? Frank Perret, aki villamosmérnök volt és az egyetemen dolgozó geológus, Thomas Jaggar életét alapvetően megváltoztatta ez a katasztrófa. Szükség van a tűzhányók folyamatos megfigyelésére, hogy meg lehessen érteni viselkedésüket, hogy esetleg előre lehessen jelezni pusztító vulkánkitörést és ezzel életeket megóvni! Perret saját vulkán megfigyelő állomást létesített a Mt. Pelée oldalában, ott volt a Vezúv, a Stromboli és az Etna nagy kitörései közelében, Jaggar pedig 1911-ben megalapította a Hawaii Vulkánok Obszervatóriumát. Jelenleg már közel 50 vulkánmegfigyelő obszervatórium működik, azonban egy riasztó adat: 16 fejlődő ország 441 aktív tűzhányója közül 384 esetében nincs közvetlen megfigyelés és ebből 65 kifejezetten nagy veszélyt jelent több millió, a vulkán közelében élő ember számára!!

St. Pierre romjai a Morne d’Orange felől a Mt. Pelée 1902. májusi katasztrofális kitörés után. Fotó: Angelo Heilprin

1980. május 18. : Az Amerikai Egyesült Államok egyik legszebb vulkáni hegye, a turistaparadicsomként szolgáló Mt. St. Helens több mint egy évszázados szunnyadás után kitört. A kitörés, amit jól előrejeleztek a vulkanológusok, olyan volt, amit még senki sem tapasztalt. A hegy oldala lecsúszott és szédítő sebességgel oldalirányba robbant ki a vulkáni anyag mindent elsöpörve útjából.
Az amerikai társadalom megdöbbent. Korábban úgy gondolták, hogy vulkánkitörés amerikai földön csak Hawaii-n történik, erre az amerikai kontinensen zajlik egy pusztító kitörés. A kitörés következtében 57-en haltak meg, azonban ez a szám sokkal nagyobb lett volna, ha nincs pontos vulkáni előrejelzés. Az amerikai kormányzat ezt felismerve a vulkáni megfigyelésre szánt korábbi 1 millió dolláros költségvetési támogatást 12,6 millió dollárra emelte. Ez az alaszkai Redoubt vulkán 1989-es kitörését követően tovább emelkedett 16 millió dollárra. Ennek volt köszönhető, hogy folyamatos megfigyelés alá eshetett a Yellowstone, a korábban szintén hatalmas kitöréseket produkáló kaliforniai Long Valley kaldera területe, valamint az alaszkai tűzhányók. Ehhez persze kellett a Mt. St. Helens figyelmeztető katasztrofális kitörése...

A Mt. St. Helens kitörése és következménye... Fotók: USGS

1985. november 13. : Újabb település semmisül meg egy vulkánkitörés következtében. A kolumbiai Nevado del Ruiz nem túl erős kitörése nyomán egy lahar (iszapár) indul el és a Lagunillas folyó völgyében sebesen lezúduló, kőzettörmelékben telített zagy elsodorja a légvonalban 40 km távolságban lévő Armero városát. Több, mint 22 ezer halott, tízezernél több otthontalan marad vissza...
Döbbenet ismét! Hogyan lehetséges ez, hogy történhet ilyen katasztrófa? A vulkanológusok előre jelezték, hogy Armero városa nincs biztonságban, mivel a település egy 1845-ös lahar üledékére épült. Nem figyeltek ezekre a szavakra... Világossá vált, hogy hatékonyabbá kell tenni az előrejelzést és ezen belül erősíteni kell a kommunikációt. Az amerikai kormány ismét lépett és a tragédia nyomán felállított egy mobil, bárhol bevethető vulkanológus szakember csoportot. A VDAP (Volcano Disaster Assistance Program) csoport azóta több mint egy tucat esetben segítette a vulkáni veszély előrejelzést és ehhez számos siker fűződik...

Egy kép, ami akkor bejárta a világot: Armero tragédiája, egy vulkánkitörés katasztrófája...

Három tragikus eset, három fordulópont a vulkanológia, valamint a vulkáni munka társadalmi elfogadottsága terén. Vajon mindig szükség van tragédiákra, hogy ráeszméljünk arra, hogy többet kell foglalkozni azzal, hogy vannak potenciális természeti veszélyek, amelyekre ha nem készülünk fel, akkor katasztrófákká válnak? Vannak már jó példák is, vannak sikertörténetek is. A VDAP szakszerű vulkanológiai előrejelzése következtében tízezrek életét sikerült megóvni a Pinatubo 1991-es kitörése során és az indonéziai, valamint a VDAP amerikai vulkanológusainak sikeres együttműködésének köszönhető, hogy a Merapi 2010-es kitörése sem torkollott szörnyű tragédiába, azaz katasztrófába. Lehet csökkenteni a természeti katasztrófákat, de oda kell figyelnünk! A szakemberek felkészültsége erre megvan, de a döntéshozóknak is lépniük kell! Ne kelljen ismét tragédiákra várni, hogy felnyíljon a szemük... Ezen a napon talán mindezen is érdemes elgondolkodni!

Földrengések Romániában - mik az okok?

AKTUÁLIS: Tűzhányó blog - sze, 2013-10-16 12:29
Az elmúlt hetekben számos földrengés pattant ki Galac (Galati) térségében, két hét alatt több mint 130-at regisztráltak a műszerek! Ezek között legalább harminc esetben 3-as magnitúdónál nagyobb erősségű volt. A rengések hipocentruma meglepően sekély, 2 km és 9 km közötti, ami miatt a lakosság is érzi a földlökéseket és kisebb-nagyobb károk keletkeztek a környék házaiban. Több helyen felhasadt a föld és források buggyantak ki. A rengések okáról megoszlanak a vélemények. Többen úgy vélték, hogy a közeli olajtermelés hatása lehet (egy ilyen összefüggés miatt például fel kellett függeszteni a termelést az angliai Blackpool közelében 2011 tavaszán), azonban romániai vezető szakemberek ezt kizárták és úgy vélik, hogy a rengések oka tektonikus, a területen áthúzódó törésvonalak mozgására vezethető vissza. Megnyugtató válasz azonban egyelőre még nincs, az elmúlt napokban szeizmométereket és GPS állomásokat helyeztek ki, hogy több adat álljon rendelkezésre az eseményekről. A mostani földrengések azért is okoznak meglepetést még a szakemberek körében is, mivel e terület nem tartozott a szeizmikusan aktív térségek közé, régóta nem volt itt földrengés, másrészt az epicentrumok meglehetősen szórnak és a fészekmélység igen sekély. Van tehát mit értékelni a romániai geofizikusoknak, miközben ma egy újabb földrengés keltett riadalmat...

Repednek a falak a romániai Galac térségében a sorozatban kipattanó sekély mélységű földrengések következtében. Forrás: digi24.ro

Egy újabb földrengés, azonban ennek kipattanási mélysége nem 2-9, hanem 134 km mélyen volt (ez már a földköpeny mélysége!), epicentruma pedig a térség szeizmikusan leginkább veszélyeztetett területén, a Vráncsa térségben. A földrengést Bukarestben, Moldáviában, Ukrajnában és Bulgáriában is érezni lehetett. Amennyire meglepőek a galaci földrengések, a vráncsai földlökés mondhatni szokványos, bár az erőssége kétségtelenül a nagyobbak közé tartozik (a mai földrengés 5,5 magnitúdójú volt). A vráncsai földrengések okáról korábban már részletesen írtunk, ennek lényege, hogy e terület alatt közel függőlegesen nyomul lefelé egy litoszféra darab. A kőzettest időszakos elmozdulása következtében szinte minden évtizedben előfordul itt akár 5-6 magnitúdójú földrengés, időszakonként pedig akár 7-es magnitúdót meghaladó rengés is bekövetkezhet. A Vráncsa térséget nem véletlenül tartják az európai kontinens szeizmikusan egyik legaktívabb területének. Most biztos sokan mondják azt, hogy igen, hiszen nem is olyan régen előrejelezték, hogy nagy földrengések lesznek itt. Le kell szögeznek újra: Nem, nem jeleztek előre semmit!! A földrengéseket ugyanis NEM lehet előrejelezni. Régóta ismert, hogy a Vráncsa-térség szeizmikusan aktív, azaz megmondani, hogy itt lesz - akár 5-ös erősségű - földrengés a jövőben, kb. annyit jelent, mint megmondani azt, hogy valamelyik autópályánkon bekövetkezik majd baleset. Nem szabad tehát összekeverni a pontos előrejelzést és a figyelmeztetést, hogy valami bekövetkezhet. Nem szabad azt várni a szakembertől, hogy megmondja, mikor, hol és mekkora erősségű földrengés pattan ki, azonban arra tud figyelmeztetni, hogy a térség szeizmikusan veszélyeztetett. Jó tudni tehát, hogy ezen a területen igen, akár bármikor lehet még nagy erejű földlökés is, és erre készülni kell (az előbbi hasonlattal élve, az autópályák veszélyesek és figyelni kell, hogy elkerüljük az akár komoly balesetet)! Készülni rengésbiztos építkezéssel és a lakosság felkészítésével lehet. Földrengés veszélyeztetett területen ez az, amit meg lehet tenni, miközben a szakemberek igyekeznek egyre pontosabb modelleket kidolgozni arra, hogy megértsék a földmozgások okát.
Végül, a rend kedvéért még egy fontos dolgot kell hangsúlyozni: nincs összefüggés a galaci és a vráncsai földrengések között, ezek két különböző okra vezethetők vissza. Továbbá, a vráncsai földrengésnek nincsen semmi köze a távoli (pakisztáni, afganisztáni) földrengésekhez, ezek végkép teljesen más okokból következtek be!
Utóirat: kedves újságírók, ilyen marhaságot legyenek szívesen NE ÍRNI!!

Friss hírek Kamcsatka tűzhányóiról

AKTUÁLIS: Tűzhányó blog - sze, 2013-10-16 12:29
  Kamcsatka nemcsak a Föld egyik legszebb vidéke, hanem az egyik legaktívabb vulkáni területe is. Gyakori, hogy egymás közelségében akár négy-öt tűzhányó is működik, amiről gyakran közölnek műhold felvételeket a NASA honlapján. Mi is gyakran írunk ezekről a kitörésekről. Legutóbb márciusban jelent meg egy pazar bejegyzés Szabolcstól a Tolbacsikról. A kamcsatkai tűzhányók azóta sem pihennek, sőt. Nézzük hát szépen sorban, mit is csinálnak mostanában.
Robbanásos kitörés 8.5 km magas hamufelhője. (Sivelucs 2012. 06. 02.) Forrás: KVERT.

  A Sivelucs továbbra is építgeti a lávadómját. A 2010-es heves kitörés óta, amikor az akkori lávadóm nagy részét szétvetette az óriási robbanás szinte újjáépült az andezites dóm, amelynek lépcsőit egy képsorozat formájában foglaltam össze. A képsorozat egy 2010. október 7-én készült képpel kezdődik, amelyen még az ép lávadóm látható (bal alsó sarok). A következő képen már az október 27. nagy kitörés által megcsonkított lávadóm figyelhető meg. Az erőteljes robbanás után már egy nagy sebhely látható a lávadómon. Az ezt követő képeken figyelhetjük meg hogyan épül az új dóm. A Sivelucs működése azóta sem tisztán effuzív-építő jellegű, a lávadóm kitüremkedést kisebb-nagyobb robbanások kísérik, amelyekhez időnként részleges lávadóm összeomlások is társulnak. A legutóbbi nagyobb dómösszeomlás júniusban történt.     A Kljucsevszkoj féléves szünet után ismét működésbe lépett. Szokásához híven most is pazar lávatűzijáték kitörésekkel és lávafolyásokkal kápráztatja el a közönségét. A lávaöntés a legutóbbi műholdképen is látható. A kitörések következtében egy új salakkúp született a tűzhányó csúcskráterében. Jelenleg ez a Föld legfiatalabb kis vulkáni kúpja. Az alábbi képgyűjteményben van néhány különleges kép erről a kis kúpról, amelyet a csúcskráterből, úgymond testközelből készítettek. Nagyon ritka ugyanis, hogy valaki felmerészkedik a Kljucsevszkoj csúcskráterébe, ezért ezek a felvételek nagyon értékesek.A Karymsky krátere (2013. 07. 15.). Forrás: KVERT  A Karimskij folytatja "hamupöfékeléseit". A vulcanoi robbanások során 2-3 km magasba emelkedik a hamufelhő, de egy-egy erőteljesebb robbanás során akár kétszer ilyen magasra is felemelkedik a kitörési oszlop. Július közepén kihasználva a tiszta időt és a tűzhányó röpke szunnyadását, a helyi vulkanológusok a kráter fölé repültek és belekukkantottak a vulkán torkába. Nagyon szeretem az ilyen képeket, mert tanulságosak és számos a vulkánokkal kapcsolatos téveszmét eloszlatnak. Fontos megfigyelni a képen, hogy a tűzhányó krátere nem egy mély sötét lyukban végződik el, amelynek sötétsége azt sejteti, hogy a vulkáni kürtő egy nagy mélységbe hatoló üres "cső". A viszonlyag sekély kráter alját a legutóbbi kitörések tefrája borítja. A kürtőben felnyomuló magma pedig ezen keresztül robban a felszínre. A robbanások folyamatosan formálják ezt a kráterbelsőt. A kép jobb oldalán egy kisebb, fehér, vízgőz dús gázfelhőt látunk, amit egy fumarola táplál. A kráterperemen ott vannak a vulcanoi-típusú robbanások során a kürtőből kihajított a vulkáni bombák is.  Augusztus végére a Tolbacsik kitörés elgyengült, már csak visszafogott stromboli-típusú működés és erős fumarola tevékenység észlehető időnként. Legutóbb szeptember első napjaiban érkeztek hírek ilyen aktivitásról. A szeizmikus aktivitás is már alig érzékelhető. A közel 9 hónapon át tartó káprázatos vulkáni működés így lassan a végéhez ér és Pele istennő küldöttei visszavonulnak.  A Bezimjannij idén képességeihez mérten igen visszafogott. Lassú dómnövekedés és erőteljes gázkibocsájtás jellemzi a működését.Izzó felhő a Kizimenen 2013. július. Forrás:La Culture Volcan  A gyönyörű kúp alakú Kizimen csúcskráterén keresztül szinte folyamatos a viszkózus, dácitos magma extrúziója. A láva felnyomulást gyakran kísérik kőomlások, amikor a felnyomuló dácitos magma gravitációsan instabil formákat (pl.: lávatűt) épít. Júliusban egy lávatű összeomlás során látványos és egyben pusztító piroklaszt árak zúdultak le a vulkán oldalán egyszerre három irányban. Az ilyen módon kialakuló piroklaszt árakat blokk és hamuárnak vagy izzó felhőnek (nuée ardente-nek) nevezzük. Az izzó felhők kialakulásáról és a lávadóm összeomlásokról érdemes elolvasni Szabolcs korábbi bejegyzéseit.

A Gorelij kráterében "izzó" fumarolák. (2013. 07.27.) Forrás: KVERT  A Gorelij-en folytatódik az intenzív gázkibocsájtás. Az éjszakai felvételeken gyönyörű látványt nyújtanak az "izzó" fumarolák. A Gorelij-t öt egymásra épült kisebb rétegvulkán alkotja, amelyek egy 9*13.5 km átmérőjű kalderában épültek fel. A Gorelij komplexumban összesen 11 csúcsi és 30 oldal kráter található, amelyeket néha savas krátertavak töltenek ki. A kaldera egy 38-40 ezer évvel ezelőtti kitörés során jött létre, a heves működés során 100 köbkm tefra terítette be vastagon a környéket (érdemes megjegyezni, hogy a Balaton térfogata 1-2 köb km). A történelmi időkben azonban nem jellemzők az ilyen heves vulkánkitörések a területre, vulcanoi-típusú és/vagy freatikus robbanásokat jegyeztek fel.
  A Sivelucs dómnövekedése az elmúlt 3 évben. A legutóbbi (2010.) nagy dóm összeomlást követően. A képek forrás: KVERT. Az képmontázst készítette: Kiss Balázs
A dóm oldalán lefutó kisebb blokk és hamuár és a hamufelhője. 2013. 03. 06. Forrás: KVERT.


Láva felfröccsenés a Kljucsevszkoj csúcskráterében újonnan felépült salakkúpból. A fotó a tűzhányó csúcskráterében készült (2013. 08. 28.) Forrás: KVERTStromboli típusú lávatüzijáték, lávaszökökút kitörés a Kljucsevszkoj csúcsrégiójában és lávafolyás a tűzhányó oldalában. (2013.09. 27.) Forrás: KVERT

A Kljucsevszkoj csúcskrátere egy hónappal ezelőtt. A kép közepén szépen kirajzolódik az újonnan felépült friss salakkúp, a Föld legfiatalabb vulkáni kúpja. 2013. 08. 28. Forrás: KVERTGyönyörű éjszaki felvétele a kitörésben lévő Kljucsevszkojról. (2013. 09. 03.) Forrás: KVERTKözeli kép a tűzhányó csúcskráterében szeptember 27-én zajlott stromboli-típusú működésről. Az új salakkúpból legalább 100 méter magasra tör fel a lávaszökőkút. Forrás: KVERT

Vulcanoi robbanás hamufelhője a Karimszkij felett. (2013. 08. 07.) Forrás: KVERT

Vulkánkitörés a Vörös-tengerben - lesz-e újabb sziget?

AKTUÁLIS: Tűzhányó blog - sze, 2013-10-16 12:29
A hétvége igencsak mozgalmas volt, részben a Kutatók éjszakája, részben az azt követő Földtudományi Forgatag programjai és előadásai miatt (ezekről rövidesen képekkel is beszámolunk), azonban ez alatt a tűzhányók sem pihentek. A japán Sakurajima hozta a formáját és ismét látványos kitörést produkált. A jelenlegi kitörések továbbra is a szokottnál hevesebbek, a kitörési felhő szinte minden nap 3-4 km magasra jut fel.
A vulkáni események között azonban nagyobb izgalmat hozott, hogy ismét kitörések történtek a Vörös-tengerben, a Zubair szigeteken, Jemen partvidéke közelében. Utoljára 2011. december 30-án figyeltek meg itt vulkáni működést, aminek eredményeként egy új sziget született. A szeptember 28-i, vélhetően víz alatti kitörésről egy csónakból készített videofelvétel áll rendelkezésre:

Fehér gőzfelhő emelkedik ki a Zubair szigetek térségében a vélhetően víz alatti vulkánkitörés jeleként. Forrás: abadyyemen Abady in YouTube

A vulkáni működést műhold képek és az erős kén-dioxid anomália is megerősíti. A víz alatti kitörésre a tengervíz zöld elszíneződése utal, ami hasonló ahhoz, ami az El Hierro kitörés esetében volt tapasztalható. A legutóbbi kitörés Zubair térségében mintegy 2 héten keresztül tartott, ami egy új sziget kialakulását eredményezte. A robbanásos kitörés során magasba emelkedő fehér gőzfelhő azt jelzi, hogy a kitörések viszonylag sekély vízmélységben zajlanak, azaz ez a vulkáni működés is akár elvezethet újabb sziget létrejöttéhez. Természetesen figyeljük a híreket és tudósítunk a fejleményekről.

Balra erős kén-dioxid anomália a Vörös-tengeren a NASA Aqua MODIS műhold képén, jobbra pedig a kitörés során létrejött fehér gőzfelhő és a tengervíz zöldes elszíneződése a NASA MODIS műholdképén. Forrás: Culture Volcan Blog

Mozgolódik az Etna, ismét nagyot durrantott a Sakurajima!

AKTUÁLIS: Tűzhányó blog - sze, 2013-10-16 12:29
Az Etna mondhatni átaludta a nyarat és átadta a teret a turistáknak, szeptemberben azonban szaporodnak az említést érdemlő események! Az elmúlt napokban ez odáig fokozódott, hogy egyre több lávatűzijátékszerű stromboli-típusú kitörés történik az Új-Délkeleti Kráterben. Emellett, kisebb hamukilövellések zajlanak a Bocca Nuova kráterben is, azaz az Etna két krátere is éledezik és ez már a webkamerákon keresztül is látható. A kitörések először néhány nap időközönként következtek, most azonban már egyre gyakoribbak (naponta 2-3 kitörés is történik). A kitörések robajló hangját a környező településeken is hallani lehetett.
Marco Restivo a szokás szerint ismét kitűnő képekkel örvendeztette meg a tűzhányók szerelmeseit, itt látható két remek fotófelvétele Boris Behncke szintén gyönyörű képe mellett, a negyedik képet pedig a Lave webkameráról mentettem le és a mai legutóbbi hamukilövellő kitörést örökíti meg. Merre tovább Etna? Nincs kizárva, hogy az egyre gyakoribb stromboli-típusú kitörések egy újabb paroximális kitörésbe torkollanak. Mi sem lenne szebb a közelgő, pénteki Kutatók éjszakája Vulkán Napra!

Hamukilövellés és lávatűzijáték kitörés: stromboli-típusú vulkáni működés az Új Délkeleti Kráterben szeptember 24-én nappal és este. Forrás: Marco Restivo és Marco Restivo

Balra hamukilövellés az Etna Új Délkeleti Kráterében szeptember 23. reggelén (Forrás: Boris Behncke, jobbra pedig egy webkamera felvétel a ma délelőtti hamukilövellő kitörésről (Forrás: Lave webkamera)

Végül egy másik vulkáni működésről is álljon itt egy webkamera felvétel. A Föld egyik legaktívabb tűzhányója ismét nagyot durrantott és a vulcanoi-kitörés eredményeképpen sötét hamufelhő tornyosult a kürtő fölé. Nincs mit mondani erről: hátborzongató, lélegzet elállító... Íme a fotó róla:

Hátborzongató sötét vulkáni hamufelhőoszlop emelkedik a Sakurajima tűzhányóból. Forrás: Michael Ross webkamera felvétele

Erősödő kitörések a Sinabung tűzhányón, több mint 6000 embert telepítettek már ki

AKTUÁLIS: Tűzhányó blog - sze, 2013-10-16 12:29
A Legfrissebb Rövidhírek rovatban már jeleztük, hogy 3 év szünet után ismét kitört az indonéz Sinabung. A Szumátra északi részén található tűzhányó 2010-ben úgy lépett működésbe, hogy előtte nem volt egyértelműen bizonyítható kitörése a történelmi időkben (csupán az 1600-as években jeleznek egy bizonytalan forrású kitörést) és a vulkán nem is állt megfigyelés alatt. Most ismét váratlanul indult el a vulkáni működés. A vasárnapi kitörést követően 3700 embert kellett kitelepíteni a tűzhányó 3 km-es körzetében. Hétfőn csillapodott a vulkáni aktivitás, azonban a szakemberek arra figyelmeztettek, hogy bármikor bekövetkezhet egy nagyobb robbanásos kitörés. Ez tegnap, kedden, meg is történt, amikor a robbanásos kitörést követően 6 km magasra emelkedett a sötét vulkáni hamufelhő. Az újabb, még hevesebb vulkáni működés riadalmat keltett a környező lakosságban és most már 11 település több mint 6000 lakosát telepítették ki, akik segítséget várnak a hatóságtól, hogy élelemmel, orvosi eszközökkel, takarókkal lássák el őket. A helyi vulkanológiai obszervatórium munkatársa arra figyelmeztetett, hogy az erős kitörések tovább folytatódhatnak. 2010-ben több mint 20 ezer embert kellett kitelepíteni a vulkán környezetében.

Erőteljes robbanásos kitörés zajlott kedden a Sinabung tűzhányón. Forrás: Reuters

Riadalom a tűzhányó környezetében a Sinabung keddi heves robbanásos kitörése nyomán. Forrás: Reuters és Reuters



Tartalom átvétel
Események
«november 2017
vhkszecspszo
1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930  

Kliwalab Egyesület