Címlap
Belépés

Impresszum
Sigmasoft, Szekelyudvarhely

Archívum böngésző
« szeptember 2018  
V H K Sze Cs P Szo
            1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30            

Etna: a postás kétszer csenget

AKTUÁLIS: Tűzhányó blog - h, 2018-09-17 08:11
Frissítés (2015.12.07. 10:00):

Nem lanyhul a vulkáni működés az Etnán! Tegnap este parádés látványt nyújtott a Valle del Bove völgyébe leereszkedő lávafolyam. A földremegés intenzitás még mindig magas, azaz folyamatos a magma utánpótlás. A ma reggeli hőkamerás felvételek szerint pulzálva kisebb lávaszökőkút kitörések is zajlanak az új - Puttusiddu - kürtőből a Voragine mellett.
Ereszkedik le a lávafolyam a Valle del Bove völgyében december 6. este és a két működő kráter a lemenő Nap fényében. Fotó: Pocina Giovanni és Gruppo Guide Etna Nord

Frissítés (2015.12.06. 12:20):

Ma délelőtt még mindig magas a földremegés intenzitása, visszamászott nagyjából arra a szintre, ahol a negyedik paroxizmus volt, azaz folyamatos a vulkáni működés! Jelenleg két kráterben zajlanak kitörések. A Voragine mellett az Új Délkeleti kráter kúpjának oldalában nyílt friss kürtőből is hömpölyög ki a vulkáni hamu. Reggel egy kisebb piroklaszt-ár is keletkezett, ami a Valle del Bove völgyében zúdult le. Úgy tűnik pulzálva érkezik fel friss gázgazdag magmatömeg, ami a lávaszökőkút kitöréseket okozza és van esély arra is, hogy akár újabb paroxizmális kitörés történjen. Az Etna csúcsa tehát joggal van lezárva, oda most életveszélyes felmenni!
Az Új Délkeleti Kráter kúpjának oldalában nyílt egy új kürtő, ami december 4. óta együtt dolgozik a Voragine kürtővel. Fotó: balra december 4-i fotó Francesco Mangiaglia jóvoltából, jobbra mai webkamera felvétel (Radiostudio7)

Frissítés (2015.12.05. 22:50):

Ma délután megvolt a negyedik paroxizmális kitörés is! A stromboli-típusú lávatűzijáték kitörések délután 4 órakor váltottak át folyamatos lávaszökőkút kitörésbe, ami bő fél óráig tartott. Az erősen felhős időben távolról nem mutatott most olyan impozáns látványt, azonban a közeli webkamerák ismét felejthetetlen élményt adtak a kitörés menetéről:
A Radiostudio7 webkamera képei adták vissza közelről december 5. délutáni paroxizmális kitörést
és még két különleges fotó a délutáni kitörésről Alessandro Lo Piccolo és Vera Torrisi jóvoltából :-)

Frissítés (2015.12.05. 11:30):

December 4. este megvolt a 48 órán belül a harmadik paroxizmális kitörés is az Etnán! A lávaszökőkút kitörést most is egyre intenzívebb stromboli-típusú lávatűzijáték kitörések vezették be, majd hirtelen váltott át több száz méter magasra csapó lávaszökőkúttá. A paroxizmus csupán fél óráig tartott, majd a vulkáni működés ismét visszaállt lávatűzijáték kitörésekkel jellemzett "alapjáratba". A földremegés intenzitása még mindig magasabb a normál értéknél, azaz a vulkáni kitörési fázis jelenleg is tart.
48 órán belül a harmadik paroxizmális kitörés az Etnán december 4-én, este, ahogy Lipari szigetéről látták. Fotó: Gabriele Costanzo
Mozgásban még fantasztikusabb! Turi Caggegi felvétele a december 4-i lávaszökőkút kitörésről

Eredeti bejegyzés:

Régen volt ilyen napunk, amikor az Etnára tapadt a szemünk és csak ámultunk és ámultunk... Fantasztikus ez a tűzhányó, amelyik felvonultatja mindazt a hátborzongató szépséget, dinamizmust és természetesen borzongást, amit egy vulkánkitörés adhat. Kétszer csengetett a postás, azaz rövid idő alatt kétszer is magasba csapot a lávaszökőkút és emelkedett több mint 10 kilométer magasba a sötét hamufelhő, elhomályosítva Szicília egét.
Mindennek megvoltak és nem is az előzményei. Az Etna október óta takaréklángon jelezte, hogy ébredezik. Hol az Új Délkeleti Kráterben, hol a Bocca Nuovában, hol a Voragine kráterben voltak kisebb stromboli jellegű, lávatűzijáték kitörések. Most már tudjuk, hogy ők voltak az előhírnökei egy mélyből érkező, gázdús magmatömegnek, ami december 2-án estefelé közelítette meg a felszínt. Este még csupán azt jeleztük, hogy vöröslik az Etna csúcsa, majd az esti órákban ez a vöröslés egyre erősödött. A Voragine kráterben a lávatűzijáték egyre magasabbra repítette az izzó lávacafatokat. Volt már ilyenre példa az elmúlt egy évben, azonban a látványos lávaszökőkutak elmaradoztak. Nos, éjjel 3:20-kor minden egyszerre megváltozott. Ahogy az korábban is történt, a vulkáni működés jellege szinte egyik pillanatról a másikra megváltozott és a Voragine kráter környékét izzó lávabombák sokasága lepte el. Néhány perc alatt hatalmas sistergéssel robbant ki a friss gázdús magmahab és több mint 300 méter magasra emelkedett a lávaszökőkút. A kitörés erejét jelzi, hogy ekkor már 1-1.5 kilométer magasba repültek az lávacafatok. A paroxizmus 15 perc alatt érte el csúcspontját, majd amilyen gyorsan jött, úgy távozott, egyik pillanatról a másikra lecsengett a kitörés. Hajnal 4 óra körül ismét a "csendesebb" lávatűzijáték kitöréseké lett a főszerep. Az éjjeli kitörés kéndioxidban gazdag vulkáni hamufelhője keleti irányba sodródott és rövid idő alatt már Görögország felett járt. Nehéz visszaadni egy ilyen vulkánkitörés minden szépségét, a Tűzhányó blog Facebook csoportjában is egyre másra tettük fel a legszebb képeket, íme egy csokor az ámulathalmazból:
Ámulatba ejtő éjjeli paroxizmális vulkánkitörés december 3-án az Etnán. Fotók: Domenico Notarnicola (első kép) és Marco Restivo (többi kép)

Miközben az első kitörés hamufelhője már elérte Kis-Ázsiát, december 4 reggelén ismét emelkedni kezdett a földremegés intenzitása. A változás ismét nagyon gyorsan jött: háromnegyed 10-kor pillanatok alatt felcsapott az izzó lávaszökőkút és emelkedett több mint 10 kilométer magasságba a sötét vulkáni hamufelhő. Mintha csak azt mondta volna a szicíliai Hölgy: mutatok nektek egyet éjjel és nappal is - ámuljatok! A földremegés ismét visszaesett, azonban azóta is folyamatos a hamukibocsátás. Sőt! Bekapcsolódott a történésekbe az Új Délkeleti Kráter is. A vulkáni kúp oldalán egy új kráter nyílt, amiből vulkáni hamu gomolyog kifelé és izzó lávafoszlányok röpülnek ki. A mostani intenzív vulkáni működés a 90-es évek végét idézi. Mi lesz ebből, mi lesz a folytatás? Ezt nem lehet még most megmondani, az azonban biztos - izgalmas napok, hetek jönnek! Addig is lássuk milyen volt a mai nap, a második paroxizmális kitörés:

Ámulatba ejtő délelőtti paroxizmális vulkánkitörés december 4-án az Etnán. Fotók: Massimo Romano (első két kép), Marco Crimi és Alfio Cariola

Könyv a vulkánokról: Megjelent a Vulkánok - A Kárpát-Pannon térség tűzhányói második kiadása!

AKTUÁLIS: Tűzhányó blog - h, 2018-09-17 08:11
2011-ben jelent meg a könyv első kiadása, ami bő egy év alatt elfogyott. A GeoLitera könykiadó gondozásában most jelent meg a könyv javított és egy új fejezettel bővített, második kiadása 480 oldalon.

Kedvcsinálóként álljon itt a második kiadás előszava:

Nagy örömömre szolgál, hogy immár a Vulkánok - A Kárpát-Pannon térség tűzhányói c. könyvem második kiadásához írhatom az előszót. Jelenti mindez azt, hogy a könyv első kiadása érdeklődést váltott ki, hogy sokan megvásárolták a könyvet és ennek következtében bő egy év alatt elfogytak nyomtatott példányai. Jelenti mindez azt, hogy van igény a hazai kiadású természettudományi ismeretterjesztő könyvekre és ezen belül sokan szeretnék mélyebben megismerni a tűzhányók természetét. Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy könyvem alapján 2013-ban a Magyarhoni Földtani Társulat Vendl Mária Emlékéremmel tüntetett ki. Azonban, nem csak a könyv első kiadásának gyors elkelése jelentett pozitív visszajelzést, hanem az olvasói vélemények és a különböző helyeken megjelent könyvismertetések is. Ez utóbbiak közt különösen fontos volt számomra a vulkanológia egyik vezető szakfolyóiratában, a Bulletin of Volcanology 2012. júniusi számában megjelent recenzió, amit Németh Károly, Új-Zélandon dolgozó kiváló vulkanológus, a nemzetközi vulkanológiai társulat (IAVCEI) vezetőségi tagja írt. Természetesen jól estek a dicsérő sorok, de ugyanolyan fontosak voltak számomra a tanulságos kritikai észrevételek is. Pál-Molnár Elemér, a Geolitera kiadó vezetője és a könyv szerkesztője folyamatosan ösztönzött, hogy készítsük el a második kiadás anyagát, amit időszerűvé tett az azóta is fennmaradó érdeklődés. Ez jó lehetőséget adott arra, hogy az első kiadásban szereplő néhány elütésbeli és nyomtatásbeli hibát korrigáljunk, de arra is mód nyílott, hogy némileg bővítsük a könyv anyagát. Fontosnak tartottam ugyanakkor, hogy az első kiadás fejezetei ne változzanak még akkor sem, ha az eltelt 3 év után bizonyos tématerületeket már némileg másképpen fogalmaznék meg. Változást csupán ott tettem, ahol azóta lényeges új eredmények születtek, és amelyek ismereteinket pontosították vagy bővítették. Lehetőség nyílt továbbá arra is, hogy a könyv egy főleg szakmai körökben hiányolt hivatkozáslistával bővüljön. A könyvet elsősorban az érdeklődő nagyközönségnek írtam és ezért nem szerepeltek benne a tudományos munkáktól elvárt pontos hivatkozások. A megjelenés után azonban kiderült, hogy nagy igény van rá az oktatásban is és hasznos lenne, ha a fejezetekhez az adott téma fontosabb tartalmi elemeit tartalmazó hivatkozások és további hasznos olvasnivaló tanulmányok listája is kapcsolódna. Remélem ez a tartalmi bővítés további ösztönzést ad a vulkáni működés minél jobb megismeréséhez. A leginkább lényegi változást azonban egy új fejezet megírásának lehetősége jelentette. Az első kiadás megjelenése után publikált új tudományos eredmények, a további kutatásaink, amelyek megalapozták a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport létrejöttét, a vulkanológia 21. századi lehetőségeiről és új kihívásairól tartott előadásaim, valamint a Magyar Tudomány hasábjain megjelentetett gondolataim számos kérdésben alakították felfogásomat a tűzhányók működésének megismeréséről. Az új fejezetben – „A tűzhányók alá nézünk” – ezt a szemléletmódot igyekeztem összefoglalni.
Az új, 7. fejezet Kiss Balázs által készített nyitóképe a csomádi dácis egy plagioklász kristályokból álló csoportját mutatja, jobb oldalt pedig feltárul, hogy mi van a vulkánok alatt.
Merre tovább, vulkanológia? Mennyiben segít a vulkáni működés megismerése a mai világunkban? A 21. században még nem volt igazán nagy vulkánkitörés, azonban nincs kétség efelől, hogy lesznek ilyen események a következő évtizedekben! Lesz, ami csak a közvetlen környezetet érinti és bizonyára lesz olyan is, aminek távoli hatás is lesz. A vulkáni kitörés előrejelzés módszerei egyre finomodnak, egyre bővülnek és az új eredmények új lehetőségeket is teremtenek. A műholdas radarmérések adatai alapján ma már a nehezen megközelíthető és ezért nehezen vizsgálható tűzhányók viselkedéséről is információt kaphatunk. Ma már egyre több, hosszú ideje szunnyadó vagy éppen már inaktívnak vélt tűzhányóról derül ki, hogy magmatározójuk feltöltés alatt van, azaz potenciálisan kitörhetnek. Az új tudományos eredmények tehát felhívják a figyelmet arra, hogy akár a nagyon hosszú, akár több tízezer éve nyugalomba lévő vulkánok is feléledhetnek. Ma már több mint 600 millióan élnek potenciálisan aktív tűzhányó közelében, azaz potenciális vulkáni veszélyben. Ez sok új kérdést vet fel és ezt a helyzetet többek között az új-zélandi Auckland térségében különösen komolyan veszik. Új-Zéland legnagyobb települése egy vulkáni mezőn fekszik, ahol mintegy 600 éve volt a legutolsó kitörés. A vulkanológusok, akik között magyar származásúak is vannak, a polgári védelemmel és a város vezetésével együtt igyekeznek kidolgozni a lehetséges forgatókönyveket és felkészülni egy esetleges vulkáni kitörés következményeire. Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport munkája is szervesen beilleszkedik a modern vulkanológiai kutatásokba. Új tudományos eredményeink hasznosíthatóak más vulkáni területek megismerésében is. A kutatómunka azonban csak az egyik fontos alappillérét adja a lehetséges vulkáni veszély elhárításnak. A másik fontos alappillér a tudományos megismerés átadása, a tudományos ismeretterjesztés. Az elmúlt időkben zajlott vulkáni krízishelyzetek kezelésének egyik fontos tanulsága, hogy ott működik hatékonyan a vulkáni kitöréssel szembeni védekezés, ahol a lakosok megfelelő tudással, megfelelő tapasztalattal rendelkeznek. Az indonéziai Sinabung izzófelhői, az ezekhez kapcsolódó veszélyek például ismeretlenek voltak a vulkán közelében élők körében és részben ennek tudható be, hogy a vulkáni működés számos áldozattal járt. Ugyanakkor, egy másik indonéz vulkán, a Kelud 2014. februári erőteljes kitörése kapcsán éjféltájban sikerült több mint 100 ezer embert rendben kitelepíteni és ezzel emberek életét megóvni. Itt az emberek már megtapasztalták, hogy miképpen működik a tűzhányó és adott esetben rögtön tudták, hogy a hatóságok felhívására mit kell tenni. Fontos tehát a tudás, fontosak tehát az ismeretek. Felmerül bizonyára a kérdés, hogy így van-e ez olyan térségekben is, ahol nincs aktív tűzhányó? Meggyőződésem, hogy igen és nem csak azért, mert példálózhatnék azzal, hogy egyes vulkánkitörések hatása akár térségünket is érintheti. Fontos azért is, hogy a természet folyamatairól minél többet tudjunk, hogy megértsük a bolygónkat alakító eseményeket, hogy tudjuk értékelni azt a földtani hagyatékot, amelyek a földtörténet különböző időszakai jöttek létre, és amelyek ott vannak körülöttünk. Tudjuk azt, hogy egy hegy, egy szikla nagyon sok mindenről tud mesélni és ezek a kőzetekbe rejtett történetek szervesen hozzátartoznak térségünk értékeihez. Ezek a gondolatok vezettek oda, hogy felvessem a Ság-hegy lábánál kialakítandó Kemenes Vulkánpark gondolatát és hosszú évek során dolgozzak kivitelezésén. Habár végül nem az valósult meg, amit megterveztem, amit megálmodtam, azonban tudom, hogy a kiinduló gondolatok és tervek nélkül ma nem lenne egy vulkánparkunk, a tűzhányók viselkedését bemutató interaktív kiállításunk.
E könyv második kiadásának létrejöttében sokan segítettek. Hálás vagyok Pál-Molnár Elemérnek, a Geolitera könyvkiadó vezetőjének a folyamatos támogatásért és a szakszerű, szép kivitelű szerkesztési munkáért. Köszönöm sokak visszajelzését, nem csak a pozitív megjegyzéseket, amelyek mindig visszaigazolták, hogy érdemes volt nekiállni a tűzhányók világáról írni, hanem a kritikai észrevételeket is, ezek közül különösen sokat jelentettek Németh Károly szakszerű megjegyzései. A Tűzhányó blog és annak Facebook csoportjának egyre duzzadó érdeklődő köre, az egyre gyarapodó hozzászólások folytonos megerősítést jelentettek, hogy van érdeklődés a természet erői és szépségei iránt és van igény a szakszerű magyarázatokra. Feleségem, Lukács Réka szeretete, türelme és támogatása nélkülözhetetlen volt és meg nem szűnő inspiráló erőt adtak gyermekeim is. Édesanyám lelki támogatása, amelyben mindig ott volt Édesapámnak már gyerekkorban bennem elültetett kritikai szemléletű kíváncsisága is, mindig erőt adott. Könyvem második kiadásával bízom benne, hogy egyre több érdeklődőhöz jut el a megismerés vágya, a természet folyamataira rácsodálkozó, annak kőzetekbe vésett hagyatékát értékelő szemlélet. Ezzel a gondolatokkal kívánok izgalmas felfedezésekkel teli olvasást!
Tartalomjegyzék:

Előszó
Bevezetés
1. Mi a vulkán?
2. Magma: ami a tűzhányókat táplálja
3. Vulkáni kitörések hírmondói: vulkáni kőzetek
4. Utazás a Föld belsejébe
5. Hol vannak vulkánok a Földön? A nagy lemeztektonikai kirakójáték
6. A vulkáni tevékenység kiindulása: a magma keletkezése
7. Bekukkantunk a vulkánok alá
8. Miért és hogyan törnek ki a vulkánok?
9. Vulkánkitörések: milyen hosszan, milyen gyakran?
10. Vulkánkitörések: milyen nagy?
11. A sokszínű láva: a kötéllávától a lávatűig
12. Az égbetörő, gomolygó kitörési felhőktől az izzófelhőkig
13. Vulkáni kitörési típusok: hawaii- és stromboli-típusú kitörés
14. Segít a víz! Surtsey- és vulcanoi-típusú kitörések
15. Égig érő hamufelhők és mindent betakaró hamuleplek: pliniusi-típusú kitörések
16. Vulkáni időutazás a Kárpát-Pannon térségben
17. Pusztító horzsakő-ár leplek időszaka
18. Égbe nyúló tűzhányók felépülése és összeomlása
19. Mocsárból kicsapó hamufelhőktől az izzó lávatavakig
20. A Kárpát-Pannon térség legutolsó vulkáni kitörései – lehet-e még folytatás?
21. A Kárpát-Pannon térség tűzhányói
További olvasnivalók vulkanológiai témákban
Vulkán index
Földrajzi nevek
A szerzőről
Utószó


érdeklődés: szabolcsharangi@gmail.com

GeoLitera könyvkiadó

Az UNESCO világörökség címért: Chaîne des Puys - egy fantasztikus vulkáni terület Európa szívében

AKTUÁLIS: Tűzhányó blog - h, 2018-09-17 08:11
A Föld egyik legkorszerűbb, leglátványosabb attrakciókat kínáló vulkánparkja Franciaország közepén, Clermont-Ferrandtól jó 15 kilométerre található. Valószínűleg olvasóink többsége alaposan meglepődik ezen, hogyan kerülhet egy ilyen tematikus látogatóközpont pont erre a helyre? A meglepődés csak fokozódhat a válaszon, miszerint a hely nem véletlen, hiszen egy fantasztikus vulkanológiai látványosságokat kínáló területen épült fel a „Vulkáni működés Európai Parkja”, azaz a Vulcania. Sőt, egy olyan területen, ahol még nyitva áll a lehetőség arra, hogy akár tovább folytatódjon a vulkáni működés! Innentől kezdve pedig már igazán izgalmas úti cél, hogy ellátogassunk Auvergne tartományba. A Chaîne des Puys, azaz a Puy-k lánca most komoly esélyekkel pályázik az UNESCO Világörökség cím elnyerésére!
Vulcania, Clermont Ferrand közelében: "A vulkáni működés Európai Parkja"
A Chaîne des Puys területén szinte érintetlen frissességben tárulnak elénk a változatos vulkánformák, a salakkúpoktól, a maar krátereken keresztül a lávadómokig. Különleges hely ez, hiszen egy viszonylag kicsiny területen mintegy 65 millió évre nyúlik vissza a vulkáni működés története és azóta, bár olykor hosszabb szünetekkel, de folyamatosan tart. A legutolsó vulkánkitörés mindössze 6700 éve történt, ami egy jókora mélyedést hagyott hátra. A szabályos kerek Pavin-tó egy 92 méter mély krátert tölt ki, ami egy maar-vulkáni kitörés során keletkezett. A táj most hívogatóan békés, azonban akkor turbulensen mozgó, mindent elsöprő torlóárak zúdultak végig a felszínen és sűrű hamueső hullott több kilométer távolságban is. Nem messze, egy másik bájos tó bújik meg egy kis kiemelkedés mögött. Itt nem sokkal a Pavin kitörése előtt zajlott látványos vulkánkitörés, lávatűzijátékkal, több kilométer távolságba eljutó izzó lávafolyammal. Ennek során egy salakkúp (Puy de Montcineyre) épült fel, ami felduzzasztott egy vízfolyást és egy tavat hozott létre a vulkán lábánál. Hasonlóan keletkezett a Chambon-tó, aminek vizét a Tartaret kinövő vulkáni kúpja torlaszolta fel. Néhány száz év alatt, egy maihoz nagyon hasonló táj képét alaposan megváltoztatta a váratlanul meginduló vulkáni működés!
A bűbájos Pavin-tó - a Chaîne des Puys legutolsó, mintegy 6700 éve zajlott heves robbanásos vulkáni kitörésének helyszíne Forrás: http://france3-regions.francetvinfo.fr
A Massif Central hirtelen, éles törésvonalakkal elvégződő keleti peremétől induló Clermont medencében azonban másfajta vulkáni működés nyomai is megőrződtek, amelyek arról tanúskodnak, hogy itt jóval erőteljesebb vulkánkitörések is voltak. A 10-20 centiméter vastag tefra rétegek 8000-14000 évvel ezelőtt zajlott heves robbanásos kitörésekre utalnak. A vulkáni üledékek késői őskőkorszaki régészeti lelőhelyeken is megjelennek, utalva arra, hogy az akkor élt embereknek szembe kellett nézni e vulkáni működések hatásaival. Dörgött a Puy Chopine, a Puy Vasset és a Kilian krátere, közelükben mindent elsodró piroklaszt-árak zúdultak le, a napot vulkáni hamufelhő sötétítette be. A vulkáni hamuanyag messzire jutott és még a svájci tavak üledékeiben is megtalálható. A Chaîne des Puys vulkáni terület szabályos salakkúpjai (pl. Nouveau Pariou, Puy des Goules) mesebeli tájat varázsolnak a Vulcania modern épülete köré. Ezek heves lávatűzijáték kitörésekkel keletkeztek, amelynek során akár méteres nagyságú, izzó kőzetbombák repültek ki több száz méter távolságba. A Vulcania közelében lévő Puy de Lantegy kőbányászat miatt felnyílt belseje, mint képeskönyv mesél erről a mozgalmas időszakról. Az itt feltárt, repedezett felszínű vulkáni bombák remekei a vulkánpark bejárata mentén sorakoznak. A salakkúpok oldalát aztán több kilométer távolságba eljutó bazaltos lávafolyamok törték át, amelyek karéjos sebhelyet hagytak vissza. A Nouveau Pariou két ágra szakadt lávafolyama a mai Clermont Ferrand település peremét is elérte. A város déli része szintén vulkáni képződményre épül, mégpedig a Puy de Gravenoire mintegy 60 ezer éves lávakőzetére és a vulkán meredek oldalának összeomlása során lezúdult törmeléklavina anyagára.
Chaîne des Puys: változatos tűzhányók tárháza: Balra a Puy de Dôme remekbe szabott trachit lávadómja, jobbra pedig a piciny bazalt salakkúpok sorozata. Fotók: Benjamin van Wyk de Vries
A salakkúpok közül méltóságosan emelkedik ki 1465 méter tengerszint feletti magasságba a Puy de Dôme, az Auvergne vulkáni térség egyik jelképe, amit két lávadóm kinyomulás hozott létre 10800 évvel ezelőtt. Az első lávadóm kitüremkedést egy robbanásos kitörés követte, ami szétrombolta a lávatest nagyobb, keleti részét. A mélyedést rövidesen egy újabb, nehezen mozgó lávaanyag töltötte ki. A viszkózus trachit magma alig volt képes szétterülni, ehelyett szinte függőleges fal mentén emelkedett ki. A Puy-k lánca, csak úgy, mint a Mont Dore és a Cantal területe még számtalan vulkanológiai érdekességgel várja a látogatókat, hogy a Vulcania szédítő, három- és négydimenziós élményével feltöltött vendégek rádöbbenhessenek, hogy milyen gyorsan átalakulhat egy békés táj, hogy akár egy látszólag inaktív vulkáni terület is újra megmozdulhat. E rejtett vulkáni csodák remélhetően rövidesen felkerülnek az UNESCO Világörökség listájára, ami még nagyobb rangot adhat e különleges vidéknek.
Chaîne des Puys: lélegzetelállító, fantasztikus, ép vulkáni formák Európa szívében. Fotó: http://www.baptemedelair.fr/

Nous croisons les doigts Auvergne, Nous croisons les doigts Chaîne des Puys!

Cotopaxi nagyobb kitörés előtt?

AKTUÁLIS: Tűzhányó blog - h, 2018-09-17 08:11
Az IGEPN friss jelentésben számol be a Cotopaxi vulkáni működéséről és a jövőbeli lehetséges folytatásról. Ecuador egyik legveszélyesebb tűzhányója augusztus közepén tört ki 75 év szunnyadás után. Azóta folyamatos a hamukibocsátás, a vulkáni hamu alapvetően a tűzhányótól nyugatra sodródik (még több mint 450 km távolságban is észlelték) és az ország nagy részén érezteti a hatását. A vulkáni hamuanyag vizsgálata alapján a kitörési felhőbe főleg nagyon pici méretű (A környező tájból méltóságosan kiemelkedő Cotopaxi szeptember 15-én és a vulkáni hamuszemcsék közeli képe (a jobboldali képen magmás eredetű, azaz juvenilis hamuszemcsét láthatunk). Fotó: Alejandra Romero, El Comercio és A. Proano, E. Gaunt, IGEPN
A jelek közül természetesen kiemelt fontosságúak a földrengések szeizmográfokon hagyott mintázata, amelyek arról is tájékoztatnak, hogy mi okozza és hol a földmozgásokat. Szeptember 10 óta egyre több vulkanotektonikus (VT) típusú földrengés, ami azt jelzi, hogy a tűzhányó alatt repedések, hasadékok nyílhatnak a magma feszítő nyomása következtében. Ahogy nő a vulkanotektonikus rengések száma, úgy csökkent a földremegés intenzitás. Ez jelezheti azt, hogy nő a belső nyomás a vulkán alatt. Ebből a szempontból fontos az is, hogy milyen mélységben zajlanak ezek a kőzet elmozdulások. A földrengések maximális fészekmélysége 9-12 km mélyen van a tűzhányó felszíne alatt, a hipocentrumok azonban egész 4 km mélységig felhúzódnak. A hipocentrum eloszlás alapvetően a magma feláramlási csatorna helyzetét jelöli ki, ami alátámaszthatja azt az értelmezést, hogy magma felnyomulásához kapcsolódó feszítőerők okozzák a földrengéseket. Ez megnyilvánul a felszínalak változásban is. A VT rengések számának növekedésével felszín emelkedést figyeltek meg, ami összhangban van a fenti értékeléssel.
A Cotopaxi alatti földrengések epicentrumai és hipocentrumai. Forrás: IGEPN
A kibocsátott vulkáni gázok közül a kén-dioxid jelenleg napi 2000 tonnát tesz ki. Ez jóval kisebb, mint a kitörés kezdetén, ami azt jelezheti, hogy a feltörő magma kén-dioxidban szegényebb vagy a gázok nehezebben szabadulnak ki a kőzetolvadékból. A kitörés erősségének csökkenése alapján arra következtethetünk, hogy a kezdeti vulkáni működést okozó folyamatok visszaszorulóban vannak. Ugyanakkor a növekvő számú VT-jellegű földrengés és a felszínemelkedés növekvő belső nyomásra utal a 3-7 km mélyen lévő magmakamrában. Mi lehet ebből? Az IGEPN szakemberei szerint vagy egy kisebb szünet után újra a korábbi kitörésekhez hasonló esemény várható, ami együtt járhat kisebb laharok (iszapárak) kialakulásával is, amennyiben jelentősebb mennyiségű hó olvad meg a vulkán tetején. A vulkáni működés egészét tekintve végül egy a tűzhányóra jellemző VEI=2-3 erősséget jelentő hamu kibocsátás történhet. Azonban nincs kizárva az sem, hogy hirtelen megváltozik a kitörés jellege és a belső nyomás egy intenzívebb, nagyobb mennyiségű magmát felszínre hozó kitörésbe torkollik. A hevesebb és nagyobb mennyiségű hamu szolgáltatással járó kitörés a Cotopaxi 1877-es kitörését idézheti, ami piroklaszt-árak keletkezésével és nagyobb iszapárak kialakulásával járhat, ami már nagyobb veszélyt jelent a környező lakosságra. Ekkor a kitörés erőssége akár a VEI=4-et is elérheti. A harmadik eshetőségben természetesen az is felmerül, hogy a vulkáni működés teljesen megszűnik. a magma nem nyomul a felszínre. Egy biztos! Az ecuadori vulkanológusokra folyamatos odafigyelést igénylő munka vár és a nagy felelősség, hogy idejében előre tudják jelezni, ha egy veszélyesebb kitörés közeleg!

Berbarometer.hu |Foglalkozások és bérek |Geológusok és ...

Geológusok.lap.hu szemle - sze, 2018-08-22 22:15

Új link került fel a következő dobozba: Geológusok. Ezen a néven: Berbarometer.hu |Foglalkozások és bérek |Geológusok és ....

Földtan, Természetföldrajz

Földtan.lap.hu szemle - sze, 2018-08-22 22:14

Új link került fel a következő dobozba: Földtan. Ezen a néven: Földtan, Természetföldrajz.

Fuego: halálos izzófelhő, több mint 1 millió embert érintett a vulkánkitörés!

AKTUÁLIS: Tűzhányó blog - k, 2018-06-05 12:12
Vajon megbolondult a világ? Feléledtek a tűzhányók? Tényleg beindult a tűzgyűrű? Itt a világvége? Záporoznak a kérdések az elmúlt napok történesei után: A hawaii Nagy-szigeten (Big Island) már több mint 21 négyzetkilométer nagyságú területet borított be a láva, több, mint 200 lakóház pusztult el, települések semmisültek meg, több, mint 2000 lakosnak kellett elhagynia otthonát, a láva új szárazfölddel gyarapítja a szigetet. E közben robbanásos vulkánkitörések kezdődtek Indonézia legaktívabb és egyik legveszélyesebb tűzhányóján, a Merapin, június 3-án pedig a guatemalai Fuego olyan heves robbanásos kitörést produkált, ami több mint 60 áldozatot szedett és még mindig 200 felett van az eltűntek száma! NEM, NEM, NINCS KAPCSOLAT a felsorolt vulkáni események között, ezek egymástól teljesen függetlenül zajlanak!

Oldalirányban lezúduló piroklaszt-árak a Fuego június 3-i kitörése során (Twitter felvételek)
Emberáldozatokkal járó természeti katasztrófák után mindig feltódul a kérdés: mi történt, miért nem lehetett a tragédiát megelőzni, mit tehetünk a természet erőivel szemben? Mi történt a Fuegon, azaz a guatemalai Tűz-hegyén? A Fuego az egyik legaktívabb tűzhányó a Földön, 2002 óta folyamatosan működik, eddigi utolsó nagy kitörése 1974-ben volt. Tevékenységét a pulzáló működés jellemzi, azaz a rövid nyugalmi szüneteket hol kisebb, hol nagyobb kitörések jellemzik. Az elmúlt években tucatnyi olyan kitörése volt, aminek vulkáni hamuanyaga komoly gondokat okozott a környék lakosságának. Voltak kitelepítések, voltak olyan események, amikor vulkáni törmelékárak, szaknyelven piroklaszt-árak rohantak le a hegy oldalán, az esős időszakokban iszapárak, azaz laharok okoztak komoly károkat. Nem ismeretlen vulkán tehát, sőt tudjuk, hogy komoly veszélyt jelent a lakosságra. Akkor miért nem lehetett előre jelezni ezt a vulkánkitörést? A vulkanológusok sem rendelkeznek a jövőbe látás képességével, az előrejelzéseket az alapján tudják megtenni, hogy észlelési adatokat gyűjtenek, vulkán alól érkező, a tűzhányó állapotára vonatkozó jeleket értékelnek ki. Az előrejelzéshez nélkülözhetetlenek tehát a megfigyelések, az adatok. A hawaii vulkánkitörést követve el vagyunk kényeztetve azzal a tudattal, hogy előrejelezhetők a vulkánkitörések. Azonban ez közel sincs így. Egyrészt kevés olyan jól felszerelt és olyan nagy tudású szakember gárdával rendelkező vulkanológiai csapat van, mint az Amerikai Geológiai Szolgálatnál (USGS). Másrészt, minden vulkán más, minden tűzhányó más jeleket ad és vannak olyanok is, amelyek egyáltalán nem jeleznek előre egy vulkánkitörés előtt.
A guatemalai Fuego esetében azt kell látnunk, hogy bár az ország legaktívabb tűzhányója, csupán néhány földrengéseket észlelő műszer (szeizmométer) rögzíti a jeleket. Ez messze nem elegendő ahhoz, hogy valós és pontos képet lehessen kapni a kipattanó földrengések jellemzőiről. Pedig ez a magma felnyomulásának, a magmában kialakuló és potenciálisan nagy robbanásos kitörést okozó belső nyomás kialakulásának legjobb jelzője! Másrészt nincs a felszínmagasság változását folyamatosan figyelő műszer sem, ami szintén kulcsfontosságú ahhoz, hogy egy nagyobb kitörést esetleg előre lehessen jelezni. Egy nagy kitörés előtt ugyanis, amikor komoly belső nyomás alakul ki a magmában, a felszín akár több centiméter nagyságrendben is megemelkedhet. E műszerezettség hiánya több okra vezethető vissza: egyrészt a Fuego megközelítése nem egyszerű, műszert kihelyezni nem könnyű. Különösen meredek a vulkán oldala és folyamatosak a vulkánkitörések, amelyek gyakran lávafolyásokkal járnak együtt. Nem ritkák a hegyoldalakon lezúduló iszapárak, amik mindent elsöpörnek. A vulkáni veszélyt előrejelző műszerek és azok működtetése nem olcsó. Ezzel is magyarázható, hogy a Föld aktív és veszélyes vulkánjainak több mint fele nincs rendszeres műszeres megfigyelés alatt! Másrészt ehhez szükséges a szakképzett, tapasztalt szakember gárda is, vulkanológusok, geofizikusok, műszeres szakemberek. Ebben szintén hiány van. Mindezek a problémák különösen élesen jelentkeznek a kevéssé fejlett országokban.
A Fuego vulkáni működése március első napjaiban (Martin Rietze felvételei)
A vulkáni veszély előrejelzés másik kulcspontja a tájékozottság! Ismerni kell a vulkán, a vulkánok működését, tudni kell hogy egy adott vulkánkitörés milyen veszélyekkel jár és ilyen esetben mit kell tenni! Lehet ugyanis bármilyen pontos az előrejelzés, ha a lakosok ezt nem veszik figyelembe vagy nem megfelelően reagálnak rá, akkor már ott a baj! Sajnos ebben még nagyobb a lemaradás, mint a vulkánok műszeres megfigyelésében, monitorizálásában. A média jelentős része nap, mint nap adja a félrevezető, szenzációhajhász híreket, ami alapján az emberekben egy torz kép alakul ki a természeti folyamatokról, köztük a vulkáni kitörésekről. A hawaii vulkánkitörés kapcsán is megjegyeztem, hogy a tragédia részben azzal magyarázható, hogy olyan területen épültek házak, amelyek kiemelten a veszélyzónában vannak, ahol néhány évtizeddel ezelőtt is volt lávaöntés és nyilvánvaló volt, hogy ilyen esemény a jövőben is lesz! A Fuego körzetében is vannak települések. Az ott élő emberek megtanultak együtt élni a közeli tűzhányóval. Tudták, hogy vannak olykor vulkáni hamuesők, sőt esetenként iszapárak is. Nagyobb tragédiák azonban nem voltak, így kihasználták a termékeny talajt, a jó termés nélkülözhetetlen volt a szegény sorban lévő embereknek. A vulkáni működésben azonban előfordulhatnak olyan váratlan események, amelyek évszázadonként vagy évezredenként egyszer-egyszer következnek be. Ilyenre nehéz az ott lakóknak felkészülniük, akik a napi tapasztalatok alapján élnek. A mostani vulkánkitörés nagysága a korábbi, 1974-es kitöréshez mérhető, a következményei azonban jelentősebbek. A Merapi 2010. őszi kitörése során sikerült a pontos vulkanológiai előrejelzés, az ehhez kapcsolódó gyors intézkedés emberek tízezreinek az életét óvta meg. Ez ad példát és ad reményt, hogy adott esetben csökkenthető a tragikus kimenetelű hatás. Sokat kell azonban még dolgozni ezért, sokat kell tenni, hogy ez más területeken is megvalósulhasson!
Nem lehet azonban elmenni egy másik emberi reakció mellett, ami hűen tükrözi azt, hogy miképpen cselekszik a modern, 21. századi ember: előkapják mobiltelefonjaikat, izgalommal fotózzák, videózzák a vulkán oldalán lerohanó vulkáni törmelékárat és nem gondolják azt, hogy ez pillanatokon belül elsodorhatja őket! Óriási felelőtlenség ez, amiből könnyen további tragédiák születhetnek!
Mit NEM lehet csinálni egy kitörő vulkán, egy érkező piroklaszt-ár esetében? Hát ezt... ilyenkor az egyetlen felelős reakció a menekülés!
Röviden, mi történt június 3-án a guatemalai vulkánon? A Fuego váratlanul, nagy erejű robbanással tört ki, aminek során piroklaszt-árak rohantak le a hegy meredek oldalán. A piroklaszt-ár magas hőmérsékletű gázok, izzó kőzetblokkok és vulkáni hamuanyag keveréke, a kitörési felhő ekkor a felszínhez tapadva, akár 100 km/óra sebességet meghaladva zúdul le a vulkán oldalán. Hőmérséklete akár több száz fokos is lehet, az ilyeneket izzófelhőnek nevezik. Ez a legpusztítóbb, legveszélyesebb vulkáni folyamat! Először 1902-ben a St. Pierre városát elpusztító Mt Pelée kitörése során írták le, ilyen pusztított a Pinatubo 1991-es kitörése során, okozta több mint 300 ember halálát a Merapi 2010-es kitörése során és számos alkalommal rohant le a Sinabung oldalán az elmúlt néhány évben. Az élet úgy hozta, hogy a Fuego tragikus kitörése pontosan 27 évvel az Unzen hasonlóan tragikus, 43 áldozattal járó (köztük a Krafft házaspár és Harry Glicken vulkanológus) kitörése után történt! A Fuego kitörése során legalább fél tucat izzófelhő alakult ki. Ezek közül néhány elérte és átcsapott a 14. sz. főúton és átgázolt a közeli, a vulkántól bő 10 km távolságban lévő El Rodeo településen. Az ott lévő embereknek esélyük sem volt menekülésre! Bár a média azt írja, hogy "a feltörő láva beáramlott El Rodeo településére, El Rodeót elnyelte a láva." - ez megtévesztő! Ez NEM láva, ez izzófelhő, ez piroklaszt-ár. A kettő között, ahogy korábban is írtam, ÓRIÁSI A KÜLÖNBSÉG!! A láva nem tudna ilyen gyorsan átgázolni egy ekkora távolságban lévő településen, erre CSAK a piroklaszt-ár képes! El Rodeo település lakói pillanatok alatt meghaltak, sokan súlyos égési sérüléseket szenvedtek. Szörnyű látni a felvételeket, azonban ezeket azoknak is látniuk kell, akik egy piroklaszt-ár láttán a mobiltelefonjukat kapják elő...
Piroklaszt-ár rohan le egy golf pálya közelében. A távoli képen legalább 6 piroklaszt-árat lehet megfigyelni (Twitter felvételek)
A következmények... Szörnyűek ezek a felvételek, de ezt azért kell látni, hogy MINDENKI TUDJA, EZ NEM JÁTÉK, egy piroklaszt-ár mindent elsodor, mindent elpusztít!!! (Twitter felvételek)

A robbanásos kitörés során mintegy 10 kilométer magasra emelkedett a vulkáni hamufelhő, majd mintegy 100 kilométer nagyságban terült szét. Vulkáni hamuesőt jelentettek számos településen, köztük a közeli fővárosban is, ahol lezárták a nemzetközi repteret. A CONRED közleménye szerint a vulkánkitörés több mint 1 millió embert érintett és szinte a teljes országban jelentettek vulkáni hamuesőt! A piroklaszt-árak mellett a másik fő rombolást az iszapárak jelentették. Az esőzés rögtön mobilizálta a lerakódott vulkáni hamuanyagot és kőzettömböket. A lezúduló zagyár minden útjába kerülőt elsodor. A következő napokban ez jelenti a fő veszélyt. Számítani lehet újabb és újabb iszapárakra, amelyek akár tíz kilométeres távolságba is eljuthanak. El Rodeo városát teljesen beborította a vulkáni törmelékanyag, egy újabb esettel bővítve a szomorú modern kori Pompeji eseményeket. A Föld növekvő lakosságának sajnos egyre többször kell szembenézni ilyen tragédiákkal! Ma már 700 millióan élnek olyan vulkán 100 kilométeres körzetében, amely tűzhányó kitörése súlyos következményekkel járhat. A felkészülésről már szóltam: szükség van szakemberekre, szükség van műszerekre és szükség van hiteles tájékoztatásra. Ezzel ha megakadályozni nem is tudjuk, de talán csökkenthetjük a vulkánkitörések tragikus kimenetelét.
A Fuego kitörése szinte a teljes országra kihatott és több mint 1 millió embert érintett. Nagyon gyorsan megváltozhat minden egy vulkán környezetében: ilyen volt és ilyen lett a patinás szálloda és golf pálya komplexum a Fuego kitörése következtében (Twitter felvételek)

Tartalom átvétel
Események
«szeptember 2018»
vhkszecspszo
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30      

Kliwalab Egyesület

Think Outside the Box

Földtan.lap.hu szemle